A tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli találkozóján eredetileg a lengyel jogállamiság, pontosabban a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét érő kormányzati támadásokról tartott vita ígérkezett a legizgalmasabbnak. Az eszmecserét végül beárnyékolta a magas energiaárak okairól és következményeiről rendezett, késő estébe nyúlt diskurzus. Az állam- és kormányfők a energiaválságról négy, a varsói alkotmánybíróság friss ítélete nyomán született konfliktusról két órán át vitatkoztak tanácskozásuk első napján.
A vezetők hangsúlyozták, hogy rövidtávon szükség van a magas energiaszámlákkal szembesülő fogyasztók és vállalkozások terheinek enyhítésére. Egyetértettek abban is, hogy diverzifikálni kell a kínálatot és felgyorsítani a határmenti hálózati összeköttetések létesítését. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy tanulmányozza a gáz- és villamosenergia-piac, valamint a széndioxid kibocsátási egységek piacának működését, hogy megállapíthassa: történik-e tisztességtelen kereskedés, azaz spekuláció. Többekkel egyetemben a franciák és a spanyolok az energiapiaci szabályozás késlekedés nélküli átalakítását követelték, szemben az északiakkal és a baltiakkal, akik azt hangoztatták, hogy nem kéne felszámolni a piacnyitás eddigi eredményeit a pillanatnyi érdekek miatt. Ugyanígy megosztotta a huszonheteket a kérdés, hogy zöld, azaz támogatandó energiaforrásnak tekinthető-e a gáz és az atomenergia. A nézetkülönbségek tisztázása végett a vezetők év végi csúcstalálkozójukon visszatérnek a témára.
A “lengyel” napirendi pont megtárgyalása Mateusz Morawiecki beszédével kezdődött, aki ismertette az uniós szintű konfliktust gerjesztő alkotmánybírósági döntést a nemzeti és az uniós jog viszonyáról. A vitáról kiszivárgott információk szerint a lengyel miniszterelnök kevésbé volt harcias, mint néhány napja az Európai Parlamentben, de egy jottányit sem engedett az álláspontjából. Több résztvevő nyugodtnak nevezte a vitát, szemben a júniusi, túlfűtött hangulatú tanácskozással, amelyen Orbán Viktor volt a bírálatok célpontja a homofóbnak nyilvánított magyar szabályozás miatt. Szinte mindenki hangsúlyozta, hogy a konfliktust nem szabad eszkalálni, higgadt tárgyalásokra van szükség, és ha kell, a jogállamiság védelmében kialakított uniós eszköztár bevetésére. Ez utóbbival kapcsolatban Ursula von der Leyen bizottsági elnök a sajtó előtt világossá tette: a pénzmegvonással járó jogállami rendeletet addig nem alkalmazzák egyetlen országgal szemben sem, amíg az Európai Bíróság ítélete meg nem születik a jogszerűségéről. Ez leghamarabb az év végén várható.
A Lengyelországról szóló vitában egyedül a magyar miniszterelnök kelt varsói kollégája védelmére. A sajtónak nyilatkozva Xavier Bettel luxemburgi kormányfő utóbb megjegyezte: örült volna, ha kevesebb időt kell töltenie azzal, hogy az EU működésének alapjairól vitatkozik, csak azért, mert “egyesek, ha nem is lehetetlenné, de nehézzé teszik az életünket”. A csúcstalálkozó végén tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel szokásához híven békülékeny hangot ütött meg, és megismételte, hogy a bonyolult kérdésekről tárgyalni kell, a Varsó által megkérdőjelezett közösségi előírások több országban is bírálatok tárgyai. A kancellártól megkérdezték, megkapja-e ugyanazt a tiszteletet a kollégáitól, például Orbán Viktortól, mint amit ő tanúsít irántuk. “A tisztelet kimutatásának különféle formái vannak. Orbán Viktor az Európai Unió egyik legmagabiztosabb politikusa”, felelte mosolyogva Angela Merkel. A politikusnak azt a kérdést is nekiszegezték, hogy mit szól azokhoz a bírálatokhoz, amelyek szerint politikájával elősegítette az önkényuralmi irányzatok térhódítását Európában. “Mindenkinek joga van a véleménye kifejtéséhez. Én igyekeztem ezeket a problémákat megoldani”, zárta rövidre a válaszát.
A csúcstalálkozó második napján a vezetők a migrációról tárgyaltak a tervezettnél hosszabban. Szóba került az unió keleti határain kialakult válsághelyzet, amelyet Brüsszelben a fehérorosz vezetés EU elleni “hibrid támadásának” tartanak. A résztvevők hangsúlyozták a külső határok védelmének fontosságát, Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban világossá tette, hogy a biztosi testület nem fogja finanszírozni határmenti falak vagy kerítések építését.
