Die Presse
Magyarországon a tét a szabadság, de Orbánt le lehet gyűrni a szavazóurnáknál. Ezt hangoztatta Márki-Zay Péter a lapnak adott telefoninterjúban. Véleményét fenntartja, még annak ellenére is, hogy a miniszterelnök egyik korábbi munkatársától azt hallotta: ha a politikus úgy véli, hogy vereség várna rá, akkor nem lesznek igazi választások. Egyébiránt az ellenzék jelöltjének nincs semmi kétsége, hogy a miniszterelnök mindent el fog követni a másik oldal győzelmének megakadályozására.
Épp ezért Márki-Zay úgy gondolja: 6-7 %-kal kell nyerniük, miután a Fidesz a maga javára formálta át a választási rendszert. De hozzátette, hogy meg lehet csinálni, miközben Orbán egypártrendszert, autokráciát épít. Ezt azonban nem szabad eltűrni. Az embereknek elegük van a megfélemlítésből és a korrupcióból. Az országnak 1000 év alatt még nem volt ennyire enyveskezű kormánya.
A miniszterelnök környezetében gyakorlatilag mindenki extra gyorsasággal igen tehetős ember lett. Mert az mégiscsak fölöttébb gyanús, ha a gyerekkori jó barát, az egykori gázszerelő pár év alatt többet tud felmutatni, mint az angol királynő. Itt most nem a tehetségéről van szó, hanem arról, hogy kinek a vagyona van nála. Az ellenzék törekvése ezek után, már túl Orbán leváltásán: megteremteni a demokratikus, piacgazdaságon és jogállamon alapuló Magyarországot, amely szerves része az uniónak.
Márki-Zay megismételte, hogy ha ő nyer, egyik első dolga lesz csatlakozni az Európai Ügyészséghez, lépéseket tesz az euró bevezetésére, ugyanakkor kiad olyan, nemzetközileg körözött bűnözőket, mint a volt macedón kormányfő. Nehezményezi viszont, hogy az EU idáig túlságosan is enyhekezű volt Orbánnal szemben, miközben kézzelfogható a válság Európában, amit a Brexit is tanúsít. A megoldás azonban nem a kevesebb, hanem a több unió, mutatott rá.
FT
A magyarok azon agyalnak, miként tehetnék ki az erős ember Orbán szűrét a hatalomból. De a politikus befolyását megtörni még akkor is hatalmas feladat lesz, ha az ellenzék győzni tud a választáson. A hatalom békés átadása attól függ, hogy a választás szabad és tisztességes lesz-e, továbbá hogy Orbán hajlandó-e elfogadni az eredményt. Azért itt vannak még kétségek.
A miniszterelnök jó 10 éve mutatja a feltörekvő autokratáknak az EU-ban és azon kívül is, miként kell csinálni a dolgokat. Hogy a demokráciából illiberális rezsim legyen, ahol nincs nyílt erőszak, megmarad a pluralizmus homlokzata, ugyanakkor a rendszer nem ütközik jelentős ellenállásba, sem odahaza, sem a határokon kívül.
Ám most az ellenzéki pártok úgy vélik, megtalálták a módját, hogy megfordítsák a folyamatot. És a kísérlet, amelyet Márki-Zay fémjelez, tanulságokat ígér a más, botladozó, illetve bajban lévő demokráciáknak. Ha elbukik, Orbán negyedszerre is mandátumhoz jut, ugyanakkor feladja a leckét az uniónak, hogy mitévő legyen a keménykezű vezetőkkel, akik tesznek a közösség értékeire és szabályaira.
Viszont ha sikeresnek bizonyul a próbálkozás, akkor azt bizonyítja, hogy a demokrácia képviselői képesek megszabadulni az autokratáktól, mégpedig anélkül, hogy erőszakhoz vagy törvénytelenséghez kellene folyamodniuk. A feltétel, hogy tegyék félre az ellentéteiket. Ez a módszer a minap már bevált a cseheknél, de sikerre vezetett a legutóbbi magyar önkormányzati választásokon is.
A pálya azonban a Fidesznek lejt és mellette szól a hatalmas médiahálózat is. Így az ellenzék nem reménykedhet pártatlan sajtójelentésekben. Ugyanakkor Orbán 5 évvel ezelőtti nyilatkozatából az derül ki, hogy 15-20 évre tervez, és ebből az következik, hogy ha netán veszít, az ellenzékből is mozgatni kívánja a szálakat.
