USA;forradalom;1956;szabadság;

Zászlónk a Statue of Libertyn

A kedves olvasó bizonyára nem érti a címet, hogyan is érthetné, hiszen 2021-ben vagyunk, miért is lobogna magyar zászló New York világhírű szobrán, amely a Szabadságot hivatott szimbolizálni.

Nem, a magyar zászló nem jelen időben lobog a Szabadság-szobron, hanem éppen 65 évvel ezelőtt, 1956. november 18-án került oda. Azok a fura amerikaiak, akiket csak a pénz érdekel, meg a profit, meg a világ gyarmatosítása, akiknek semmi sem szent, ami magyar és ami örök és ami keresztény, akik minekünk ellenségeink, nos, ezek a fura szerzetek a magyar forradalom vérbe fojtása után úgy gondolták, hogy szimbolikusan érdemes volna a világ figyelmét felhívni arra a kicsiny népre, amelyet éppen most taposott el a szovjet medve. És a világ figyelmét úgy hívták fel ránk ott messze, a tengerentúlon, ahonnan mi csak egy apró pörsenésnek látszódunk valahol az Alpok és az Urál között, hogy a Szabadság-szobor fáklyát tartó kezébe, egészen pontosan a fáklya alá kifeszítettek egy irdatlan nagy magyar zászlót. Tessenek csak utánaguglizni, meg fogják találni a képet. Talán még színes képet is találnak, nemcsak fekete-fehéret. Azon a régi, hatvanöt évvel ezelőtti napon pirosban, fehérben, zöldben lobogott a Szabadság, a szobor talapzatán pedig ez a felirat állt: „vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot". Az igaz, hogy az irdatlan hosszúságú zászló csak fél órán át lobogott az amerikai szélben – de hát ott lobogott letagadhatatlanul.

Tételezzük fel, hogy a zászlót nem amerikaiak tűzték ki, s hogy amerikai politikusoknak az akcióhoz közük sem volt, hanem fogadjuk el azt a magyarázatot, hogy azt a zászlót kinn tartózkodó magyarok tűzték ki – ebben az esetben is ott mocorog bennünk az a nyugtalanító kérdés, hogy vajon az amerikai társadalom megmozdult-e a magyarok megsegítésére?

Az a kiábrándító hírem van, hogy igen.

Tudom, olyan időket élünk, amikor a „Nyugatra” haragudni illik, „ezek nekünk sose segítettek” satöbbi, mindig is „mi védelmeztük Nyugatot” satöbbi, lehetne sorolni a hasonló hülyeségeket napestig. Ettől függetlenül tény, hogy az adományozási kultúrában élen járó amerikai társadalom civil szervezetei összesen 2,7 millió dollár értékű adományt kalapoztak össze nekünk. S amikor a magyar miniszterelnököt még Nagy Imrének hívták, Eisenhower elnök 20 millió dollár értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt ajánlott fel Magyarországnak.

Hogy mit csinált az említett Nagy Imre azon a bizonyos november 18-i vasárnapon? A budapesti jugoszláv követségen tartózkodott mint menedékkérő, mert a kormányfői tisztségben akkor már Kádár János ült. S hogy mivel foglalkozott Kádár János kormánya azon a napon, amikor az amerikai Szabadság-szobron a magyar zászlót lengette a szél? Éppen arról tárgyalt a jugoszláv vezetéssel, hogy elengedik-e Nagy Imrét és társait romániai fogságba.

Most pedig gondolkodjunk el rajta, hogy az amerikai Szabadság-szobron vajon mikor leng majd újra magyar zászló. Már ha egyáltalán lesz, aki kitűzze.