FAZ
Beindult a magyar gazdaság az első félévben, a növekedés szintje elérte a járvány előtti értéket, viszont az EU-val kirobbant vita visszavetheti a folyamatot – írja a lap a Közép-Európáról készült összeállításban. Kiemeli, hogy jól alakul mind az ipari termelés, mind az export. Németországgal a forgalom 23 százalékkal nőtt. Magyarország fontosabb partner a németek számára, mint Oroszország.
A választásokhoz közeledve Orbán igyekszik a polgárok kedvében járni. Emeli a minimálbért, csökkenti jövedelemadót. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság. Az 5,5 százalékos infláció erősen nyugtalanítja a jegybankot. De éberen figyel az Unió is. Emiatt gondok lehetnek a gazdasági segélycsomagból előirányzott támogatás kifizetése körül, ami sokat ártana az ország tekintélyének, hiszen azt már így is megtépázták a korrupciós vádak.
Viszont a tőkepiac szívesen finanszírozza a Fidesz politikai terveit, mégpedig a kedvezőbb adósság besorolás folytán a korábbinál előnyösebb feltételekkel.
FAZ
Egyelőre nem lehet megjósolni, miként hat ki a magyar és a lengyel gazdaságra a Brüsszellel zajló jogállami vita, de az EBRD fő közgazdásza szerint tanácsosabb volna kompromisszumra jutni. Beata Javorczik azzal érvel, hogy ha az EU nem küldi a milliárdokat az újjáépítési csomagból, akkor igencsak fontos ösztönző esne ki. A viszály ugyanakkor bizonytalanságot kelt, az pedig nem jó a befektetések szempontjából.
A régióra vonatkozó előrejelzésében a bécsi Nemzetköz Gazdasági Összehasonlító Intézet beárazta mind a korrupciót, mind a rossz kormányzati teljesítményt, de arra ő sem tud mit mondani, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül rendezni a vitát Magyarország, Lengyelország, illetve az EU között. Ezzel együtt az intézet azzal számol, hogy a térségben jövőre átlag 5,4 százalékkal nőnek a nemzetgazdaságok, hála a belső keresletnek, a magához tért kivitelnek, az alacsony reálkamatoknak, valamint az erőteljes beruházásoknak.
De azért látni sötét felhőket is a horizonton: ide tartozik a fertőzés új hulláma, az infláció, a drága energia és akadnak politikai veszélyek is. Javorczik édes-keserűnek nevezi a megújulást. Mint mondja, a legnagyobb kockázatot a Corona-19 jelenti, keleten a halálozási ráta négyszer akkora, mint nyugaton. Oltóanyag volna, csak éppen a kormányok nem szeretnének csörtézni azokkal, akik nem akarják beadatni maguknak a védőszert.
Ugyanakkor jócskán emelkednek a megélhetési költségek. Egy német polgár a fizetése 7 százalékát költi villanyra és gázra, egy magyar ellenben 21 százalékot fordítja ilyen célra. Ugyanakkor aggályos a felfutó infláció is. A cégek viszont készülnek arra, hogy az alkalmazottak a csökkenő vásárlóerő ellensúlyozására béremelést kényszerítenek ki. Meg az is szempont, hogy a vállalatok be tudják tölteni az üres állásokat.
Ronthatja Orbán Viktor újjáválasztási kilátásait, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének nyilatkozatából kiderült: Magyarországon több mint 100 embert figyeltek meg az izraeli kémszoftver segítségével. Közben a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz le van maradva az ellenzék mögött. A hat párt úgy tekinti a botrányt, hogy az megint csak azt bizonyítja: a miniszterelnök a tekintélyuralom felé viszi az országot.
A legújabb fejlemények még jobban élezik az ellentéteket. A hatalom az elején azt állította, hogy egyáltalán nem tudott a Pegasus használatáról.
Izrael azért lobbizik, hogy az Egyesült Államok változtassa meg egy hete hozott döntését és nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, vegye le a Pegasus gyártóját a feketelistáról, ám közben felmerült, hogy a szoftverrel palesztin szervezetek munkatársait figyelték meg mind Izraelben, mind a megszállt területeken. Bár az izraeli külügyminiszter a minap a kormányból elsőként elhatárolódott az NSO-csoporttól, a mostani fejlemény arra utal, hogy a hatalom elengedhetetlennek tartja az okos telefonokra telepíthető rendszert az ország külpolitikája szempontjából.
Függetlenül attól, hogy immár kérdéses, nem maga állt-e a palesztinok lehallgatása mögött. Mindenesetre a miniszterelnök hivatal, valamint a védelmi tárca cáfol minden visszaélést. Az NSO pedig nem kívánja elárulni, ki használta a szoftvert, és a szóvivő szerint a társaság azt sem tudja, kik ellen vetették be. Ugyanakkor a kabinet kitart amellett, hogy külföldre csak igen kemény feltételekkel adták el a kémszoftvert, de jelezte, hogy hajlandó további szigorításra.
Egy új felmérés arra a következtetésre jutott, hogy fontos ugyan a visegrádi együttműködés, de messze nem annyira, ahogyan az a négy ország vezetői állítják. A Nemzetközi Ügyek Társasága csaknem 500, külpolitikával, illetve az EU foglalkozó szakértőt kérdezett meg a négyeknél és többségük egyáltalán nem értett egyet Orbánnal, Babissal és Morawiecki-val a V4 jelentőségét illetően. Úgy vélték, hogy más uniós államok sokkal szorosabb szövetségest jelentenek országuk számára, mint bármelyik partner a régióból.
