Kiszervezett járványkezelés

A nagy tömegrendezvények után elérkezettnek látta az időt a kormány, hogy a pandémiával is foglalkozzon, de a nehéz döntések felelősségét másra hárítja.

Noha hetek óta folyamatosan romlanak a járványadatok, a kormány csak most, több nagy tömegrendezvény – az eucharisztikus kongresszus, a vadászati világkiállítás és a békemenet – után döntött úgy, hogy járványügyi intézkedéseket rendel el. November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalom lép életbe. A szociális intézményekben a vezető dönthet a látogatási tilalom elrendeléséről.

– A munkaadók szervezeteinek javaslatára a kormány döntött arról is, hogy a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. Hozzátette: ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármesterek dönthetnek az oltás előírásáról. Az első oltást várhatóan december 15-éig kell felvenni. A miniszter kitért arra is, hogy fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni azt, aki a munkaadó előírása ellenére sem veszi fel az oltást. Ha pedig egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni – mondta Gulyás Gergely. Orvosi igazolással felmentést kaphat az oltás alól az, akinél valamilyen betegség miatt ártalmas lenne a vakcina.

Az, hogy a kormány a munkaadókra hárítja az oltások kötelezővé tételét alighanem okoz majd feszültséget.

– A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkaadó most is támaszthat olyan követelményt egy állás betöltésének feltételéül, hogy ha van valami ellen hatékony vakcina, akkor azzal a pályázó oltassa be magát – mondta lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. Csakhogy – hangsúlyozta a szakember – a munkaadó kizárólag olyan oltás felvételét írhatja elő, amelynek van végleges törzskönyve, állandó alkalmazási engedélye. A Magyarországon használt hat oltóanyag – a Pfizer, a Moderna, a Janssen, az AstraZeneca, a Sinopharm, a SzputnyikV – közül azonban csak egy, a Pfizer rendelkezik végleges törzskönyvvel. A bonyodalmat az okozhatja, hogy az nem a munkavállaló döntése, hogy milyen vakcinával oltatja be magát. Erre korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozott meg irányelveket, de alapvetően az oltóorvosokra bízta, hogy kinek milyen oltást adnak.

Mindez zavart okozhat azért is, mert nem tudni, mi történik majd azokkal, akik nem Pfizert kapnak vagy kaptak már korábban. A jelenlegi szabályokból ugyanis az is következik: a munkaadó csak olyan oltást kérhet, fogadhat el, aminek van végleges törzskönyve, állandó alkalmazási engedélye.

Nem ez az egyetlen vitás pont. A szakszervezetek felháborítónak tartják, hogy akár egyéves fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni az oltást elutasító dolgozót, ezt követően pedig ki lehet őt rúgni. Azt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc is elismerte lapunknak, hogy A munka törvénykönyve ma nem teszi lehetővé a dolgozó fizetetlen szabadságra küldését, de szerinte a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány hozhat ilyen átmeneti szabályozást. Ezt nem vitatják a munkavállalói szervezetek sem, közben azonban hangsúlyozzák, hogy fizetés nélküli szabadságot eddig csak a munkavállaló kérhetett különleges helyzetekben, ennek diszkriminatív megváltoztatása elfogadhatatlan.

– A munkaadói szervezetekkel ugyan tárgyalt a kötelező oltásról a kormány, de a várhatóan ma megjelenő rendelet részleteit nem ismerik – tájékoztatta lapunkat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc. Szerinte a vállalkozások világa olyan színes, hogy nem lehet sorvezetőt írni a munkáltatóknak, mikor tegyék kötelezővé a védőoltást, e nélkül is tudják mérlegelni, mikor lehet erre szükség a munka elvégzése, a dolgozók és ügyfelek egészsége miatt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményben utasította el, hogy a munkáltatók újabb erőfölényt szereztek a dolgozókkal szemben, amellyel visszaélve egy elbocsátási hullám is elindulhat. Ezért a konföderáció alelnöke, Székely Tamás kezdeményezte a Versenyszféra Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását. A közszférában dolgozókat képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba előkészítetlen és megfontolások nélküli döntésnek tartja a bejelentést és a részletszabályokat várja, mert megélhetés nélkül nem lehet hagyni embereket. Úgy látja, a kötelező oltást a kormánynak kellene elrendelni, nem helyes, hogy ezt a felelősséget áttolja a munkáltatókra, az állami alkalmazottak kötelező oltásáról pedig egyeztetni kellett volna a munkavállalók szervezeteivel.

A SZEF-hez tartozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete elnöke egyenesen úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy a munkáltatók nem rendelkezhetnek így a dolgozóik felett, nem hozhatják őket ilyen kényszerhelyzetbe. Boros Péterné szerint nem véletlen, hogy Ausztriában nem lépték meg ezt a döntést, bár fontolgatta ott is a kormány. A tanácstalanságra jellemző, hogy a rendvédelmi szakszervezetek kérdéseire a belügyi tárca nem tudott választ adni, de az érdekvédők szerint megint sokan távozhatnak a rendőrök közül, ha elrendelik a kötelező védőoltást