Tudomány;veszély;ISS;űrszemét;

- Felelőtlen orosz kísérlet az űrben

A hétfőn fellőtt orosz műhold-megsemmisítő lövedék végül is jól végezte dolgát, de a keletkezett törmelék veszélyeztethette volna az ISS legénységét, és későbbi űrbéli küldetésekre is kockázatot jelent.

Hétfőn a Nemzetközi Űrállomás jelenleg héttagú legénységének - egy német, két orosz és négy amerikai űrhajósnak - két órára saját űrkapszuláik fedezékébe kellett vonulniuk, mert az oroszok megsemmisítették egy működésképtelen régi műholdjukat, és az így keletkezett 1500 nagyobb - nyomon követhető -, és több százezer kisebb darabka veszélybe sodorhatta volna őket. A kilőtt Kozmosz-1408 jelű, több, mint egy tonnás műholdat még 1982-ben bocsátották fel, de már évek óta nem működött.

"Figyelembe véve azt a szerepet, amit Oroszország az űrrepülés eddigi történetében játszott, hihetetlen, hogy az ISS amerikai és nemzetközi legénységét, valamint a kínai űrállomás űrhajósait is veszélyezteti" - jelezte közleményében Bill Nelson a NASA igazgatója. Az orosz űrügynökség és a védelmi minisztérium azonban igyekezett kisebbnek beállítani a veszélyt. A Roszkozmosz Twitter bejegyzésében azt állította, hogy az az objektum, amely a standard előírások szerinti védekezésre kényszerítette az űrállomás személyzetét, távolodik, és az ISS már a zöld zónában van. Anthony Blinken az USA külügyminisztere szerint a kísérlet ,,meggondolatlan és felelőtlen volt", Ben Wallace Egyesült Királyság védelmi minisztere azonban keményebben fogalmazott: “Nem lehet másként tekinteni egy ilyen kísérletre, amiben műholdat lőnek ki, mint komplett őrültségre. A keletkezett törmelék még évekig földkörüli pályán marad és veszélyezteti a műholdakat és az embereket ” - mondta.

Az ISS egy olyan űrfolyosót használ, amit mindig tisztán kellene tartani, de az asztronautáknak egyre gyakrabban kell korábbi űrhajókból és műholdakból származó darabokra figyelniük, amelyek kényelmetlenül közel kerülnek az állomáshoz. A megelőző intézkedések általában azt jelentik, hogy lezárják a modulok közötti átjárókat, a nagy sebességgel - 40 000 km/óra - mozgó törmelékek ugyanis könnyen átüthetik a burkolatot, ami az egész komplexumra veszélyt jelent.

Az ISS legénysége számára nem ez volt az első ilyen helyzet az utóbbi időben, hiszen alig egy hete az űrállomásnak kitérő manővert kellett végrehajtania, hogy biztosan elkerüljék az ütközést egy kínai műhold felrobbant darabjaival. A meteorológiai műholdat Kína még 2007-ben robbantotta fel egy, a mostani teszthez hasonló műholdelhárító fegyverrel végzett kísérlet eredményeként, aminek következtében több mint kétezer nagyobb darab űrszemét keletkezett.

SzemetelnekA Föld körül keringő űrszemét az űrkutatás új, de egyre nagyobb problémája. Az elmúlt 64 év fellövéseinek eredményeként durván az Európai Űrügynökség adatai alapján a tíz centiméternél nagyobb törmelékek száma eléri a 34 ezret, míg például az egy centiméter és egy milliméter közötti szemétből hozzávetőlegesen 128 millió keringhet felettünk. Az összesen 8 800 tonnát kitevő, ember készítette eszközök, illetve darabjaik 28 ezer kilométer/órás sebességgel száguldanak, így egy ütközés igen nagy kárt képes okozni műholdakban, űrhajókban. Egy távközlési vagy időjárás-megfigyelő műhold számára bármelyik darab végzetes lehet, így sokkal inkább az eltakarításukra kellene törekedni, mint szaporításukra. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának Értesítőjében megjelent tanulmány szerint az alapvető probléma az, hogy bár az űrbéli tevékenység jó üzlet - gondoljunk csak arra, mennyi pénzt kér Elon Musk, Jeff Bezos vagy Richard Branson egy űrturistától, vagy mennyibe kerül egy bérbe vett műhold fellövetése -, a büdzsében most még nem jelentkezik a hátrahagyott űrszemét vagy az esetleges ütközések költsége. Ez akkor fog problémát okozni, ha a sérülésveszély akkora lesz, ami anyagilag kockázatossá teszi a felbocsátást. Erre nem megoldás a törmelék egyszerű eltakarítása, mert azzal csak a helyet készítik elő az újabb szerkezeteknek, sokkal inkább ,,orbitális pályahasználati díjat” kellene bevezetni. ,,Az eddigi megoldási javaslatok elsősoran technikai vagy irányítási szempontúak voltak. Eltakarítani a törmeléket lézerrel, mágnessel vagy hálóval - technológiai probléma, eltéríteni egy műholdat - irányítási kérdés” - fejtette ki Akhil Rao, a Middlebury College közgazdaságtudományi docense, a tanulmány vezető szerzője. ,,A modellünk lényege, hogy a műholdak üzemeltetői viselnék annak a költségét, amit az ütközések kockázata a többi fent lévő űreszközre jelent” - tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy mivel mindig az újonnan felbocsátott eszköz jelenti a veszélyt a már fent lévőkre, a fizetendő díj attól függne, mekkora a kiszámítható lehetősége annak, hogy egészében vagy darabokra esve kárt okoz. Ezzel ugyanis a többi működtető nem tud számolni. Rao úgy véli, nem mellesleg a díjfizetés - átlag 235 ezer dollár (73 millió forint) űreszközönként - 2040-re megnégyszerezné a műholdipar értékét.

Az elmúlt évben a WHO jelentése szerint 1,3 milliárd 15 év feletti dohányos volt világszerte.