Az utóbbi öt évben minden településekkel foglalkozó fórumon téma volt, hogy az önkormányzati tisztviselők bérét rendezni kell, ám a kormány mindig azzal verte vissza a követelést, hogy megvan a jogi lehetőség a 2008 óta változatlan 38 650 forintos illetményalap megemelésére, az önkormányzaton múlik a döntés, hogy ezt megteszi-e. Mivel azonban közben a települések pénzügyi helyzete egyre nehezebb lett, csak az önkormányzatok töredéke, néhány magas adóbevétellel rendelkező város és község tudta ezt meglépni. (A KSH 2021. januári adatai szerint az ország 3178 települési önkormányzata 554 önálló hivatalt tartott fenn, 711 közös hivatalt működtetett, ezeknek pedig 1913 kirendeltségük volt.) Ez a legfontosabb magyarázat arra, hogy miért mennek el az önkormányzati tisztviselők a hivatalokból.
– Ebben a szférában mindig volt elvándorlás, de míg a 80-as, 90-es években a helyi hivatalok nagy tudással és tapasztalattal rendelkező szakembereit a közigazgatási rendszeren belül választották ki és léptették elő városi, megyei szintre, addig ma szinte kizárólag a versenyszférába távoznak a tisztviselők – fogalmazott lapunknak a munkáltatók nevében a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Tóth János úgy látja, azért nincs katasztrófa, mert a családok terheit nagyobb részben viselő nők bekalkulálják, hogy még egy húszezres kisvárosban is elfogadott, ha napközben hazarohan, mert baj van a gyerekkel vagy az idős szülőkkel. Szerinte mára már a járási kormányhivatalok sem kínálnak nagyon vonzó béreket, az elmaradt emelések miatt az ottani fizetések is veszítettek értékükből. Most, aki elmegy a hivatalból, annak egy helyi közepes vagy nagyvállalat kínál adminisztratív területen munkát. A kisebb cégek nem vonzók, ezeket hosszabb távon nem tartják elég stabilnak a változást fontolgatók. Ma egy szakképzett ügyintéző felsőfokú végzettséggel keres bruttó 300-400 ezer forintot a hivatalokban, a piaci cégek 400 ezer feletti összeget kínálnak, ám igazán vonzóvá a béren túli juttatások teszik ezeket az ajánlatokat.
Tóth János szerint a mostani 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés elfogadhatatlan helyzetet eredményez az önkormányzatoknál, mert a nyugdíj előtt álló középfokú végzettségű munkatársaik bére az illetményalappal számolva nem éri el a 260 ezer forintos bruttó garantált bérminimum összegét. Már nem arról van szó, hogy 20-30 százalékkal emeljük meg az illetményalapot, mert azt háromszorosára kellene emelni az érezhető javuláshoz – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy még egy százezer forintos illetményalappal is lennének lemaradók, hiszen jelenleg is alkalmaznak 1,8-as vagy 2,1-es szorzókat a bértáblán. Azt pedig egyszerűen nem lehet jól elmagyarázni a 30 éve jó munkát végző kollégának, miért kap 275 ezer forint bruttót, miközben az egyéves munkaviszonnyal rendelkező társa 260 ezret kap.
Lélegzetvételhez jutnának a hivatalok, ha a központi béremelés fedezetét megadná az állam az önkormányzatoknak, de a korábbi tapasztalatok alapján hasonló esetekben legfeljebb az emelés évében kaptak kiegészítést, később már nem. A kötelező feladatok ellátására számította ki az állam a hivatalok létszámát, az egy főre jutó kereten minimálisan emelt ugyan a központi költségvetés, de messze nem a minimálbér emelések ütemében. A jegyző szerint ez azért elfogadhatatlan, mert az önkormányzati tisztviselők is állami feladatot látnak el, csak éppen helyben.
