választás;Bulgária;

- Büntetik a kompromisszumképtelenséget Bulgáriában

Parlamentet és elnököt választ vasárnap Bulgária. Előrejelzések szerint marad a patthelyzet miközben tombol a koronavírus és összeomlás szélére került az egészségügy.

Pünkösdi királyságnak bizonyult a televíziós showmanből és énekesből lett politikus, Szlavi Trifonov népszerűsége. Az általa alapított rendszerellenes Van Ilyen Nép (ITN) elnevezésű párt júliusban még megnyerte a választásokat 24,1 százalékkal, most viszont csupán 11,3 százalékon áll. Elemzők szerint a választók Trifonov kompromisszumképtelenségét büntetik, azt, hogy az ő hajthatatlanságának köszönhetően két választás után sincs teljes jogkörű kormánya az országnak, november 14-én újabb előrehozott választást kell rendezni.

Bulgáriában áprilisban rendes, majd júliusban előrehozott választást tartottak. Az elsőt még az országot egy évtizeden át vezető Bojko Boriszov pártja, a GERB nyerte kis előnnyel, de nem tudott kormányt alakítani. Második helyen végzett Trifonov pártja, ő viszont nem csak Boriszovval, hanem egyetlen hagyományos párttal sem volt hajlandó koalícióra lépni. A megismételt, előrehozott választást már kis előnnyel megnyerte az ITN, de Trifonov továbbra is elutasított minden potenciális koalíciós partnert, így maradt a káosz az Európai Unió legszegényebb országában.

Jelenleg a koronavírus járvány negyedik hulláma hatalmasodott el a balkáni országon, az átoltottságban is sereghajtó uniós államban mostanában a korábbi korrupcióellenes tüntetéseket immár a járványügyi intézkedések, elsősorban a védettségi igazolás bevezetése, a védőoltások bármiféle kötelezővé tétele elleni demonstrációk váltották. Totális a káosz és a kilátástalanság. Mindezt tetőzi a világ- és EU-szintű energiaválság.

A legfrissebb, a hétvégén közzétett felmérés szerint a vasárnapi előrehozott választás sem hoz megoldást, bár a pártok sorrendje változik a legutóbbi voksoláshoz képest.

Bojko Boriszovot és pártja, a jobbközép GERB vezetése alatt a korrupció elhatalmasodott Bulgárián, az országot és annak kormányát valamint igazságszolgáltatását az oligarchák tartották fogva. Ez ellen az egyre inkább bekövesedett rendszer ellen tömegek tüntettek, új, a korrupcióellenességre építő pártok jöttek létre. Ám a két voksolás utáni kormányalakítási kudarc sokak kedvét elvette, most újra a GERB vezeti a népszerűségi listát, 24,1 százalékkal. Boriszov pártja áprilisban 26,1 százalékkal végzett az élen, júliusban pedig 23,5-el lett második.

A Reuters hírügynökség által ismertetett felmérés szerint minden bizonnyal marad bizonytalanság a választás után is. Hat párt támogatottsága lépi át a parlamenti küszöböt, de sem a GERB, sem más nem éri el a kormányzáshoz szükséges többséget. A második helyen álló szocialisták messze leszakadva, 15,6 százalékos támogatottságra számíthatnak, ami így is két százalékos javulást jelent júliushoz képest. Harmadik helyre (13,7 százalék) jött fel a Folytatjuk a változást elnevezésű korrupcióellenességre építő új centrumpárt, amelyet az átmeneti kormány két, Harvardon végzett minisztere alapított. A felmérést végző Gallup Intézet értékelése szerint ennek a formációnak van legtöbb esélye a Boriszov ellenes erők összefogására, és van a legtöbb esélye arra, hogy a voksolásig hátralévő néhány napban is tovább erősödjön. A Gallup az ITN és Trifonov támogatottságának megfeleződését azzal magyarázza, hogy a választók az előző két kudarcos kormányalakítás miatt fordultak el a populista vezetőtől.

A parlamentivel egyidőben elnökválasztást is rendeznek Bulgáriában. A hivatalban lévő Rumen Radev államfő, Boriszov legerősebb ellenfele és kritikusa, aki mögé felsorakozott a szocialisták mellett az ITN illetve a Folytatjuk a Változást is, nagy eséllyel megnyeri a választást, de nem első fordulóból. Radevet 47,6 százalékon mérik, ellenfele a november 21-i második fordulón a Boriszovék által támogatott Anasztaz Gerdzsikov, a Szófiai Egyetem rektora lehet.

Kampány lett a pandémiaAz elmúlt napokban tovább romlott a járványhelyzet, a hétvégi elhalálozások rekordokat döntöttek, ám az egészségügyi szakemberek szerint a tetőzés november második felére várható. A washingtoni Egészségügyi mérésekkel és előrejelzésekkel foglalkozó Intézet (Institute for Health Metrics and Evaluation) szerint a kórházak várhatóan péntekre telnek meg, a napi elhalálozások száma pedig meg fogja haladni a 200-t. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vasárnapi parlamenti és elnökválasztást a járvány csúcspontja idején tartják meg. A koronavírus következtében ezen a hétvégén elhunytak 94 százaléka oltatlan volt. Kórházban jelenleg több mint 8 ezer fertőzöttet kezelnek, és napról-napra növekszik a kórházi ellátásra szorulók száma. Hétfőn 1341 személyt utaltak be, 90 százalékuk oltatlan volt. Intenzív osztályon 669 embert kezelnek. Az oltási hajlandóság ennek ellenére sem növekszik, hétfőn is csupán 14 545-an jelentkeztek oltásra. Az EU e tekintetben is sereghajtójának számító balkáni országban csupán a lakosság 27 százaléka vette fel mindkét oltást. Noha az egészségügyben dolgozóknak is csupán 45 százaléka átoltott, a kormány nem meri kötelezővé tenni a vakcina felvételét, mert így is igen nagy a szakember hiány – a nyugdíjazásoknak és kivándorlásnak köszönhetően, mintegy 35 ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. A kórházakban uralkodó siralmas állapotok is kampánytémává váltak. Az ország jelenlegi helyzetéért nagymértékben felelős Bojko Boriszov, aki egy évtizede át irányította Bulgáriát Rumen Radev államfőt és az ügyvivő kormányt vádolta az elhalálozások magas számáért. Az államfőt egyenesen a bolgárok gyilkosának nevezte, lemondását követelte egy kampányrendezvényen. Úgy fogalmazott, kéri az államfő, az egészségügyi miniszter és a körülöttük lévő egész banda távozását. 

Van az úgy, hogy egy fiatal, jó kiállású szabadságharcosból pár évtized múltán korosodó, potrohos diktátor lesz.