BKV;

2021-10-20 06:40:00

Ismét eredménytelenül zárult az eljárás arról, ki értékesítheti a BKV hirdetési felületeit

Továbbra is egy Garancsi-Mészáros uralta cég marad helyzetben.

Megrettenhetett egy újabb nagy összegű közbeszerzési bírság lehetőségétől a BKV Zrt., így inkább visszavonta a nyáron ismét meghirdetett reklámtenderét. A cég a Népszava kérdésére azt írta: „Az eljárásban érdeklődő cégek részéről számos kérdés és észrevétel érkezett társaság felé, ebből kifolyólag szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése. Mivel az ajánlattételi határidő közelsége miatt erre már nem volt lehetőség, a felhívást visszavontuk.” Hozzátették a kiírás dokumentumainak újból áttekintése, a beérkező észrevételek kiértékelése, illetve az ezekhez kapcsolódó vizsgálat után újra kiírják a tendert.

Érthető az aggodalom. Azóta, hogy a főváros ellenzéki vezetésűvé vált, a BKV és a Budapest Közlekedési Központ (BKK) is meglehetősen gyakran kerül terítékre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) asztalán. Ráadásul a KDB-nél időként vastagon fog a ceruza: a BKV és a BKK karöltve eddig 115 millió plusz 5 millió forint közbeszerzési rekordbírságot fizetett ki a reklámhelyek értékesítését célzó korábbi eljárások miatt. Bár a tendert korábban közösen kiíró BKV és BKK mindkét bírság miatt pert indított, nem sikerült lejjebb faragni a büntetéseket, az elsőt már jogerősen elvesztették. A második 5 milliós tétel ügyében jelenleg is zajlik a peres eljárás a KDB ellen, de a pénzt már átutalták a hatóság számlájára.

A fővárosi reklámtorta legvaskosabb szeletét kitevő járműreklám-helyek, metróalagút óriásplakátok, CityLight poszterek koncesszióba adásából 8 év alatt összesen 17-18 milliárd forint bevételt remél a cég a Népszava információi szerint, miközben az előző 2016-os reklámtender óta jócskán megváltoztak a jogszabályok, a műszaki megoldások és a reklámszakmai szempontok is. Ráadásul azóta a HÉV-ek is kikerültek a BKV vagyonából, illetve megkezdődött az M3-as metróvonal felújítása, ami jelentősen csökkenti – legalábbis 2023-ig – a bérbe adható felületek számát.

A 2016-ban kiírt, majd a bírság okán elhíresült reklámtendert az utolsó percben akasztotta meg Karácsony Gergely főpolgármester. A BKV 2019 őszén már éppen aláírni készült a szerződést, ami négy plusz 4 évre megszabta volna, melyik cég pakolhatja tele reklámokkal a BKV járműveit, ingatlanjait, illetve a metróállomások területét, amikor az újonnan hivatalba lépő Fővárosi Közgyűlés hatásos nyitányként az összes fővárosi cégvezetőnek megtiltotta a az egy évnél hosszabb idejű szerződések aláírását. A főpolgármester nem is titkoltan „egyes gazdasági és politikai körök érdekei” elé kívánta helyezni a budapestiekét. A BKV-tenderen a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium állt nyerésre, évi 1,7 milliárd forintos ajánlatával. (A szintén induló, a 2018-as választásokat követően Simicska Lajostól Mészáros Lőrinc birodalmába átpakolt Publimont pályázatát érvénytelennek nyilvánították.)

A szerződéskötési moratórium feloldását a reklámtenderek esetében az új egységes, valamennyi fővárosi cégre és intézményre kiterjedő reklámkoncepció kidolgozásához kötötte az új városvezetés. Ez ugyan a mai napig nem készült el, de a BKV tavaly decemberre elkészítette a saját erre vonatkozó tanulmányát, amit idén januárban elfogadott a tulajdonos főváros, így megnyílt az út az új tender kiírása előtt.

Az idén júliusban meghirdetett közbeszerzési eljárásnak ezúttal a BKK nélkül indult neki a BKV, mondván semmi hasznuk nem származott a közös tenderből. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CAF villamosok és az ArrivaBus üzemeltette járművek nem tartoznak bele a kiírásba. Ezeket a BKK hirdeti majd meg és az ő bevételük is lesz az ebből származó profit.) A korábbi 4+4 év helyett a „reklámpartnerek számára nagyobb kiszámíthatóságot biztosító” 6+2 éves konstrukcióra vártak ajánlatokat a négy részre – metró CityLight, metróalagútban lévő óriásplakátok, jármű külső és belső felületei, BKV ingatlanok területe – bontott tenderben. A bevétel növelése mellett a „gazdasági és politikai függőségek minimalizálása” volt a legfőbb cél. A BKV legkevesebb évi 945 milliós bevételt remélt, de ez most ismét a messzi távolba csúszott. Holott a jegyárbevételek járvány miatti bezuhanása – tavaly 26 milliárd esett ki 2019-hez képest, az idén 24 milliárd körül várható a veszteség – miatt nagy szüksége lenne rá a cégnek.

A BKV reklámfelületeit a metrókocsik belső felületeinek kivételével egy több mint 20 évvel ezelőtt kötött szerződés alapján 1999 óta a Peron Reklám Kft. értékesíti. (A metró belsőket 2008 óta a Promix Kft. hasznosítja.) A BKV hatályos szerződéslistája szerint a Peron havi 55,4 millió forintot – vagyis évi 664,5 milliót – fizet. (A Promix évi 100 milliót.) Ezt már a Demszky korszak végén is kevesellte a városvezetés, de a mai napig nem sikerült új szerződéssel felváltani. A BKV így évente többszáz milliótól esik el, ami csak a 2016-os tender kiírása óta jócskán egymilliárd forint feletti veszteséget jelent.

Célzott tehetetlenkedés

A Peron Kft-vel még Demszky Gábor főpolgármestersége idején, 1999-ben szerződött a BKV. A kontraktus ugyanazon a napon született, amikor az Esma Spanyol-Magyar Kft. megvette az addig a BKV kizárólagos tulajdonában álló Peron Reklám 74,8 százalékos üzletrészét. (Az Esmát azóta felvásárolta egy Garancsi Istvánhoz köthető cég, és később betársult a JCDecaux Hungary Zrt. és a 2019-es önkormányzati választás évében a Publimont is.)

A BKV számára nem túl jövedelmező szerződést 2007-ben megpróbálták újratárgyalni, de nem sikerült. Az MVM egykori – azóta jogerősen elítélt – vezérigazgatója, Kocsis István rövid BKV vezetői kitérője alatt a korábbi határozott idejű szerződést határozatlan idejűre módosította, nem sokkal azután, hogy Tarlós István vezette közgyűlésben Hanzély Ákos, az LMP budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés elé vitte a BKV reklám ügyét.

Az ellenzék által kierőszakolt új tender első felhívását azonban úgy sikerült megfogalmazni, hogy azon gyakorlatilag csak a Fidesz gazdasági hátországát akkor még irányító Simicska Lajos érdekeltsége, a Publimont indulhatott. A spanyol hátterű Esma és a JCDecaux (akkori nevén: Epamedia) közösen tiltakozott. A KDB elmeszelte a tendert. Az új eljárásra öt évet kellett várni, akkor már az volt a cél, hogy csak Simicska ne nyerjen. A vállalkozó időközben szembefordult Orbán Viktorral. A BKV azonban addig húzta az időt, amíg Karácsonnyal az élen megérkezett az új városvezetés, és minden kezdődött elölről.