A belső kapcsolatokat általában jónak ítélték, kivéve a cseh-lengyel viszonyt, aminek az oka feltehetőleg a turówi lignitbánya körüli vita. A körkérdésből az derült ki, hogy leginkább a magyar szakértők gondolják úgy (63 százalék): a visegrádi keretek nélkül a négyek nehezebben tudnák érvényesíteni érdekeiket Európában. A magyarok abban is különböznek a többiektől, hogy másutt a többség nem gondolja, hogy a V4-ek összehangolt és konstruktív szerepet töltenek be az EU-ban.
Prágában megszületett az együttműködési megállapodás a leendő koalícióban közreműködő pártok között, így a jövő héten alighanem távozik tisztségéből ügyvezető miniszterelnökként Babis, ám kétséges, hogy az új kormány mit tervez a V4-es csoporttal. A külügyi tárcát ugyanis a Kalóz Párt kapja meg, ám annak vezetője nincs jó véleménnyel a nacionalista Orbán Viktorról. Ezzel szemben a kijelölt kormányfő, Fiala nem szeretné kiélezni az ellentéteket.
Azt viszont egyöntetűen meghirdette az öt érintett párt, hogy nyugatbarát irányvonalat követ, és visszatér a néhai elnök, Havel által jelzett politikához, amelynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. 2025-re akarnak eljutni odáig, hogy a NATO céljainak megfelelően a GDP 2 %-át költsék katonai célokra. Ugyanakkor biztonsági okokból kizárják Oroszországot és Kínát azok közül, akik pályázhatnak az új atomerőművi blokkok építésére.
A fő belpolitikai cél az, hogy az ország mielőbb kijusson az egészségügyi, gazdasági és értékválságból. Ehhez visszafogják a teljesen elszaladt költségvetési hiányt, továbbá emelik a nyugdíjakat és a béreket. De közben olyan feladatokat kell megoldani, mint a megugró energiaárak, valamint a járvány új hulláma.
A belorusz diktátor tovább élezi a válságot a lengyel határon, ahová több ezer migránst vitt, hogy azok bejussanak az EU-ba, ám eközben a magyar és görög jobboldali populisták kész helyzetet teremtenek a maguk részéről. Ők ugyanis évek óta simán, minden menedékjogi eljárás nélkül visszazavarják az érkezőket a határ túloldalára. De most már a lengyelek és a litvánok is átvették ezt a gyakorlatot, immár egészen nyíltan. A hivatkozási alap az, hogy Lukasenko hibrid hadviselést folytat ellenük. Ám a lényeg, hogy a közös menedékpolitika nem mindenütt érvényes.
Hogy az unió zsarolható ebben a kérdésben, amögött az van, hogy évek óta képtelen megállapodni a menekültpolitika megújításában. A befogadott kérelmezőket nem osztják el arányosan a tagállamok között. Baloldali, zöld, szociáldemokrata és liberális EP-képviselők hetek óta sürgetik, hogy az azonnali kitoloncolások miatt induljon újabb kötelezettségszegési eljárás Varsó ellen, de a Bizottság láthatóan kerülni igyekszik a további konfrontációt.
A lengyel kormánynak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a belorusz határon minden további halott, csakis Lukasenko malmára hajtja a vizet. A több ezer ember beszorult a két biztonsági erő közé. A lengyelek 12 ezer katonát és rendőrt sorakoztattak fel. Az áldatlan állapotok idáig 10 áldozatot követeltek, többségük megfagyott az erdőben, hiszen a hőmérséklet éjjel gyakran esik nulla fok alá. De nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet rövidesen végképp kicsúszik az ellenőrzés alól. Ehhez képest az autoriter Morawiecki-kormány úgy tünteti fel, hogy a kereszténységet védelmezi.
Nem sok jót ígér Bosznia számára, hogy a Nyugat egyre kevésbé támogatja a Daytoni békeegyezményt – az Egyesült Államokat és Európát felelősség terheli a köztársaságban élő szerbek legújabb elszakadási próbálkozásaiért. Így értékeli a kommentár, miután a BT pár napja meghosszabbította ugyan a megállapodás alapján működő nemzetközi megbízott mandátumát, de orosz és kínai követelésre nem foglalkozott azzal, hogy a diplomata szerint a Republika Srpska törekvései miatt súlyos veszély fenyeget az országban.
Úgy hogy ez a döntés újabb pofon a nyugati diplomáciának, még egy szeg a Daytoni szerződés koporsójába. Azt támasztja alá, hogy a nyugati kormányokban nincs meg a politikai akarat értékeik megvédésére. Nem állnak ki abban a térségben, ahol pedig már jó 20 éve nekik van leginkább szavuk. A Biztonsági Tanácsban olyan engedményt tettek, amiért még nagy árat fognak fizetni.
Hiszen a főmegbízott feladata, hogy elhárítsa a nacionalisták és szakadárok jelentette veszélyt. Ám pont ők észlelik most úgy, hogy a Nyugat kihátrál Dayton mögül, belefáradt Boszniában a nacionalista civakodásba. Ez viszont azt vetíti előre, hogy még több baj halmozódik fel az országban.
