A lap úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor kötéltáncra kényszerül a választások előtt, mivel emberére akadt kihívójában. Márki-Zay Pétert ugyanis hasonló fából faragták, mint őt, ezért lehet, hogy a miniszterelnök kénytelen lesz visszafogni az EU-ellenes hangot. Ettől persze még ostorozta Európát a Fidesz múlt heti kongresszusán, ám ragaszkodott ahhoz, hogy nem tervezi a kilépést az unióból. Ez a kettős beszéd jelzi, hogy a magyar erős ember kénytelen egyensúlymutatványt bemutatni.
Azt hangoztatta, hogy a nemzetállamok összefogását támogatja és nem az Európai Egyesült Államokat, ám ez lényeges hangsúlyeltolódást jelent nála, aki programként hirdette meg a keresztény értékek megvédelmezését a migrációval és a nyugati liberalizmussal szemben. Korábban még az sulykolta, hogy az EU alapvető demokratikus hiányosságokkal küszködik és kemény reformokra szorul.
Úgy tűnt, hogy komoly fenyegetésnek szánja a kiválás lehetőségét, tudván tudta ugyanis, hogy ezzel képes mozgósítani a Fidesz-tábor magját. Győri Gábor a Policy Solutionstól azt mondja, a párt sokat veszíthet, ha puhít a retorikán, mert elszánt hívei otthon maradhatnak a választás napján. De ettől még a magyarok nagy többsége a tagságot pártolja. Lehet, hogy ez is belejátszott Orbán véleményének felpuhulásába.
Áthangolhatta továbbá az is, hogy változik az európai hadszíntér, Merkel távozása jelzi, hogy erősödik a feszültség a konzervatív és a haladó erők között. Márki-Zay nem riad vissza, ha közölnie kell, mit gondol, és ő szintén olyan tényező, amely gátolhatja a kormányfő jól olajozott EU-ellenes propaganda gépezetét.
Hívő katolikus és hangsúlyozottan azok nevében beszél, akik vidéken idáig úgy érezték, nincs más választásuk, csak a Fidesz. A hódmezővásárhelyi polgármestert azonban nehéz azzal megvádolni, hogy a nyugati ideológiai imperializmus lakája. És ha Orbán túlzásba viszi a fenyegetőzést a Huxittal, akkor támogatói közül sokan Márki-Zaynál köthetnek ki. Ezért elképzelhető, hogy ezek után inkább a hazai kérdésekre összpontosít a kampányban.
Márki-Zay Péter azt üzeni az amerikai szélsőjobbnak, hogy attól még nem jobboldaliak, ha csatlakoznak Putyin rajongóinak táborához. A hírügynökségnek adott nyilatkozatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje kifejtette, hogy Orbán Viktor elárulja Európát, a NATO-t és az Egyesült Államokat is. Ő viszont azon lesz, hogy helyreállítsa a jó viszonyt a nyugati partnerekkel. Ugyanakkor lazítani kívánja az együttműködést a tekintélyuralmi Oroszországgal, illetve Kínával.
Orbánt olyan korrupt csirkefogónak nevezte, aki szembefordult a nyugati értékkel és most a kommunista Moszkva, illetve Peking szekerét tolja. Mint mondta, az rendben van, hogy a politikus meghirdette az illiberális kereszténydemokráciát, csak éppen ő maga nem keresztény, nem konzervatív és nem demokrata. Az igazi kereszténydemokrácia ugyanis pont az ellenkezője, mint amit a magyar vezető csinál. Arra is kitért, hogy az oroszokkal és kínaiakkal kötött jelentős beruházási egyezmények meggyengítették Magyarország geopolitikai helyzetét, de a számlát a magyar adófizetőkkel fizettetik meg.
Úgy értékelte, hogy nálunk semminek nincs következménye, a korrupciót központosították és a jelenség abszolút a rendszer része. Az emberek javarésze azonban már érzékeli a gondot. Viszont a médiában a nagy fideszes túlsúly, illetve a kormánypárt anyagi fölénye folytán a tavaszi választások nem lesznek sem szabadok, sem tisztességesek. Viszont azt reméli, hogy ő majd tudja mozgósítani Orbán kiábrándult híveit, valamint a bizonytalan szavazópolgárokat is, miután konzervatív nézeteket vall és kívülről érkezett a politikába.
