Börtönre ítélték a Mol-vezért a horvátok

A zágrábi legfelsőbb bíróság másodfokon is börtönbüntetésre ítélte az INA korrupciós ügyében Hernádi Zsoltot és Ivo Sanader akkori kormányfőt. Az olajcég elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul.

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. Eszerint Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott. A testület döntésében elutasította a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a büntetés súlyosbítására vonatkozó indítványát, valamint a két vádlott fellebbezését is.

A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA felett, és arról, hogy a horvát olajipari cégből kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján a per koronatanúja, Robert Jezic céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett, de a másik ötmillió euró nem. Jezic az általa megkapott összeget ígérete ellenére nem utalta át a bíróságnak.

A Mol közleményében csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban sem a magyar hatóságok, sem a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választott bíróság nem állapított meg bűncselekményt. A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért - írták.

A horvát ügyészség több alkalommal is kérte Hernádi Zsolt kiadatását, ezt azonban a magyar állam - különböző indokokkal - rendre visszautasította. Ezek közé tartozott, hogy az ügyben a magyar bíróság felmentette Hernádi Zsoltot. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Mol-vezér ellen európai elfogatóparancs és nemzetközi körözés is érvényes, hivatalosan úgy tudni, Hernádi Zsolt hosszú évek óta nem hagyta el Magyarország területét. (Igaz, az Interpol-listán hol fel-, hol eltűnik az arcképe.) Ugyanakkor a világ több mint harminc országában jelen lévő Mol irányítását ez a jelek szerint nem befolyásolja. (Még ha elemzők szerint a per nyilvánvalóan nem árfolyamnövelő tényező is.) Hernádi Zsolt az elmúlt évek során, ha lehetséges, még inkább bebiztosította az alapszabály által amúgy is bebetonozottnak tűnő elnök-vezérigazgatói székét. Ő és munkatársai ugyanis oroszlánrészt vállalnak az állami Mol-részvényeket visszafordíthatatlanul átvevő alapítványok irányításában.

Az Orbán-kormány nyolc éve - akkor még mind negyedrésznyi tulajdonos - arra kérte a Molt, hogy a kialakult helyzetben fontolja meg az INA eladását. Az olajcég voltaképp azóta is nyitott a tárgyalásokra, de csak piaci - befektetéseivel növelt - áron, vagyis több milliárd dollárért hajlandó csak megválni horvátországi INA-részvényeitől. A horvátok az ügyben az elmúlt évek során elsőként rendre jelentőségteljesnek látszó, utólag azonban inkább színpadiasnak tűnő bejelentésekkel éltek. A Mol INA-csomagjának kivásárlására a jelek szerint egyszerűen nincs pénzük.