2006;Elk*rtuk;Szilvásy;

2021-11-08 06:20:00

„A baloldalt vádolja a Fidesz azzal, amit ő maga csinált”

Többen is pert fontolgatnak a tényszerűséget csak nyomokban tartalmazó film miatt. Szilvásy György volt miniszter szerint durva történelemhamisítás zajlik.

Kálomista Gábor producer és társai „megtörtént események alapján” készítették el filmjüket a 2006 őszén kitört utcai zavargások vélelmezett hátteréről. Az ElkXrtuk című film műfaját a politikai krimi kategóriájába sorolták be. Ehhez képest a film tág teret enged az alkotók fantáziájának, amely feltűnő egybeesést mutat a fideszes értelmezésekkel. Közben a Fidesz felelősségéről szó sem esik.

A forgatókönyv szerint 2006 őszén a Gyurcsány-kormány a maga tetszése és érdekei szerint alakította az eseményeket. Gyurcsány Ferenc archív felvételekről bejátszott alakján kívül három „főgonosz” jelenik meg a filmben: Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége, Szilvásy György miniszter és Hann Endre, a Medián vezetője. Dobrev az aljas politikai manővereket irányítja, Szilvásy gátlástalanul elvégzi a „piszkos munkát”, Hann – aki egyfajta kommunikációs guruként szolgálja a hatalmat – erkölcsi fenntartások nélkül manipulálja a közvélemény-kutatási adatokat. Bár mindhárman csak a keresztnevükön szerepelnek, a forgalmazó Megafilm honlapja jó előre gondoskodott arról, hogy senkinek ne okozzon problémát beazonosítani, melyik színész melyik „valós személy bőrébe bújt”.

Hann Endre több alkalommal kifejtette már, mennyire lesújtó véleménnyel van az általa propagandafilmnek minősített produkcióról. Lapunknak annyit mondott: komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy hitelrontás miatt személyiségi jogi pert indít.

Ügyvédekkel konzultálva a bírósági gyakorlatot elemzi Szilvásy György, ennek eredményétől teszi függővé, hogy kezdeményez-e jogi eljárást. Erősen kétesélyes a dolog. Az eddigi perek alapján úgy tűnik számára, hogy „az alkotói szabadságra hivatkozva sok hazugság is büntetlenül elhangozhat”.

A Megafilm közlése szerint Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli „titokminiszter” volt 2006 őszén. Szilvásy valójában miniszterként a Miniszterelnöki Hivatalt vezette abban az időben. Tény ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok felügyelete is feladatkörébe tartozott. „A rendőrséghez azonban nem volt közöm, a működésére se volt semmiféle ráhatásom” – hangsúlyozta. A filmben látottakkal szemben „soha nem volt kékvillogós autóm, soha nem száguldoztam, soha nem üldöztem senkit” – sorolta Szilvásy György.

Az esetleges perindításnál szerinte fontosabb, hogy a társadalom sikeresen fellépjen az agymosás ellen. A volt miniszter örvendetesnek tartja, hogy a sajtó „nem pártállami” része nem vevő a hazugságokra.

– Az akkor ellenzékben lévő Fidesz – folytatta – képtelen volt elviselni, hogy 2006 tavaszán elveszítette a parlamenti választásokat, és az erőszaktól sem visszariadva mindent megtett, hogy megdöntse a kormányt. „A Fidesz vitte utcára a törő-zúzó, gyújtogató tüntetőket, most pedig a baloldalt próbálja azzal vádolni, amit ő maga csinált. A Fidesz durva történelemhamisítást követ el, goebbelsi módszerekkel akarja átírni a múltat” – állította Szilvásy György.

