Newsweek/AP
Kósa Lajos elismerte, hogy a magyar kormány újságírók, üzletemberek, sőt ellenzéki politikusok ellen vetette be az okos telefonokra telepíthető izraeli kémprogramot. Bár már július óta híre járta, hogy a hatalom használta a Pegasust, idáig egyetlen kormányzati illetékes sem vallotta be. A célpont legalább 10 jogász, nem tudni, hány újságíró és politikus volt.
Ám Kósa szerint semmi törvényellenes nem történt, mert minden alkalmazás előtt kikérték a bíróság, illetve az igazságügyi tárca engedélyét. A vita különben pont akkor robbant ki, amikor az EU azzal vádolja Orbán Viktort, hogy az fokozatosan átveszi a sajtó irányítását. Bírálók szerint a miniszterelnök mind inkább autokrata vezetésre áll rá.
A Direkt 36 kutatásai azt igazolják, hogy a hatalom legalább két ellenzéki sajtócsoport kiadóját megfigyelte, de a listán szerepelt egy korábbi államtitkár is. Ugyanakkor ellenzéki törvényhozók arra panaszkodtak a Nemzetbiztonsági Bizottság tegnapi ülése után, hogy az elhangzottakat a Fidesz 2050-ig titkosította.
A jelentés kitér arra, hogy a múlt hónapban az unió ténymegállapító bizottságának magyarországi látogatása után egy brüsszeli szóvivő úgy nyilatkozott: az EP nagy aggodalommal figyeli, hogy a magyar vezetés nem hajlandó sem á-t, sem b-t mondani az ügyben, ám a jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy a kormányt felelősség terheli a kémkedés ügyében.
Die Welt
Több hónapos hallgatás után egy magas rangú magyar kormánypolitikus megerősítette, hogy országában igenis igénybe vették a vitatott izraeli kémszoftvert. Az egész ügyre a nyáron újságírók, civil szervezetek és adatügyi szakemberek világméretű vizsgálattal derítettek fényt. Eszerint főleg tekintélyuralmi kormányok széles körben bírálókat, ellenzékieket, újságírókat hallgattak le a program segítségével. Magyarországon is bebizonyosodott, hogy független sajtómunkásokat, média tulajdonosokat és politikusokat kémleltek ki ily módon.
A jelentés magyarázatként hozzáfűzi, hogy a jobboldali-nacionalista Orbán Viktor csaknem 12 éve kormányoz, ám ellenfelei azt vetik a szemére, hogy leépíti a demokráciát, illetve a jogállamot.
Le Monde
A nacionalista magyar kormány mindezidáig nem volt hajlandó beismerni, hogy használta a Pegasust - újságírók, sajtóérdekeltségek tulajdonosai ellen, pedig a lap és 16 másik szerkesztőség kutatásai már hónapokkal ezelőtt kellő bizonyítékkal szolgáltak. Ám most Kósa Lajos közölte, hogy a Belügyminisztérium annak idején annak idején valóban megvásárolta a kémprogramot, amire egyetlen más uniós államban sem akadt példa.
A célkeresztben több száz újságíró, jogász és más közéleti személyiség került. Csakhogy a hatalom mostanáig visszautasította, hogy megerősítse az értesülést. Az újság emlékezetet arra, hogy az Egyesült Államok éppen egy napja fekete listára tette a szoftvert gyártó izraeli NSO csoportot, valamint azt a céget, amelyik segített neki a kifejlesztésben. Washington azokat a vállalkozásokat szokta kipécézni ily módon, amelyek megítélése szerint fenyegetik az ország nemzetbiztonságát.
Die Zeit
Orbán Viktor jelentős erőfölénnyel száll hadba Márki-Zay Péter ellen, utóbbi ugyanakkor azt mondja, hogy kormányfő vele nem kalkulált, ezért ő meg a meglepetést tudja a maga javára fordítani. Ezért a Fidesz vezére tanácstalannak tűnik, de emberei már gőzerővel igyekeznek terhelő bizonyítékokat összehozni az új rivális ellen. Állítólag már van is róla egy ilyen „kompromat”-akta.
Ezzel szemben a hódmezővásárhelyi polgármester azt mondja: kutakodjanak csak nyugodtan, nem tudják a sárba döngölni. Ezzel szemben a Fideszt bűnözők csoportjának tartja, Orbánról meg azt mondja, hogy kiszolgáltatta magát az orosz államfő kényének-kedvének. Ám ily módon nem lehet a magyar nemzet vezetője. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tanult marketinget, meg Amerikában azt is megtapasztalta, hogy a politika kemény terep. Ennélfogva tisztában van vele, hogy addig kell bevinnie az elővágást, amíg a Fidesz propaganda gépezete még nem tért magához.
