Mi a közös egy szoláriumban és egy könyvkiadóban? Mindkettő fél a jövőtől. Előbbi esetében fűtőszálakat működtető áram ára 50 százalékkal drágul a következő évben, a könyvesboltok polcairól pedig a világméretű papírhiány miatt idejekorán elfogyhatnak a bestsellerek, írja a hvg.hu.
A rezsicsökkentéssel terel
Az energiaárak elszabadulásától a kormány csak addig tudja megvédeni az embereket, amíg azok az otthoni gáz- és villanyórájukat nézik, ám amint kiteszik a lábukat a lakásból, máris szembesülniük kell a drága valósággal. Meg azzal, hogy a kormánypropaganda szerint Európa legalacsonyabb rezsitarifái – az arányokat nézve – kétszer annyi pénzt visznek ki a családi kasszából, mint egy luxemburgi háztartásban. Így aztán Orbánék 19-re lapot húznak, és a GDP 80 százalékára hízott államadósság ellenére továbbra is öntik a pénzt a választókra, most például az energiatörvény módosításával nyugtatnák a kedélyeket.
Megdrágultak a fa-, illetve fémáruk, de a Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László is azt panaszolta, háromszorosára kellett emelniük a műtrágya árát a gáz durvuló átlagára miatt.
Akkora a baj, hogy a miniszterelnök az ellenzék tanácsát is kikérte a parlamentben annak érdekében, hogy mihamarabb csökkenhessen az üzemanyag ára.
És okkal kért Orbán Viktor a nemzet elárulóitól (legalábbis a kormányzati kommunikáció így emlegeti az ellenzéket) segítséget: a mostani árrobbanás azzal a veszéllyel jár, hogy szertefoszlik a jólét kormány által sugallt illúziója. Mert bár a rezsicsökkentéssel rögzített lakossági közműtarifák most kétségtelenül szolidnak számítanak, a benzin ára, illetve a részben az energiaköltségek miatt dráguló termékek miatt mindenki szív. És nem biztos, hogy ezt a választásokra szánt osztogatás összességében ezermilliárdos tétele ellensúlyozza.
Nem véletlenül kezdett gondolkozni a kormány az energiatörvény módosításán. Meg kell oldania, hogy a benzinkutak oszlopairól eltűnjenek az 500 forintos lélektani határt meghaladó tarifák, és e cél elérése érdekében az árak befagyasztását is elfogadhatónak tartja.
2023-tól normalizálódhat
A Raiffeisen Bank elemzője, Török Zoltán azt mondja, habár vannak olyan közgazdászok, akik szerint egy úgynevezett szuperciklus elején vagyunk, és a jelenlegi árak tartósan velünk maradnak, szerinte ez a jelenség csak átmeneti lesz, a kereslet és a kínálat alkalmazkodik egymáshoz. Ezt támasztják alá az áramtőzsdék jegyzési árai is. Ezek szerint a jelenleg megawattóránként 120 euróba kerülő villamos energia ára a tavasszal elkezd mérséklődni, és 2023-ra 70-80 eurós szintre csökken.
