A nők egyre később és egyre kevesebb gyermeket vállalnak, ez derül ki Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének vezetője „Termékenységi mintaváltás – a családalapítás átalakulásának demográfiai nyomvonalai Magyarországon” című tanulmányából.
Még az 1960-ban, valamint az 1965-ben született nők kevesebb, mint 10 százaléka nem vállalt gyereket, ez a szám az 1975-ben születetteknél már 18 százalék volt, a mostani harmincasok esetében pedig a 20 százalékot is elérheti – ez európai szinten is magasnak számít.
Spéder elemzéséből az is kiderül, hogy a klasszikusnak mondható kétgyermekes családmodell is veszít a népszerűségéből. 1990-ben a 40-44 év között nők több mint a felének volt két utódja, 2015-ben ez a szám 37 százalékra csökkent. Ezzel szemben az egygyermekesek (22-ről 28 százalék), valamint a gyermektelenek (9-ről 16 százalék) aránya is emelkedett.
Spéder a végzettségek alapján is vizsgálta a kapott eredményeket. A legfeljebb általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők nem változtattak gyökeresen a szokásaikon, nem úgy mint a szakmunkás végzettségűek, akiknek mára alaposan kiszélesedett a gyerekvállalási korsávja.
Korábban az érettségivel rendelkezők – az átlagot nézve – 24 évesen szültek először, ez a kor mára 29. évre tolódott – így is fele annyi gyerek jut ezer nőre, mint 1990-ben a 24 éveseknél. A diplomások többnyire 28 és 34 év között szülnek, korábban átlagosan 25 évesen tették ezt.
A magyar állam családpolitikai támogatási kísérleteiről már korábban írtunk, Kapitány Balázs demográfus akkor úgy nyilatkozott lapunknak, a teljes gyermekvállalási kedv javult, és a termékenységi arányszám is nőtt, azonban ennek ellenére sem fog 2 fölé emelkedni az egy családra jutó gyermekek száma Magyarországon még húszéves távlatban sem. Ennek egyik oka, hogy nem a gyermekek születésének száma nő meg elsősorban, hanem az egyébként is tervezett gyermekvállalás időpontja tolódik előbbre.
