Szeptemberben az ipari belföldi értékesítési árak 20,1 a százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ez az áremelkedés a következő hónapokban megjelenik a fogyasztói árakban, vagyis az inflációban is. Az előző hónaphoz képest a nyersanyag-, az alapanyag-. és az energiaárak együttesen 2,4 százalékkal emelkedtek az előző havi 0,4 százalékkal szemben. Szeptemberben jelentősen nőttek a bányászati termékek árai (kő, kavics, homok), illetve a globális szinten is hiánnyal küzdő papíripar árai. Kiemelkedő mértékben 3,3 százalékkal nőttek egy hónap alatt a kőolaj-feldolgozás belföldi értékesítési árai – ez utóbbiak szinte azonnal megjelennek a fogyasztói árakban -, míg az energiaellátók a gyártók számára egy hónap alatt 10,4 százalékkal emelték áraikat. Ez utóbbiak viszont a „rezsicsökkentés” miatt közvetlenül nem jelennek meg ugyan az inflációban, de minden fogyasztói termék és a szolgáltatás árát növelik. Egyetlen kedvező momentum, hogy a szolgáltatásokban nagy valószínűséggel már végbe mentek a koronavírus-járvány utáni nyitáshoz kapcsolódó áremelések, így erről az oldalról további nyomás már nem éri az inflációt.
Nem látni még, hol áll meg az infláció: szeptemberben a KSH már 5,5 százalékot mért, ami kilenc éves csúcs volt. Az elemzők szerint az ősszel idén még ennél is magasabb számokat látunk majd, ami a most publikált ipari termelői árak ismeretében nem meglepő. Időben változó a kapcsolat szorossága a termelői és a fogyasztói között, hiszen a termelők a kereskedők folyamatosan igyekeznek érvényesíteni az árakban a magasabb termelési költségeiket – mondta a Népszavának Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A lakosság esetében az energiaárak emelkedése közvetlenül a fogyasztói árakban csak a járműüzemanyagoknál jelentkezik, hisz a háztartási energia árait a kormány befagyasztotta. Természeten közvetett módon minden más termékben megjelennek a magasabb nyersanyag és energiaköltségek.
Az elemző szerint az októberi inflációt jelentős mértékben épp az üzemanyagok áremelkedése határozta meg, ennek következtében a havi infláció 0,6 százalék lehetett, míg az éves árindex a szeptemberi 5,5 százalékról hat százalék közelébe emelkedett, és lehetséges, hogy a múlt hónapban át is léptük ezt a határt - mondta Nyeste Orsolya. Sajnos negyedik negyedévben a bázishatás nem támogató – vagyis tavaly az utolsó negyedben mérsékleten növekedtek az árak, így nem is októberre, hanem novemberre várja az elemző az árhullám tetőzését. Ekkor már bizton hat százalék fölé emelkedik az árindex, amely az utolsó hónapban sem csökken ezen mérték alá. Így az idén éves átlagban az árak 4,9-5 százalékkal emelkedhetnek, és a folytatás meglehetősen bizonytalan, hisz egyszerre érik a magyar gazdaságot inflációt növelő és mérséklő hatások. Ezek eredője pontosan nehezen becsülhető, de az irány a csökkenés lesz. Nyeste Orsolya szerint 2022-ben az árak - a mai tudásunk szerint – 3,8 százalékkal emelkedhetnek éves átlagban.
Januártól az árindexben nagyobb csökkenés jöhet, miután kiesik a bázisból a dohánytermékek idén januári jövedéki adóemelésének hatása. Az energiaár-krízis viszont a következő 3-4 hónapban velünk marad, így hatással lesz a világpiaci árak alakulására és a hazai inflációs folyamatokra is. Az elemző szerint a piacon egyre inkább számolnak a kínai gazdaság növekedésének lassulásával, és ha ez bekövetkezik, akkor enyhül a nyomás az energia- és nyersanyagárakon, vagyis a külső inflációs környezet 2022-ben kedvezőbb lehet.