Ez lehet az oka annak, hogy meg akarja tartani a befolyást a Médiahatóság és a Legfőbb Ügyészség fölött a jövő évi választás után is. Ám egyelőre meg van döbbenve, mármint, hogy várakozásaival ellentétben Márki-Zay lett e befutó az előválasztáson. Utóbbinak már biztosan dereng fejében, hogy ha nyer is, az ország orbántalanítása nem kevésbé gigászi feladat, mint az, hogy kiüsse a politikust a nyeregből.
Economist
Márki-Zay ugyan megnyerte az előválasztást, de most jön a nehezebb feladat. Először is fenn kell tartania az egységes ellenzéki frontot, bár ott már a 2. forduló előtt megkezdődött a civakodás. (Karácsony félreállásáról az elemzés azt írja, hogy ő és a későbbi győztes is rájött: Dobrevnek nem lenne esélye Orbánnal szemben, mert férje az igencsak népszerűtlen Gyurcsány, aki miatt 15 éve zavargások törtek ki, mivel kiderült, hogy visszatérően hazudott a gazdaság állapotáról.)
László Róbert a Political Capitaltől azt mondja, a hat pártnak rengeteg dolga lesz még, főként a kisebb városokban. Az egyéni körzetek felosztása jó sok viszályt eredményez, de az ügyben is megy majd a küzdelem, hogy melyik párt vezesse a szövetséget. Arról nem beszélve, hogy a Fidesz mindent meg fog tenni az ellenzék megosztására, illetve legyőzésére.
Márki-Zayt valószínűleg azon az alapon támadja majd, hogy annak stílusa időnként izgatott, a politikus kiszámíthatatlan és hajlamos hosszú beszédeket mondani. Afelől sincs sok kétség, hogy amerikai ügynöknek nevezi majd, mert autóalkatrész kereskedőként dolgozott a tengerentúlon. Ez pedig éppen elég egy olyasvalaki számára, mint Orbán, aki nem győz összeesküvésekkel riogatni.
Ezen felül nyakló nélkül ígér pénzt az embereknek azok saját befizetéseiből. A sajtó túlnyomó része is mellette áll, és szintén számíthat az ő felügyelete mellett meggazdagodott oligarchák támogatására. A felmérések mégis szoros versenyt ígérnek. Márki-Zay idáig már kétszer meglepte a világot. A harmadik nagy húzása az lehet, hogy lenyomja azt az embert, aki Magyarországot a demagógia szinonímájáva tette, ami már nehezebb feladatnak ígérkezik, de nem lehetetlen.
FAZ
Von der Leyen környezetéből az szivárgott ki a heves vitákkal tarkított uniós csúcs első napja után, hogy az új jogállami mechanizmus alapján a Bizottság egyelőre csak Magyarország ellen indítja meg az eljárást, mert kellő bizonyíték áll rendelkezésére a nagyfokú korrupció ügyében. Sőt, a forrás szerint a begyűjtött dokumentumok simán megállnak a bíróság előtt, azaz egyértelmű, hogy nem lehet biztosra venni az uniós pénzek tisztességes felhasználását. A papírok azt tanúsítják, hogy a miniszterelnök a közösségi alapokból rokonainak és ismerőseinek kedvezett.
Az értesülést megerősítette az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának CSU-s elnökasszonya, Hohlmeier, aki szerint Orbán minden erejével oligarchikus szerkezetek létrehozásán ügyködik és közben a haverok felé hajlik a keze. Mint mondta, ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie, mert az eset egészen kirívó Európában. Ráadásul a német zöldek, akik jelen állás szerint rövidesen bekerülnek a német kormányba, külön jogi szakvéleményt dolgoztak ki, hogy megtámogassák a Magyarország ellen indítandó eljárást.
Lengyelországgal ilyen gondok nincsenek, ott a jogállam miatt áll a bál az EU-val. Keddi strasbourgi szereplésével Morawiecki csak olajat öntött a tűzre, de Merkel és Macron azon van, hogy megakadályozza a konfrontáció elmélyülését. Külön-külön, de mindketten arra igyekeztek rábeszélni a lengyel vezetést, hogy az folytassa a párbeszédet az EU-val. A kancellár ugyanakkor pártolja, hogy Varsó egyelőre ne kapja meg a 36 milliárd eurót a gazdasági segélyprogramból. Szerinte a jogvita nem visz előbbre, ugyanakkor azt kell látni, hogy itt a nézetek igazából annak kapcsán ütköznek: mi a cél? A népek Európájának egyre szorosabb szövetsége vagy a több nemzetállam.
