A hazai energiarendszer legnagyobb gondja, hogy a villamosenergia-termelés több mint felét adó erőművek szép lassan elöregszenek - állapította meg minapi tanulmányában a Deloitte. Ez ugyanúgy érvényes a paksi atomerőműre, mint a Mátrai szénblokkokra. Ennél is nagyobb problémát okozhat, ha középtávon nem valósulnak meg a megújuló energián, illetőleg a hagyományos tüzelőanyagokon alapuló, szabályozható erőműveket célzó beruházások - írják a "Szélenergia helyett ellenszél" című tanulmányrészben. Nem lesz egyszerű egyensúlyt teremteni az energiabiztonság erősítése, a kormányzati rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, az energiatermelés szén-dioxid-mentesítése és a függetlenség erősítése között - véli a tanácsadó. A villamos energia, a szén, a gáz és a kőolaj árugrása padlóra kényszeríti a jelentős energiafelhasználású iparágakat - idézik Varga Dávid energetikaitanácsadás-üzletágmenedzsert. Magyarországon a háztartások szabályozott díjaiknak köszönhetően nem éreznek semmit az elmúlt hetek eseményeiből. A piaci helyzet és az éghajlatváltozás hatásai miatt a kedélyek lecsillapodása után sincs sok esély az energiaszámlák csökkenésére - véli.
Magyarország az előkelő 13. helyen végzett a KPMG-nek az országok szén-dioxid-mentesítési felkészültségét értékelő, a közelgő glasgow-i klímacsúcs alkalmából készített listáján - tette közzé a tanácsadó. A KPMG 103 mutató alapján azonosította a 25 legjobban teljesítő országot, további hét pedig a megfigyelendők közé került. Az élen Norvégia, az Egyesült Királyság és Svédország végzett. Magyarország tekintetében kiemelték a a 2050-es szén-dioxid-mentesítési cél törvénybe iktatását, az elektromos alapú közlekedés és a hatékonyság ösztönzését, az adókedvezményeket, a kis- és középvállalkozások felé terelt EU-támogatásokat, a jegybank ösztönző hiteltermékeit, az atomerőművet, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, a földhő-alapú fűtést, az energetikai tanúsítványokat és az újonnan épített lakások szigorú előírásait.