Úgy látja, hogy Orbán és elvbarátai csak tettetik a hazafit, céljuk, hogy szépen meggazdagodjanak, az emberek rovására. Ő viszont erkölcsileg jelen állás szerint nem szolgáltat támadási felületet. Úgy jelenik meg a javarészt jobboldali magyar társadalom előtt, mint aki egyívású a többséggel.
Karácsony Gergely szerint Márki-Zayban az a jó, hogy meg tudja szólítani mind a városi, mind a vidéki lakosságot. Képes hidat építeni a megosztott társadalomban. Békét hirdet az EU-ban is, miután már sokaknak tele van a hócipőjük az EU állandó szapulásával. De ha kell, tud ő igencsak érdes is lenni, lásd a kijelentését, miszerint a Fidesz vezetésében is bőven akadnak melegek. Sőt idevette Orbán fiát is, amiről immár azt mondja, hogy nem volt a legudvariasabb gesztus, viszont utána a másik oldal beszüntette a homofób nyomulást.
Márki-Zay azt hangsúlyozza, hogy a jólétet nem lehet megteremteni iziben, a szabadságot viszont simán helyre lehet állítani. És ha ő kerekedik felül a választáson, akkor onnantól kezdve senkinek sem kell tartania az állása elvesztésétől, mindenki megkapja a jussát, és eltűnnek a fideszes tisztségviselők, a bosszúvágyukkal és a kapzsiságukkal együtt.
Le Figaro
Az EP liberális frakciójának új vezetője bírálja, hogy a közelmúltban Magyarországra látogatott a francia szélsőjobb két vezetője. Stéphane Séjourné, aki a Marcon-féle LREM képviselője Strasbourgban, azt mondta, hogy a Le Pen, illetve Zemmour által hangoztatott szuverenizmus csupán fügefalevelet jelent és az út éppen azt bizonyítja, hogy a tekintélyuralmi, illiberális modell felé fordulnak.
Azaz olyan rendszer felé tartanak, amely tart ugyan választásokat, de támadja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a hatalmi ágak szétválasztását, a sajtó sokszínűségét, a nők és az LMBT-emberek jogait. Mindeközben Lengyelország szkanderozik Brüsszellel a nemzeti önállóság ügyében.
Orbán Viktor pedig a stratégiai infrastruktúra jelentős elemeit adja kínai kézbe. Olyan vakcinát vásárolt Pekingtől, amely nem hatásos. Igazából nem az ország szuverenitása vezérli, hanem hogy elutasítja a Felvilágosodás európai modelljét. Ő is csak paravánként használja a szuverenizmust.
A politikus, aki két napja Varsóban ellenzékiekkel találkozott, hozzátette, hogy a kormányellenes erők segítségre szorulnak. Támogatja, hogy a Bizottság csökkentse az alapokat, illetve vonja meg a támogatásokat az olyan államoktól, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus normákat. Ám azt tapasztalja, hogy von der Leyen még mindig nem lép fel elég energikusan a magyar és a lengyel kormány ellen. Ezért perelte be az EP a Bizottságot az Európai Bíróságnál.
FT
Slawomir Sierakowski úgy látja, hogy Lengyelország semmibe veszi a jogállamot, és ezen csak úgy lehet változtatni, ha az EU átfogóan és következetesen anyagi szankciókat alkalmaz a PiS ellen. A neves lengyel szociológus-politológus a vendégkommentárban kifejti, hogy a mostani patthelyzet jóvoltából Kaczynski úgy állíthatja be, mintha egy elnyomott nemzet védelmezője volna.
Ránézésre úgy látszik, mintha egy kormány lázadna az európai jogrend ellen, ám az igazságszolgáltatás ellen indított támadással a Jog és Igazságosság nem csupán a lengyeleknek, hanem az összes európai polgárnak, továbbá az országban működő külföldi cégeknek is árt. Varsóban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a közösségi jog bizonyos részei összeegyeztethetetlenek az ország alaptörvényével, ez pedig fertőző lehet a földrészen, hiszen csak meg kell hallgatni, mit mondanak saját országuk kapcsán a jobboldali francia elnökjelöltek.
Az orosz sajtó nemigen rokonszenvezik Lengyelországgal, most mégis ujjong a Brüsszellel támadt ellentétek láttán. Merkel megegyezést keres, Kaczynski viszont élezi a viszályt. Nem érdekli az EUB által kiszabott napi egymillió eurós büntetés sem. Az európai politikusok meg lehetnek lepve, mert azt hiszik, hogy a lengyel politika ésszerűen működik.