Moraewiecki megint kijelentette, hogy őket nem lehet megzsarolni. Ugyanakkor az Európai Tanács elnöke azt szerette volna, hogy ezt a kérdést egyáltalán ne tűzzék napirendre az állam- és kormányfők, mert júniusban már csúnyán hajba kaptak a magyar homofób törvény miatt. A holland miniszterelnök azonban kifejezetten azzal a megbízatással érkezett saját parlamentjétől, a témát meg kell tárgyalni, mert a bíróságok függetlensége nem lehet alku tárgya. Hasonlóképpen nyilatkozott belga kollégája, valamint az új osztrák kancellár is.
A lengyelek mellé egyedül Orbán állt oda, ő boszorkányüldözést emlegetett.
FT
A lap azt latolgatja, vajon az új német kormány keményebben lép-e fel Európában, mint a távozó nagykoalíció, miközben e pillanatban az EU nagy lendülettel tart a végső ütközet felé Lengyelországgal. Egy valaki próbálja mindenki másnál jobban benyomni a féket: Merkel. Ő tipikusan a békítéssel kísérletezik, noha mind nagyobb az ellentét Brüsszel, illetve a konzervatív-nacionalista varsói kormány között. Csakhogy ő már kifelé tart a politikából.
Helyébe a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok lépnek és ők előszeretettel hangoztatják a folyamatosságot. Más hangok viszont új megközelítést sürgetnek, főleg Kelet-Európa kapcsán. Egyesek azzal vádolják a távozó kancellárt, hogy túlságosan is békülékeny volt az illiberális demokráciákkal szemben és védelmébe vett olyan erős embereket, mint Orbán.
A német környezetvédők európai szóvivője, Brantner kiemeli: hosszú távú károkat okozott az uniónak és jogállami alapjainak, hogy a politikus ennyi időn át babusgatta a magyar vezetőt és bagatellizálta a politikájából eredő veszélyt. Ám akadnak olyan félelmek, hogy az új, szigorúbb berlini megközelítés fokozhatja a kelet-nyugati megosztottságot és válságba torkollhat.
Merkelt Kelet-Európában mindenképpen nagyon hiányolni fogják, hiszen mindig szoros kapcsolatokra törekedett Orbánnal és Kaczynskival, minden politikai nézetkülönbség ellenére is. Ezért ellenezte pl. Macron kétsebességes Európa-javaslatát. Valószínűleg idő kell ugyanakkor ahhoz, hogy a leendő német kormány kialakítsa egységes álláspontját a kontinens keleti feléről. Ám Berlinben horrorral érne fel, ha a lengyelek kiválnának az unióból. Az EU-ban most kb. ugyanolyan a helyzet, mint, amikor Budapest és Varsó vétózni akart a költségvetés ügyében.
Egyes körök ugyanakkor nyugalomra intenek, mondván, hogy Németország Merkel után is Németország lesz, nem kell tartani vezetési vákuumtól.
Frankfurter Rundschau
A kommentár megállapítja, hogy az EU-ért folyik a harc a jobboldali populizmussal szemben, de elérkezett az idő, hogy új alapokra helyezzék az uniót. A lengyel demagógok számára az első naptól kezdve nemzeti eseménynek számított, hogy az ország visszatért a kontinenshez. Része a nemzeti felszabadulásnak, amit onnantól kezdve a NATO-nak és az EU-nak kell szavatolnia.
Érdekérvényesítést jelentett, a hatalmas európai pénzeszsákot megcélozva vagyis nem valami újat és nagyobbat testesített meg. Ez Morawiecki ki mondta az EP-ben, cinikus arcátlansággal. Ezért szembe kell nézni azzal, hogy ahol korábban a két világrendszer között a választóvonal húzódott, ott most két, eltérő politikai kultúra határa fut. A keleti oldalon sokan, sok mindent másként értelmeznek, mint nyugaton.
Azaz hamvába holt a remény, hogy az új tagok minden nemzedékkel közelebb kerülnek a liberális rendhez. Inkább az látszik, hogy közeledik az ütközet a vélemények harcában. Csehországban Babis bukása megmutatta, milyen nyílt lehet ez a küzdelem. Magyarországon és Lengyelországban nem rosszak az ellenzék esélyei a következő választáson. Ott csak most jutottak el odáig, hogy 2004 után egy nemzedék döntsön a fejlődés irányáról. Minden ok megvan rá, hogy keleten támogatást kapjanak Európai barátai, ugyanakkor szembe kell szállni azokkal, akik elutasítják az egységes földrészt.
