Nem tárgyalásra, hanem ítélethirdetésre hívta össze a Belügyminisztérium (BM) az önkormányzati szövetségek vezetőit – fogalmazott az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) szerda délutáni ülése előtt Kiss Ambrus, Budapest főpolgármester-helyettese, miután egyértelművé vált a kormány szándéka, hogy 2022-ben is elengedi a közepes és kisvállalkozások iparűzési adójának (hipa) felét, így teremtve fedezetet a minimálbérek megemelésére. A találkozón a kormány képviselői a gazdaságfejlesztés szükségességével indokolták a lépést, valamint azzal, hogy épp az idén már javuló vállalati teljesítmények hatására nominálisan alig csökkent az önkormányzatokhoz ezen a címen befolyt összeg a 2019-es bevételekhez képest. Ezt kétkedve fogadta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke (MÖSZ) és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) vezetője is. Ezen túl pedig Gémesi György elsősorban azt kifogásolta a lépéssel kapcsolatban, hogy a kormány nem veszi figyelembe a települési kiadások drasztikus emelkedését, Schmidt Jenő pedig arra emlékeztetett: az iparűzési adó bevételek leszorításával még annak a 250 településnek is megszűnik a mozgástere, ahol egyáltalán van ilyen forrás.
A települések adóbevételének ismételt megfelezésére szeptember közepén épp a Népszavában tett először nyilvános javaslatot Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, meglepetés tehát nem érte a polgármestereket a tegnapi találkozón ennek bejelentésekor, bár mint megtudták, hivatalos kormánydöntés még nem született a kérdésről.
A MÖSZ elnöke azért tartja elfogadhatatlannak az ismét a településekre hárított terhet, mert az önkormányzatok működését nehezítik a magas infláció mellett az elszabadult építőanyag-, és üzemanyagárak növekedése, az energia drágulása és súlyos terhet jelent majd számukra a minimálbér emelése miatt várható további béremelési kényszer. Gémesi György szerint az önkormányzati szektor az állam után a második legnagyobb munkáltató az országban, de egyelőre nem látják a forrását a magasabb besorolásban lévő, főleg diplomás munkatársak béremelésének, holott jogosnak tartják a felháborodásukat, hogy ha alacsonyabb végzettségű és fiatalabb társaik kapnak 25-30 ezer forintos többletet, nekik miért nem jár legalább ugyanennyi. Gémesi György lapunknak kiemelte: azért is lehetetlen helyzetbe hozta a településeket a kormány, mert sok helyen, így az általa vezetett Gödöllőn is csökkent a munkatársak összjövedelme, a cafetéria juttatás megvonására kényszerültek már az idei elvonások hatására.
Schmidt Jenő TÖOSZ elnök arról tájékoztatott, hogy az ismertetett terv szerint a települések kompenzálása az idei módszerrel történik majd, vagyis a 25 ezer fő alatti települések kieső iparűzési adóbevételét teljes egészében kifizeti az állam, míg az ennél nagyobb városokkal egyéni alkuk születhetnek. A minimálbér-emelkedésből fakadó plusz költségeket meg fogják kapni a települések, de a további emelésekre nem kapnak kompenzációt.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése előtt hívott össze sajtótájékoztatót, hogy felhívja a figyelmet az újabb kormányzati elvonás következményeire. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes elfogadhatatlannak nevezte a lépést, ami 40 milliárd forintos bevételkiesést okoz a fővárosban, felerészben a kerületekben, fele részben pedig a fővárosi költségvetésben. Szerinte így elvész a fedezete a város tulajdonában lévő közszolgáltató cégek szakszervezeteivel kötött, 2024-ig szóló megállapodásnak, amely az idei nulla béremelés után jövőre 15 százalékos béremelést rögzített. Az, hogy a kormány az elvonással milyen konfliktust gerjeszt, jól jelzi az: a Fővárosi Közszolgáltatási és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége koordinátora, Naszályi Gábor néhány perccel később már jelezte is, „a Lánchíd felújítása sem lehet olyan fontos, mint a leszakadó bérek felzárkóztatása, hogy a dolgozók normálisan meg tudjanak élni a keresetükből.
