Az egyedi kormányhatározatok alapján készített gyűjtésünk szerint az elmúlt szűk egy hónapban - október 12 és november 5 között - összesen 248 milliárd forintot költött a kormány a különböző költségvetési tartalékokból olyan célokra, amelyek eredetileg nem szerepeltek a költségvetési törvényben. Lapunk összesítése alapján ezen extrakiadások jelentős részét – 223 milliárd forintot – az úgynevezett „gazdaság-újraindítási alapból” veszi a ki a kormány. A költségvetési törvényben a kormánytöbbség felhatalmazást adott a kormánynak, hogy annyi pénzt csoportosítson át az alapból, amennyit szükségesnek lát, így a kormány jogszerűen tudja ezen kiadásokat finanszírozni. Az alap azonban már rég kimerült, így minden egyes fillér, amit ebből költenek, az államháztartás hiányát növeli.
A Pénzügyminisztérium (PM) előzetes adatai szerint a múlt hónapban 630 milliárd forinttal nőtt a hiány, a tízhavi deficit pedig már meghaladta a 2922 milliárd forintot. Mindkettő rekordnak számít, és a kormányzati költekezés következménye, hiszen az adóbevételek meghaladják a tavalyi szintet. A kormányzati pénzszórás ugyanakkor csak most, a nyugdíjprémiumok postázásával pörög föl, majd a választás előtti hónapokban jár igazán csúcsra.
A PM részleteket még nem közölt az államháztartás októberi folyamatairól: erre még bő egy hetet kell várni. Lapunk összesítése szerint ugyanakkor a kiadások jelentős része - mintegy 115 milliárd forint - csakúgy, mint korábban, az állami működésre ment el. Nagyobb összegeket – összesen 42 milliárdot - kapott a Közbeszerzési Főigazgatóság központi beszerzések lebonyolítására. Rendszeresen a gazdasági újraindítási alap kasszájához járul a Külgazdasági és Külügyminisztérium is a diplomáciai testületek ilyen-olyan pluszkiadásait fedezendő. A Nemzeti Adó és Vámhivatal beruházásokra és dologi kiadásokra – vagyis beszerzésekre - 14,5 milliárdot kapott, a Magyar Államkincstár pedig 6,6 milliárd forintot. Hasonló összeg jutott a vízügy beruházásaira, a Debrecenben épülő oltóanyaggyár pedig 2,3 milliárd forint pluszforrást kapott.
Ezen kiadások annyiban valóban a gazdaság újraindítást szolgálják, hogy megrendelésként csapódnak le a magáncégeknél. Ezt történt azzal az 5,5 milliárd forinttal is, amelyet kormányzati kommunikációra csoportosított át a kormány: ez is két fideszhez köthető vállalkozáson keresztül került magáncégekhez. Látványosan magas összeg - 15,5 milliárd forint - jutott civil szerveződések támogatásra is. A pénzt a Miniszterelnökség kapja, és a tárca osztja tovább, de ismerve a kormány prioritásait, a civil szervezetek támogatása jelentős részben a kormánypárt hátországának feltőkésítésre megy majd.
További 38 milliárd forint jutott közútépítésekre, és útfejlesztésre, míg egy kis rész - összesen 1,7 milliárd forint - jutott most a turizmusnak. Az önkormányzatok 26,7 milliárd forintot kaptak, ennek nagyobb részét a Magyar Falu Program keretében pályázhatják meg a települések. Az elmúlt egy hónap költései között a korábbi nagy kedvencekre – egyházak, sport, határon túliak támogatása – most kevesebbet fordított a kormány. Az egyházaknak most csak 6,1 milliárd forint csurrant, miközben oktatási, kulturális, művészeti célokra 13,8 milliárdot költött a kormány.
Az október végi 2922 milliárd forintos hiányt a kormány az év végéig 4000 milliárd forintra is feltornázhatja a nem hivatalos költségvetési tervek szerint. Ez azt jelenti, hogy az utolsó két hónapban 1000-1100 milliárd forinttal, a GDP 2 százalékával nőhet a hiány. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója egy konferencián külön fel is hívta a figyelmet, hogy az utolsó negyedévben jelentősen megugrik majd az államháztartás hiánya a kormány által tervezett költségvetési expanzió miatt. Ez utóbbit akkor a főtanácsadó azzal indokolta, hogy e támogatásokkal kaphat akkora lökést a magyar gazdaság, hogy visszazárkózzon a járvány előtti növekedési vonalra, és 2022 végére ledolgozzon minden veszteséget.