NBC News
Az EU küszködik, hogy feltartóztassa az illiberális demokráciákat, de hogy mire jut Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, az a jelek szerint meghatározza az egész demokrácia jövőjét Európában. A két kormány ellen az a vád, hogy aláássák a demokratikus elveket és példával szolgálnak más populista pártok számára a kontinensen. Varsó is azon van, mint Orbán, tehát hogy uralma alá vonja a bíróságokat. Ugyanakkor mindkét ország azt hangoztatja, hogy csupán a nemzeti érdekeket igyekszik megvédeni a brüsszeli elittel szemben.
Morawiecki ugyan azt bizonygatja, hogy a PiS nem kíván kiválni az unióból, de ez sokak számára nem elegendő biztosíték. A keményvonalas lengyel vezetők szoros szövetségesének számít a magyar miniszterelnök, aki nyíltan megmondta: a cél számára az illiberális kereszténydemokrácia, ami azonban összeegyeztethetetlen az unió liberális alapjaival.
Adam Bodnar a lengyel polgári jogok korábbi biztosa úgy látja, hogy Varsó nem hallgat a jó szóra, mert abban bízik, hogy ily módon elkerülheti a nyilvános elszámoltatást. Az európai együttműködésből pedig csupán a gazdasági kapcsolatokat szorgalmazza, a közös értékekből nem kér. Vagyis az irány egyértelműen demokrácia-ellenes, a kormánypárt érdekében még inkább központosítják a hatalmat.
A jogász szerint az ország minden hónappal közelebb kerül a versengő tekintélyelvűség rendszeréhez. Ám míg a magyarok és a lengyelek mind inkább jobbra tartanak, miközben szankciók várnak rájuk, a földrész nyugati felén csökken a populisták támogatottsága. Leírni azonban korai volna őket.
És ha össze tud állni az a 16 párt, amely tavaly nyáron közös nyilatkozatban fogalmazta meg törekvéseit, akkor az új, közös frakció a 3. legjelentősebb erő lehet az EP-ben.
Süddeutsche Zeitung
A tudósító azzal a benyomással tért haza Magyarországról, hogy Orbán Viktor pénzmegvonással akarja tönkre tenni, kiéheztetni az ellenzéki önkormányzatokat. Illetve azt az érdi polgármester úgy érzékeltette, hogy a hatalom igen alattomos stratégiát alkalmaz: rendkívül pontosan kiszámítja mennyi adót vonhat el, hogy az érintett települések ne tudjanak fejlődni, de azért még nem mennek csődbe. A cél az, hogy a választópolgárok úgy érezzék: impotens a városvezetés, mert akkor a csalódott emberek legközelebb a Fideszre voksolnak.
Sokan mondják ugyanakkor, hogy valóságos pénzeső zúdul azokra a településekre, ahol a kormánypárt képviselője az elöljáró. A döntések informális, illetve főként politikai alapon születnek meg. Márki-Zay azt közölte, hogy itt egy maffiával került szembe, amelyet csak a hatalom érdekel, viszont szakmányban lop.
A módszerre jellemző, hogy Érden pl. a bevételek egyharmada saját forrásból származik, kétharmad elvileg állami támogatás volna, de ebből idáig csupán kb.. 15 % érkezett meg. Viszont a kormány a járványra hivatkozva dektérummal csaklizott el olyan forrásokat, mint a súlyadó, a parkolási díjak, az idegenforgalmi járulékok vagy az iparűzési adó. Az elvonások uniós alapokat is érintenek, ezért Karácsony Gergely felszólította az EU-t, hogy az közvetlenül az önkormányzatoknak utalja az alapokat, de hiába.
Nem reagált Brüsszel arra sem, hogy a Kellesz nevű civil szervezet számtalan példával bizonyította: ezen a területen is tetten érhető a rendszer szintű korrupció, mert dől a pénz a fideszes vezetés alatt álló településekre, ám ott sokszor megint csak pártközeli oligarchák zsebét vastagítják.
Daniel Freund, német zöld EP-képviselő szerint nem valószínű, hogy ez esetben alkalmazni fogják a jogállami mechanizmust. Úgy látja, hogy itt hatalom az ellenfeleit szurkálja, de Orbán csak felbátorodik, amikor azt tapasztalja, hogy a Bizottság a füle botját nem mozgatja.