Csakhogy Lengyelországban a legfőbb méltóság nem az elnök vagy a kormányfő, hanem a nemzet megmentője. Ezért nem számít, hogy Kaczynskinak formálisan nincs fontos tisztsége. Orbánnal ellentétben nem érdekli a pénz, megtiszteltetés, nemzetközi tekintély. Még bankszámlája, illetve jogosítványa sincs. Nem akar találkozni külföldi politikusokkal.
De a lengyelek úgy tekintenek rá, mint korábban Pilsudskira, Walesára, II. János Pál pápára, vagyis mint félistenre, csodatévőre. Tusk ugyanez tökben, csak az ellenzék szemében. Pont azért tért haza, hogy ő legyen az elnyomott nemzet megváltója. Itt harc folyik a két tábor között, amihez az igazságszolgáltatás, a sajtó, a pénz, a külpolitika, mind-mind hasznos eszköz. Ezért akarja Kaczynski annyira megszállottan rátenni a kezét a bíróságokra.
Kizárólag a hatalom megtartása foglalkoztatja. A kormány ugyanakkor készül arra, ha az EU megvonja tőle az anyagi támogatást. Azt latolgatja, hogy miként tudja áthidalni a helyzetet az állam eladósodásával. Morawiecki ugyan kilátásba helyezte a kifogásolt Fegyelmi Kamara feloszlatását, de ettől még azt tervezi, hogy elbocsátja az engedetlen bírákat.
Ily módon az egyetlen hatékony ellenszer csakis a pénz lehet az EU számára. Mert a PiS szórhatja ugyan a juttatásokat, de nem a végtelenségig. Ha Brüsszel befagyasztja az alapokat, az igencsak betehet a párt népszerűségének. A végtelen párbeszéd nem segít az átlaglengyelen. Viszont nagy károkat okozhat az uniónak, amely messzemenően függ attól, mennyire tartják be a tagállamok a jogszabályokat és ragaszkodnak-e a közös értékekhez.
Die Welt
A konzervatív lap szemléletváltást javasol az EU-nak, mert úgy véli, hogy a Lengyelországgal kialakult ellentétnek elsősorban a közösség issza meg a levét. Mert az igaz ugyan, hogy a lengyel bíróságok reformja ellentmond az unió értékeinek, de más államok sem éppen tündökölnek ezen a területen. Az meg nem jó, ha Brüsszel kereszttűz alá veszi Varsót, inkább kompromisszumkészséget kellene tanúsítania.
Persze itt nem csupán magasztos elvekről, hanem a hatalomról és a napi politikáról is szó van. A napi milliós bírság is a játszma része. Varsóban a nemzeti-konzervatív kormány a függetlenség védelmezőjeként jelenhet meg, a Bizottság viszont megszokott módon azt hirdeti, hogy a lengyel Alkotmánybíróság ítélete alattomos módon megosztja a szervezetet. A kölcsönös vádaskodás már régen ördögi körbe torkollott, vita többé nincs, csak a kölcsönös pocskondiázás megy.
De az alapkérdés itt az, mi legyen az EU: államok szövetsége van szövetségi állam. Illetve, hogy az egységes jogközösség felé tartson, vagy inkább heterogén képződményként működjön, ahol sűrűn érvényesülnek a nemzeti sajátosságok? Az EU-t persze a lengyel reform kapcsán leginkább a bíróságok összetétele nyugtalanítja. Egyben fel van háborodva, hogy Varsó nagy közösségi pénzeket vág zsebre, mégsem fekszik be a Bizottságnak.
Pedig közben olyan gondok jelentkeznek, hogy a tudomány nem beszélhet többé a megszálló német nácik és a kollaboránsok együttműködéséről. Ám egyre jobban látszik, hogy a PiS-t nem lehet egykönnyen meggyőzni. És igaza is van, amikor visszautasítja, hogy a pénzzel próbálják meg sarokba szorítani. Hiszen a háború által szétrombolt ország szovjet uralom alá került, így nem tudott békében és jólétben fejlődni. Ugyanakkor többször is szembeszállt a diktatúrával, ennélfogva nem adománykérőnek, hanem a szabadság büszke nemzetének tekinti magát.