A Demokratikus Koalíció (mivel fikciónak minősíti a filmet) a készítők ellen nem készül pert indítani – tudtuk meg a párttól. A Kossuth Rádióban elhangzottak miatt viszont az MTVA-t beperli a DK. Az állami rádió munkatársa ugyanis tényként említette, hogy Dobrev Klára döntött „2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről”. A DK közleménye szóvá tette: az állami rádió propagandistái láthatóan csont nélkül elhitték a Fidesz propagandafilmjében, az ElkXrtukban előadott összeesküvés-elméletet.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) arra a megállapításra jutott, hogy a közmédia ismét megsértette a médiatörvényt, amikor tényként közölt egy „fikciós filmben, az alkotói fantázia által kreált hamis vádat egy valós személlyel szemben”. Az állásfoglalást a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálata nem jelentette meg, a MÚOSZ ezért pert indít az MTI ellen.

Közel 800 sérült, 10 milliárdos kár

Az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint a demonstrációk során 326 civil sérültet láttak el: 2006. szeptember 19-én 117 főt, 20-án 50 főt, 21-én 18 főt, míg október 23–24-én 141 főt. Az Egészségügyi Minisztérium – az ÁNTSZ Fővárosi Intézetétől is beszerzett – adatai alapján október 23-án 195 sérült volt, közülük 40 embert a mentősök a helyszínen elláttak, 4-et a központi mentőállomás ambulanciájára, 84 embert pedig kórházba szállítottak – a többi között ezek az adatok szerepeltek a Gönczöl Katalin vezetésével létrehozott szakértői munkacsoport, az úgynevezett Gönczöl-bizottság jelentésében.

A mentőszolgálat és az ÁNTSZ adatai azért különböznek egymástól, mert a sérültek egy részét nem a mentősök szállították be, továbbá a személyes adatok kezelése korlátozta a sérülés okainak összegyűjtését. Ambuláns ellátásban 104 civil személy részesült. Október 24-én 17 civil szenvedett könnyű sérülést, melyet kórházban láttak el, míg fekvő ellátásra 13 főt vettek fel a fővárosban.

Gumilövedék által okozott sérülés miatt 16 súlyos sérültről kellett gondoskodni. Ezek között volt mellkasi, nyaki nyílt seb, a mellkasfalon és a combon okozott lőtt sérülés, szemsérülés, hónalj tájéki, hasfali lőtt seb, bal kéz első-második ujjának traumás amputációja, lapockatörés, szemgolyóba hatoló idegen test (lövedék), koponyaboltozati törés.

A rendőrök közül az ORFK adatai szerint összesen 399 fő – ebből az MTV-székház ostromakor 216 fő – szenvedett sérülést. Közülük 352 fő könnyen, 47 pedig súlyosan sérült. 34 rendőr került kórházba. A súlyos sérülések körében koponyatörés, kéz- és lábtörések, lapockatörés, súlyos ízületi rándulás, halláskárosodás, égési sérülés szerepel, míg a könnyű sérülések között említendők a mellkas-, törzs- és végtagzúzódások, a könnygáz okozta ártalmak, agyrázkódás. Égési sérülés miatt plasztikai műtétre is szükség volt.

A demonstrációkban való fellépés komoly lelki megterhelést is jelentett a rendőröknek. 191 fő kért mentálhigiénés ellátást, 21-en pedig súlyos pszichés zavarok miatt betegállományba kerültek. 749 fő vett igénybe többször csoportos foglalkozást a pszichés felkészítés, a szorongás kezelése és az átélt traumák feldolgozása érdekében.

Összességében a civil és a rendőrségi sérültek száma megközelítőleg 800 fő volt. Minden tizedik ember súlyosan megsérült, kórházi kezelésre szorult, néhányan pedig tartós látás- vagy halláskárosodást szenvedtek. Az anyagi károk és a költségvetési többletkiadások megközelítették a 10 milliárd forintot. A szabadság- és jogkorlátozások, a testi és lelki sérülések, az idegenforgalmat ért veszteség, az ország presztízsének csökkenése pedig pénzben ki nem fejezhető károkat okoztak.