Kínos vita kerekedett egy fővárosi idősotthon bezárásából, Baranyi Krisztina a Fidesszel együtt mondott nemet a javaslatra

Az ügy még a szerződés aláírása előtt novemberben visszakerül a közgyűlés elé.

Heves szócsatába torkollott az idősotthoni férőhelyfejlesztésről szóló városházi javaslat a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. A téma fontosságát mutatja, hogy Budapestnek a KSH adatai szerint 367 ezer 65 év feletti lakosa van, így aligha meglepő, hogy a városvezetés idősügyi stratégiát dolgozott ki, amelyet a közgyűlés nyár elején el is fogadott. Az egyik legégetőbb gond az idősotthoni férőhelyek számának növelése. A főváros fenntartásában jelenleg 11 idősotthon működik 17 telephelyen. Ezekben 3925 férőhely áll rendelkezésre, de a hosszú intézményi várólisták alapján könnyen megállapítható, hogy ennél sokkal többre lenne igény. A férőhelybővítés így az idősügyi stratégia központi eleme, ennek érdekében – az előterjesztés szerint – megvizsgálják a rendelkezésre álló ingatlanállományt, a meglévő otthonok bővítési, felújítási lehetőségeit, a modernizálást, a külső források bevonásának módját és elkészítik a feladatok ütemtervét. Az eddigiek alapján arra jutottak, hogy a Kútvölgyi úti, a visegrádi és a Knézits utcai telephelyeket máshol kialakítandó férőhelyekkel kell kiváltani.

A hosszú rávezetés ellenére a közgyűlés elé kerülő javaslat csupán a Knézits utcai otthon bezárásáról szól. A kormány még 2017-ben döntött a „Semmelweis XXI. Fejlesztési projekt” keretében kialakítandó gyógyszerkutatási központ kialakításáról, amely érinti a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Knézits utcai telephelyét is. Az ingatlan átadásáról még Tarlós István főpolgármestersége idején kezdődtek meg a tárgyalások, de elakadtak, így az ingatlan átruházása nem történt meg. Idén márciusban azonban újrakezdődtek. A főváros ekkor jelezte, hogy az épület átadásáért a korábbi kormánydöntésben meghatározott 900 milliós összeget nem tartják elfogadhatónak, így ezt sikerült 1 milliárd forint fölé tornázni, a beruházástól azonban nem sikerült eltántorítani az ügyben eljáró innováció minisztériumot. A felújításra szoruló otthon egyébként nem a fővárosi tulajdonú ingatlanban, hanem egy társasházban működik, ami bonyolítja a helyzetet – magyarázta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában.

Időközben az egyetem is türelmetlenné vált és egy szándéknyilatkozatot vár a fővárostól, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy december 31-ig, de legkésőbb 2022. június végéig kiüríti és átadja az ingatlant. Ez 50 férőhely kiesését jelenti, ami tovább fokozza a rendszerre nehezedő nyomást. Jelenleg 2800-3000 nyugdíjas vár férőhelyre a fővárosi önkormányzat idősotthonaiban, miközben járvány miatt szükségessé vált izolációs helyiségek kialakítása miatt csökkent a férőhelyszám. Ráadásul az építőipari árak ütemes emelkedése miatt az otthon kiváltására alkalmas férőhelyek kialakítása legkevesebb 20-25 százalékkal többe kerül majd.

A Knézits utcai telephely állami érdekkörben való felvásárlása miatt a főváros tavaly decemberben pályázati felhívást tett közzé egy legalább 45 szobás idősotthon funkcióinak ellátására alkalmas ingatlan megvásárlása érdekében. Egyetlen ajánlat érkezett: a Cell-Bahnbau Kft. a Celldömölkön jelenleg munkásszállóként üzemelő Vasvirág Hotelt kínálta fel, amely nettó 1,055 milliárd forint ellenében vállalja az ingatlan 100 férőhelyes idősotthonná való átalakítását is. Az ingatlan a főváros szombathelyi otthonának tagintézményeként működhetne.

