A jegybanknak fel van adva a lecke. Az elmúlt héten ugyanis újra mélyrepülésbe kezdett a forint, s egy pillanatra úgy tűnt, hogy a történelmi mélypontnak számító 370 forintos euróárfolyam is összejöhet. Az MNB a nyáron ugyan a régióban elsőként kezdett a nagyon alacsony magyar kamatok emelésébe, ám komótosan 30 bázisponttal, azaz 0,3 százalékkal emelgetve az alapkamatot. Majd jött a szeptember és érthetetlen okokból 15 bázispontra vették vissza a kamatemelések ütemét, annak ellenére, hogy a jegybankárok is látták, hogy magasabb és tartósabb lesz az árhullám. Ám azzal érveltek, hogy éppen a negyedik hullám hűti majd le az inflációs várakozásokat. Látjuk.
Magyarán az MNB Monetáris Tanácsa 19-re lapot húzott, és nagyon nem jött be. Olyan brutális infláció szakadt az országra, amit kilenc-tíz éve nem láttunk. Szeptemberben 5,5, októberben 6,5, novemberben még nem tudjuk, de bőven hét százalék feletti lehet a pénzromlás üteme. A hazai infláció 60-70 százaléka külpiaci hatás, a 30-40 százalékáért pedig a kormány és jegybank felel. A kormány azért, mert ezermilliárdjával szórja a pénzt a választások előtt: lesz itt minden, 13 havi, fegyverpénz, adó visszatérítés, minimálbér-emelés. Hát persze, hogy ekkora plusz kereslet gerjeszti az inflációt, ez a pénz ott pang a gazdaságban. Egy felelősen, az ország érdekét néző kormánytól elvárható lenne, hogy ezeket a népboldogító intézkedéseket programozottan vigye véghez. Lett volna rá 12 éve, s akkor nem gerjesztenek inflációt, megmaradna a minimálbér-emelés, valamint a nyugdíjprémium reálértéke. Joggal várhatná el az adófizető, hogy a kormány racionálisan döntsön. Végül is sajátosan ugyan, de azt teszi, azonban nem az ország érdekét tartja szeme előtt, hanem a Fidesz politikai túlélését.
De a jegybank is vastagon felelős, hisz ilyen felelőtlen költségvetési politika mellett már rég be kellett volna húzniuk az inflációs vészféket. De nem. Még szeptemberben és októberben is inkább csökkentették a kamatemelés mértékét, nehogy veszélyeztessék a hét százalékos növekedést. Mivel nem léptek időben, sőt vissza is vettek, marad a nyakunkon az infláció. Pedig ez az egy lenne az MNB dolga: megakadályozni a pénzromlást. Pedig ez az egy lenne az MNB dolga: megakadályozni a pénzromlást. De ma már annyi más mandátuma van a jegybanknak – infláció elleni fellépés, a bankrendszer stabilitásnak megőrzése, a kormány gazdaságpolitikájának, a zöld átállás támogatása. A Monetáris Tanács tagjainak rendet kellene tenniük a fejükben és maximum az első két célra kellene koncentrálniuk.
Vagyis a jegybanknak ugyan fel van adva a lecke, de a megoldás pofonegyszerű (lenne). Azt kell csinálnia, ami a mandátuma: az infláció megakadályozása és ha már erről lekésett, akkor annak megfékezése. Ez pedig drasztikus – egy százalékpontos – kamatemelést jelent. Ez persze csak a szükséges, ám tüneti kezelés. Mert a forint végső soron azért ilyen gyenge, mert a piac szerint ennyit ér a magyar gazdaság(politika) tízéves teljesítménye.