Az Egészséges Budapest program kormányzati támogatásai az érintett kerületek számláira kell, hogy érkezzenek. A főváros ezért megkérdezte a programba idén bekerült önkormányzatokat, hogy aláírták-e a támogatási szerződést, illetve megérkezett-e a pénz hozzájuk. Jelenleg még várjuk a kerületektől a pontos adatokat, információkat – válaszolta a fővárosi önkormányzat a Népszava azon kérdésére, hogy visszavonja-e az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez adott hozzájárulást, ahogy arról a Fővárosi Közgyűlés szeptember elsejei ülésén döntött. A határozat értelmében ugyanis Budapest nem támogatja tovább a sportrendezvényt, ha a kormány által a kerületi egészségügyi fejlesztésekre ígért 50 milliárd forint idei 10 milliárdos részlete október 31-ig nem érkezik meg az érintett önkormányzatokhoz.
A fővárosi levelezés csupán azért különös, mert a városvezetés tudja a választ. Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén azt állította, hogy az Egészséges Budapest idei projektjeinek támogatói szerződéseit még nem írták alá, sőt néhány kedvezményezett önkormányzattal még a kapcsolatot se vették fel az ügyben. A tanácsnok egyébként Pokorni Zoltán írásbeli kérdésére válaszolta ezt. Hegyvidék kormánypárti polgármestere azt kifogásolta, hogy még mindig nem kapták meg a Szilágyi Erzsébet fasorban működő háziorvosi rendelők felújítására ígért 300 millió forintot. Márpedig ha a kormánypárti vezetésű kerület hiába vár a pénzére, akkor az ellenzékiek aligha kapták meg. Kovács Péter szintén fideszes XVI. kerületi polgármester szerint a pénz meg fog érkezni, ahogy eddig is megérkezett, de „ha a főváros befeszül, mint legutóbb az atlétikai világbajnokság ügyében, akkor ne csodálkozzanak, ha a kormány is megtorpan”. Úgy tűnik, Kovács nem annyira türelmetlen, mint Pokorni, holott az általa vezetett kerület még többet, 850 milliót kapna, ami az egyik legnagyobb összegű idei támogatás lenne.
A főváros tehát tovább tologatja maga előtt a döntést az atlétikai vb támogatásának visszavonásáról, holott az elmúlt hónapokban elég nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány nem állította le a Fudan-projektet. A Diákváros területén 500 milliárdos hitelből tervezett egyetem létesítéséhez már elfogadták a szükséges törvényeket, 14 milliárd forint értékű vagyon átadásáról döntötték és létrehozták a fenntartó alapítványt is. A campus még nyomokban sem létezik, de már főigazgatója is van az alapítványnak, a kuratóriumi elnök Palkovics László miniszter egy korábbi helyettes államtitkárának személyében.
Közben egy jottányit se mozdult előrébb a Fudan Egyetem ügyében kezdeményezett népszavazás sem. Bár a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester is ugyanazon a napon, július 21-én nyújtotta be népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a két ügy lefutása között már most több hónapnyi különbség van. A játszma már a népszavazási kérdések hitelesítésénél elkezdődött: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az első adandó alkalommal hitelesítette a kormány „gyermekvédelminek” mondott országos népszavazási kezdeményezésének öt kérdését. Karácsony Gergely beadványait viszont előbb formai vizsgálatnak vetették alá, mivel azokat magánszemély nyújtotta be. Az NVB augusztus végén Karácsony 5 kérdéséből kettőt – köztük a kínai Fudan egyetem Budapestre tervezett állami projektjére vonatkozót – engedett át. Az aláírásgyűjtés azonban nem kezdődhetett el, mivel a szeptember 14-i jogorvoslati határidőig három felülvizsgálati kérelem érkezett, kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt adta be. A kormány kérdéseivel kapcsolatban is merült fel kifogás, ezeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, továbbá a Momentum, valamint a TASZ civil jogvédő szervezet nyújtotta be augusztus közepén. A kormány kérdéseit illetően a Kúria már döntött is: az ötből egyet, a nemváltó műtétekre vonatkozót megsemmisítette, a többiről tartható népszavazás. A Fudan ügyét viszont még nem tűzte napirendre a Kúria. Ha kitöltik a rendelkezésükre álló 90 napot, akkor legkorábban december közepén hoznak döntést. Ezt követően kezdődhet el az aláírásgyűjtés, ha sikerül 200 ezret összegyűjteni, akkor a Parlamentnek kötelező kiírnia a népszavazást, de a különféle jogorvoslati határidők miatt ez aligha fér bele a választás előtti időszakba. Főként úgy, hogy a választások előtt 41 napon belül nem tartható népszavazás. Ennek az akadálynak az elhárítását célozta Szabó Tímea (Párbeszéd) törvénymódosítási javaslata, amely alapján a parlamenti választással együtt is tarthatnának népszavazásokat. Azóta Volner János is benyújtott egyet ugyanezen tárgyban. A Parlament még nem döntött a javaslatokról, de Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szeptember közepén már azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „nem lenne akadálya, hogy egy népszavazást egyazon napra tűzzenek ki egy országgyűlési választással”.
