Másodszor került politikai lépéskényszerbe a fővárosi önkormányzat az atlétikai világbajnokság és a Fudan Egyetem okán. Nehéz lesz ebből arcvesztés nélkül kihátrálni, de rejt politikai kockázatot a vb-rendezéshez adott hozzájárulás visszavonása is. Hiába mantrázza a Fidesz, hogy mit se számít: ha jogilag nem is feltétel, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség aligha rendez ott szívesen világversenyt, ahol azt kinyilvánítottan nem szeretnék. Márpedig, ha Karácsony Gergely betartja korábbi ígéretét, akkor éppen ez a helyzet áll elő.
Az új városvezetés első nagy politikai kérdése éppen az volt, hogy az önkormányzati kampány heves atlétikai stadion ellenességét miként váltja tettekre. Karácsony nyílt ütközés helyet alkut kötött: a stadion mellett megépül a Diákváros, és a főváros kap 50 milliárdot egészségügyi fejlesztésekre. Az orbáni alkuk értékét jól mutatja, hogy a kormány nem sokkal később éppen az első évi 10 milliárdos részletnek megfelelő összeget vont el a II., a III. és a XV. kerület korábban támogatott egészségügyi projektjeitől. Azután kiderült, hogy egy kínai magánegyetemnek játszanák át az olcsó kollégiumokat kínáló Diákváros területét. Az orbáni viszonylatban engedékenynek számító Fürjes Balázstól a kőkemény Palkovics Lászlóhoz került az ügy. Készült is mindjárt egy javaslat, miszerint a Fudan campusára 500 milliárd forint hitelt vesznek fel, méghozzá a kínai állami banktól, ami újabb szoros pányvát jelent az orosz mellett.
Karácsonyék jó politikai érzékkel tüntetést szerveztek. A kormány erre cinikus hazugságok paravánja mögött folytatta a projektet. Karácsony pedig már csak akkor lépett, amikor városházi partnere és ellenlábasa, a DK kikényszerítette. De még akkor is hagyott kiskaput: a vb-vétót három feltételhez kötötte. Közülük az idei 10 milliárdról szóló támogatási szerződésnek nincs nyoma, a közgyűlés szabta határidő pedig lejárt. Nincs már mire várni. Nincs mire mutogatni.
Politikai bátorság kellene, hogy hihető legyen: választási győzelem esetén is lesz ellenzéki bátorság a szükséges döntésekhez.