A javaslathoz a vita megkezdése előtt szétosztottak egy módosító indítványt, amelyből a fentinél sokkal átfogóbb terv, a fővárosi idősotthoni struktúra teljes átalakítása rajzolódott ki. Első lépésként a Baross utcai idősotthont a Vázsonyi Vilmos Idősek otthona alá szerveznék, amely így 400 fős mamuttá válna. A gödöllői intézmény két újpesti otthon beolvasztásával 428 férőhelyessé alakulna. Az átszervezésektől „erőforrás optimalizációt” és „forrásfelszabadítást” remél a városvezetés.

Kovács Péter XVI. kerületi kormánypárti polgármester nem igazán értette, hogy minek kell Celldömölkre küldeni a budapesti nyugdíjasokat, ha csak az általa vezetett kerületben két korábbi nyugdíjasház is van, az egyik üresen áll, a másikat a FÖRI használja a szabálytalankodó autók tárolására. Déri Tibor Újpest momentumos polgármestere is arra hívta fel a figyelmet, hogy számos fővárosi tulajdonú ingatlan hever parlagon, ahol megfelelő ellátást lehetne nyújtani a fővárosi idősek számára, nem kell erre vidéki helyszínt keresni. Hassay Zsófia fideszes fővárosi képviselő kissé sokallta az egymilliárdot a 40-50 férőhelyre, és lehetetlennek tartotta, hogy az év végéig ezt lebonyolítsák.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az egész előterjesztés levételét javasolta, mert úgy vélte, hogy egyik határozati javaslat sem alkalmas elfogadásra. Egyúttal azt is elmondta, hogy Ferencvárosnak súlyos érdeksérelmet okoz az egyetemi beruházás, mert csökkenti a kerületben amúgy is kevés zöld felületet és ellehetetleníti a parkolást a környéken. Az ellenzéki kerületvezető szégyentelenül alacsonynak nevezte a kormány által a fővárosnak felajánlott lelépti díjat, főként úgy, hogy a kerület semmiféle ellentételezést nem kap. Szerinte a celldömölki ajánlatot nem kellene elfogadni.

Soproni Tamás Terézváros Momentumos polgármestere ekkor frakciószünetet kért, de ez nem oldott meg semmit. Hiába érvelt Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azzal, hogy Gyula és Szombathely legalább olyan messze van, mint Celldömölk és ott is vannak otthonai a fővárosnak, az sem segített, hogy elmondta a hatályos jogszabályok szerint 15 százalék lehet a külsős – nem fővárosi - ellátottak aránya az otthonokban.

Borbély Lénárd csepeli polgármester sérelmezte, hogy a kerületben működő egyik idősotthonban korábbi hajléktalanokat helyeztek el és nagy a felháborodás, hiszen Csepelen van hajléktalanszálló és szabad férőhely is akad. Kiss Ambrus válaszában elmondta, hogy a szóban forgó intézmény nyugdíjasház, amelyben bérleti díjat fizetnek az ott élők, az új beköltözők is ezt teszik. Az, hogy korábban elvesztették az otthonukat még nem lehet indok arra, hogy kizárják őket a bérlők közül, ha betartják az együttélés szabályait. A Knézits utcai beruházással kapcsolatban elmondta, hogy nem tudtak róla, hogy ez Ferencvárosnak ilyen nagy érdeksérelmet jelent, de ettől függetlenül meg van kötve a kezük, a projektről kormányhatározat rendelkezik, így át kell adniuk az ingatlant. Az előző városvezetés Kamaraerdőn épített volna otthont, az új városvezetés barnamezős megoldásban gondolkodik.

Erre Láng Zsolt bedobta a Molotov-koktélt: a szóban forgó celldömölki cég tulajdonosa a helyi MSZP-s alpolgármester és MSZP-s képviselő – állította. A városvezetés erre nem reagált. Az Opten nyilvános cégadatai szerint a Cell-Bahnbau Kft. jelenlegi tulajdonosa Söptei Józsefné. Celldömök egyik alpolgármesterét szintén így hívják, a Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület és Együtt Celldömölk Városért Egyesület jelöltjeként választották meg. A testület tagja ezenfelül Kovácsné Söptei Valéria, akit szintén a fenti két egyesület jelölt. Korábbi híradások szerint az épület egykoron laktanyaként működött.

Az előterjesztést végül elfogadta a közgyűlés, de Baranyi Krisztina átszavazott a Fideszhez. Az ügy még a szerződés aláírása előtt novemberben visszakerül a közgyűlés elé.