Szóval nemigen lehet számítani arra, hogy a lengyelek, magyarok, csehek, szlovénok és mások hasra esnek Brüsszel előtt. Az igaz, hogy Orbán és a PiS tönkreteszik a jogállamot, de az urnáknál stabil többséget kapnak. Ily módon csak az uniós elit veszi úgy, hogy politikája sikerre van ítélve. Ezért nem büntetésekkel kell közelíteni az olyan tagokhoz, mint Lengyelország. Sokkal inkább szükség van őszinte párbeszédre. Mert a tartós ellentét leginkább az EU-nak okoz bajt.
Daily Telegraph
Orbán Viktor egyik brit híve úgy gondolja, hogy a Bizottság igyekszik kioktatni Magyarországot és Lengyelországot, ám becsukja a szemét, amikor hasonló jelenségeket tapasztalni a németeknél, illetve a franciáknál. Tibor Fischer, aki 56-os bevándorlók gyermekeként lett jó nevű író a szigetországban, sokáig rendszeresen kiállt a Fidesz mellett, ám már jó ideje hallgatott. Most úgy került a képbe, hogy maga sem érti, miként, de felkérték, hogy vegyen részt az EP tényfeltáró delegációjának budapesti programjában.
Az új során az első, ami feltűnt neki, az az volt, hogy a két szélsőjobbos tag egy idő után otthagyta az egész cirkuszt, mert torkig lett azzal, hogy a magyarok egymással ordítoznak. Neki ugyanakkor az nem tetszett, hogy a küldöttségben helyet kapott Donáth Anna, így az objektivitásnak még a látszata sem volt meg, hiszen a Momentum politikusa kijelentette, hogy Magyarországon nincs jogállam, diktatúra van. Persze ha így van, akkor miért keres Brüsszelben évi 100 ezer eurónál is többet, ahelyett, hogy a börtönben krumplit hámozna?
Azon felül bármi is lesz a vizsgálat eredménye, Orbán joggal mondhatja, hogy az érdektelen, hiszen egy ellenzéki politikus írta. Azaz tetten érhető a kettős mérce Brüsszel részéről, miután az EU apparátusa nem szereti a jobboldali kormányokat. De ugyanezt igazolja, hogy nem emel szót bizonyos francia, német és spanyol fejlemények miatt, csak azt hangoztatja, hogy a magyarok és a lengyelek lebontják a demokráciát. Ám bizonyítékokkal nemigen szolgál.
Morawiecki és Orbán a rendszerváltás előtt igen nagy kockázatot vállalt a jogállamért, ezért nem szeretik, ha olyanok oktatják ki őket nyugaton, akiknek a legnagyobb hőstette az volt, hogy bekacsáztak a szavazófülkébe. Egyikük sem akar kilépni az unióból, de nem rettennek vissza a küzdelemtől.
Az EU nagy tragédiája az, hogy nagyszerű ötletből született, de meg kellett volna maradnia kereskedelmi és kulturális szervezetnek. Ésszerűnek tűnik, hogy a lengyelek határozzanak a bírák kinevezésének módjáról. Ezt hívják demokráciának.
Die Presse
A lengyel-belorusz határon immár válsághelyzet alakult ki, az EU mégsem hajlandó anyagi támogatást adni a határkerítések építéséhez, éspedig nem jogi, hanem ideológiai megfontolásokból. Hiába kért támogatást nemrégiben pont egy tucatnyi ország belügyminisztere, és hasztalan volt Orbán Viktor újabb felszólítása is. Pedig pénz lenne rá: 2027-ig 7,39 milliárd eurót lehet a határvédelemre költeni, csak azt Brüsszel pl. kamerák és röntgenkészülékek felszerelésére szánja, drótakadályok emelését azonban elveti.
A Bizottság szóvivője azzal érvel, hogy az unió még akkor jött létre, amikor falak és kerítések szabdalták szét a földrészt. A lap szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez a hozzáállás már mind inkább túlhaladottá válik. A diktátor Lukasenko egy éve sok ezer migránst irányított az unió határára. Előbb-utóbb felbukkannak az afgán menekültek is. Aggasztó a helyzet Észak-, illetve Nyugat-Afrikában is. A tagállamok türelme kezd véget érni az unióval szemben, mert a 12-ek szerint a fizikai akadályok hatékony védelmet jelentenek.
Bloomberg
Hátramenetbe kapcsoltak a közép-európai jegybankok, azaz vadul emelik az alapkamatot, de lehet, hogy már ez is kevés lesz az infláció lefékezésére. A lengyelek pl. a vártnál feljebb vitték a szintet, de ez nem segített a zlotyn, árfolyama ugyan először megugrott a kamatnövelés hírére, ám utána gyorsan visszaesett. Azaz itt többre lesz szükség, mint a pénzpolitikáért felelős intézmények határozott kiállására.
