A Covid-19 válság kitörése óta a magyar gazdaság sérülékenysége romlik, mind az abszolút számok, mind a relatív helyezésünk terén. Bár ez a válság által sújtott valamennyi országban bekövetkezett, de később a legtöbb esetben fokozatos javulás történt a sérülékenységi mutatók terén. Hazánk helyzete azonban több mint egy éve fokozatosan romlik és a pénzügyi sérülékenység terén romlása már érzékelhető külső pénzügyi megítélésünkben – írta Matolcsy György az Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában.
Az MNB elnöke arra figyelmezett, hogy nem egyetlen egyensúlyi mutató romlik, hanem mind egyszerre: a költségvetési hiány 2020-21-ben egyaránt a GDP 8 százaléka körül alakulhat, ami várhatóan jobb a mediterrán országokra jellemző államháztartási hiánynál, de jelentősen rosszabb a térségi országok értékeinél. 2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerültünk, messze eltávolodva a régió költségvetési hiányt mérséklő politikájától. Hasonlóan alakul az államadósság-ráta is, amely a GDP 80 százaléka körül alakul a válság és a helyreállítás időszakában. A jövő évi magas hiánycél sem ígéri a ráta érzékelhető csökkentését. Magyarország a régióhoz képest már a válság előtti években sem tudott érdemben csökkenteni az államadósságát a 2020-22 közötti folyamatok azt jelzik, hogy most sem várható fordulat.
A feltörekvő országok teljes csoportjához képest javuló, a régióhoz képest rosszabb helyezésünk azt jelenti, hogy egy külső sokk esetén újból a magyar pénzügyi rendszer lehet a legsebezhetőbb a régióban. Ezek mellé jön a magasabb infláció. Az infláció emelkedése mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak, de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a
versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás.
Az MNB elnöke szerint a növekedés helyreállítását követően hasonlóan gyors egyensúlyi fordulatra van szükség. Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést, de el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt-termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta gyorsabb csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását és az inflációs várakozások felépülését. Ez most még elég, néhány hónap múlva már nem – írta Matolcsy György.
Az MNB elnökének sokadik írása a témában, ezért annak tartalma nem meglepő, bár az üzenetet ilyen világosan még nem fejtette ki. Ez úgy hangzik, mint egy vészjelzés. Matolcsy azt üzeni, hogy a kormánynak vissza kellene fognia a választás előtti költekezés azon részét – amely nem kapcsolódik közvetlen a szavazatvárlásokhoz. A kormány ezekben a hónapokban mintegy 5000 milliárd forint értékben kezd jóléti osztogatásba, illetve beruházások támogatásba – ez utóbbiak 3000 milliárdra rúgnak a kormány közlése szerint. A jegybankelnök szerint ezeket kellene csökkenteni, annak érdekében, hogy a választások után – kerüljön hatalomra bárki is – nem kelljen drasztikus költségvetési kiigazításokba kezdeni. Matolcsy szőrmentén kezeli az infláció kérdést – amely annyiban érhető, hogy az MNB Monetáris Tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést, ahol jelentősebb kamatemelés várható, az elszabadult infláció megfékezése érdekében. Egy nappal az ülés előtt viszont az MNB elnöke érthetően nem utal a várható döntésre.
