Budapest;klímavédelem;tömegközlekedés;

- Klímajegyünk: elégtelen

Akár holnap bevezethetnék nálunk is, ha lenne rá politikai akarat – jegyezte meg az Ausztriában most debütáló – olcsóbb és egyszerűbb utazást lehetővé tévő - klímajegyről egy kormányközeli közlekedési szakember. Majd rögtön hozzá is tette: de nincs ilyen akarat. 

S ennek nemcsak az az oka, hogy a kormány egész kampányt épített az autósüldöző Budapest-kabinet tematikájára, sőt még az sem akadály, hogy az egységes díjszabáshoz előbb meg kellene egyezni a fővárosi önkormányzattal. Karácsony Gergely a klímacélok érdekében vélhetőleg hajlana a kompromisszumra, és Orbán Viktor is képes az alkura, ha számára fontos dologról – ld. atlétika vb – van szó.

A költségek sem jelentenének átugorhatatlan akadályt, hiszen Ausztriában az idén 96, jövőre 150 millió eurót (35, illetve 55 milliárd forint) ad erre a célra a kormány. Ha stadionra jut több mint 200 milliárd, vadászati kiállítás szervezésre 17 milliárd, akkor talán erre is akadna forrás. Még a munkához sem most kellene nekikezdeni, hiszen az egységes bérlet archetípusát még Demszky Gábor idején vezették be. A MÁV, a Volánbusz és a BKV 2005 óta gyakorlatilag tarifaközösségként működik Budapesten. A menetrendek fővárosi összehangolása és az utastájékoztatás is egy kézben van, a MÁV pedig bekebelezte a HÉV-eket és a Volánbusz társaságokat: az utolsó lépés a BKK-BKV einstandja lenne. Erre a választás előtt bizonyosan nem kerül sor - utána bármi lehet -, de a tarifaközösség újabb cégfoglalás nélkül is megoldható.

A technológiai kereteket és az elektronikus jegyrendszert a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. fejleszti 2013 óta, kaptak rá 17,8 milliárd forint uniós támogatást is. Az országos elektronikus (nem egyszerűen mobil) jegy bevezetésére 2016 volt az első ígéret, most 2022. A párhuzamosan fejlesztett fővárosi e-jegy projekt közben elbukott, de az új személyik alkalmasak lennének az e-jegyként való használatra. De valójában ez sem feltétel az egységes bérlethez, hiszen az osztrák klímabérlet a hazaihoz hasonlatosan papír (plasztik).

Az osztrákok által klímajegynek keresztelt, minden közösségi járművön használható egységes bérlet egyrészt olcsóbb, mint a külön-külön megvásárolt jegyek, másrészt egységes hátteret és összehangolt menetrendeket hoz, ami a várakozások szerint jelentős csáberőt jelent az autósoknak, akik az emelkedő benzinárak nyomásának is engedve átülnek a buszokra, villamosokra, vonatokra. Csakhogy Magyarországon az osztrák tartományi rendszernél sokkal szétaprózottabb a közigazgatási-közlekedési struktúra. És az egységes bérlet bevezetése ellen hat az is, hogy a munkáltatóknak meg kell téríteniük a munkavállalók közlekedési költségeit, így a tarifaközösség árcsökkentő hatásának jelentős része náluk csapódna le, aminek csekély politikai haszna van. Egy olcsóbb egységes bérlet ráadásul felpörgethetné az ellenjavallt agglomerációs trendet.

A napi politikai érdekek így ebben is felülírják a nagy közös célt, és az Orbán-kormány szerint 2050-ig amúgy is ráérünk a klímavédelemmel foglalkozni. Talán lesz még, aki számon kérje rajtuk.