A befektetők továbbra is borúlátóak, pedig a Lengyel Nemzeti Bank elnöke Draghit, az EKB volt elnökét plagizálta, amikor kijelentette: mindenáron megfékezik az elszabaduló árakat. Az infláció két évtizede nem volt ennyire magas. De bizonytalan a monetáris politika, nem tudni, hogy a bank beavatkozik-e a valutapiacon, és aggályokat kelt az EU-val kialakult vita is a demokratikus normák ügyében.
Az egész régióban hasonló a helyzet. Ennek egyik oka, hogy az amerikai központi bank épp most látott hozzá, hogy feladja a pénzügyi ösztönzést. A másik magyarázat, hogy Kelet-Európának nem csupán az infláció jelent fogas kérdést. Nincs elég munkaerő, nő a költségvetés és a külkereskedelem hiánya, ellátási gondok jelentkeznek. Ráadásul beütött a Covid 4. hulláma. Ezzel párhuzamosan Magyarország és Lengyelország tengelyt akasztott Brüsszellel, így nem jut hozzá az újjáépítési alaphoz.
FT
Csaknem 25 év óta a legnagyobb kamatemelésre szánta rá magát a cseh jegybank, mert fokozott erőfeszítéseket kíván tenni, nehogy elszaladjon az infláció. Az alapkamat ily módon 1,25 %-kal nőtt, miközben a szakértők csak 0,75 %-ot vártak. Úgy hogy most a szint már magasabb, mint a járvány előtt volt: 2,75 %.
A londoni Capital Economics egyik elemzője szerint a lépés sokkolt mindenkit – egy nappal azután, hogy a lengyel társintézmény feladta notóriusan békeszerető álláspontját és 0,75 %-ot emelt. Ám mivel az infláció várakozások továbbra is jelentősek, a brit szakember arra számít, hogy a csehek még egy ideig nem állnak le, azaz megy feljebb még az alapkamat. Szeptemberben egyébként az éves infláció 4,9 %-on mozgott, évek óta nem volt ennyire magas.
Reuters
A litván külügyminiszter-helyettes arról beszélt egy washingtoni biztonságpolitikai tanácskozáson, hogy Európának vészjelzésnek kellene vennie, miként bánik országával Kína, miután Tajvan vilniuszi diplomáciai missziója megkapta a Képviseleti Iroda rangját. Pranckevicsius hangsúlyozta, hogy Peking azonnal gazdasági megtorló intézkedéseket hozott, ami veszélyezteti a litván gazdaság növekedését.
Kiemelte, hogy Európának egységesen kell fellépnie Kínával szemben, ha meg akarja védeni a demokráciát. Mint mondta, országa a földrész érdekeit nézte, amikor kivált a kelet-európai-kínai együttműködésnek keretet adó 17+1-es formációból, amelyről egyébként az Egyesült Államok úgy gondolja, hogy valójában a kontinens megosztására szolgál Peking részéről.
A litván diplomata szerint az ázsiai nagyhatalom példát igyekszik statuálni Litvániával, nehogy más államok kövessék az útját, ezért elvi kérdés, miként reagál az incidensre a nyugati közösség.
The Times
A lap nem vette biztosra, hogy az esti Fradi-Celtic meccsen a hazai szurkolók kifütyülik a letérdepelő vendégjátékosokat (kifütyülték, annak rendje s módja szerint – a szerk. megj.), és azt írta, hogy van némi remény a magyar futballpályákon tapasztalható rasszizmus ügyében. Merthogy segít a kipellengérezés.
A társalomba persze mélyen beivódott, hogy a faji megkülönböztetés elleni tiltakozásnak ez a formája nem kívánatos Magyarországon. Ezt mondja pl. Szíjjártó Péter is. A kormány a sajtó jelentős részét ellenőrzi és bevándorlás-ellenes retorikája már széles körben elfogadottá vált - - odahaza. A populista Orbán Viktor megnyeri a szívekért és lelkekért folyó harcot, amikor arról van szó, hogy integrálják-e a kisebbségeket, illetve elfogadják-e az LMBT-jogokat, amikről az az általános nézet, hogy azok a Nyugat erkölcsi normáit tükrözik.
Az ország hírnevének ugyanakkor sokat ártott, hogy egy szélsőséges csoport majomhuhogással hergelte a brit válogatott fekete bőrű tagjait, a többség azonban igazodik a sajtóban zajló vitához. Ezeken a fórumokon dől el, sikerül-e kiűzni a rasszista jelenségeket a magyar labdarúgásból.