Úgy fogalmazott, hogy valós és hiteles információk révén még a legutolsó faluba is el kell juttatni az igazságot, amitől a hatalom megfosztotta az embereket.
Az AP emlékeztet arra, hogy Orbán európai bírálói folyamatosan figyelmeztetnek a magyar demokrácia leépülésére, viszont a tengerentúlon főként a menekültek kőkemény visszautasítása és a nagyvonalú családtámogatás kivívta jobboldali kommentátorok elismerését.
A magyar igazságügyi miniszter azt mondta, hogy kormánya továbbra sem kíván menekülteket beengedni, immár áll a Magyarország-erőd, hiába akarja pont az ellenkezőjét elérni az Európai Bíróság. Az interjúban Varga Judit élesen bírálta, hogy az EUB kedden úgy foglalt állást: a magyar bevándorlásellenes törvény bizonyos részei ellentétben állnak a közösségi joggal. Szerinte a luxemburgi testület támadja a nemzeti szabályozást, noha annak célja, hogy megvédje a földrészt az illegális migrációtól és annak törvénytelen támogatásától. Azaz a Bizottság és a Bíróság mintha azon volna, hogy a magyar vezetés nyisson kaput a nemkívánatos jövevények előtt.
A konzervatív lap magyarázatként hozzáteszi, hogy az EUB kifogásolta a menedékjog megengedhetetlen korlátozását, meg hogy megbüntessék, ha valaki segít a menekülteknek. Azon felül Brüsszel pénzbírságot kezdeményezett, mivel Magyarország nem hajtotta végre teljesen a bíróság egyik korábbi határozatát. Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy előbb ki akarja kérni az Alkotmánybíróság véleményét, tehát hogy nem ütközik-e a döntés az alaptörvénnyel.
A miniszterasszony most közölte: itt nem arról van szó, hogy az uniós vagy a hazai jog élvez-e elsőbbséget, értelmezést várnak az alkotmánybíráktól. Mert az alapszerződés pontosan meghatározza, mely területeken kell alkalmazni a közösségi normákat, hol irányadóak a nemzeti szabályok.
Úgy értékelte, hogy az uniós menedékpolitikai nem működik, Magyarország viszont a tranzitövezetekkel kitalálta a megoldást, hiszen a kérelmeket nem az ország területén bírálták el. Ám az övezeteket az EUB utasítására be kellett zárni, viszont ellentétes az alaptörvénnyel, hogy illegális migránsokat kell megtűrni magyar földön, mert ez sérti a szuverenitást. Erkölcsi szempontból ugyanakkor aggályosnak nevezte, hogy a magyarokat most bírságokkal és kötelezettségszegési eljárásokkal büntetik olyan lépésekért, amelyeket az EU most támogat a lengyeleknél. Egyúttal sürgette, hogy Brüsszel térítse meg a magyar határkerítés költségeinek egy részét.
A lengyel igazságügyi miniszter politikai-gazdasági diktátummal vádolja az EU-t, szerinte az nem egyenlő mércével méri a tagállamokat. Ziobro, aki nem éppen arról híres, hogy lakatot tesz a szájára, annyira felhúzta magát, hogy két olyan képet ajándékozott Varsóban Reyndersnek, a Bizottság jogállami ügyekben illetékes tagjának, amelyen a világháborúban szétrombolt lengyel főváros képe látható.
Majd úgy kommentálta a gesztust a Twitteren, hogy meg akarta mutatni a németek egykori pusztítását. Egyben jelképnek szánta, hogy figyelmeztessen: a lengyelek igényt tartanak az egyenlő elbánásra. Megjegyezte, hogy az európai együttműködés alapja a tagok egyenlősége és a jogok tiszteletben tartása. A jelentés rámutat, hogy a miniszter az egyik fő hajtóerő a bírói függetlenség elleni támadásokban.
Ugyanakkor Reynders kétnapos látogatásának az sem tett jót, hogy a PiS által gleichschaltolt Alkotmánybíróság elnök asszonya nem talált alkalmat találkozni a vendéggel. A diplomáciai bárdolatlanság azonban a jelek szerint nem befolyásolja az uniót. Épp most jött a hír, hogy Brüsszel beindítja a jogállami eljárás nem hivatalos, bevezető részét Magyarország és Lengyelország ellen. A következmény az lehet, hogy a két kormány nem jut hozzá a rendkívüli támogatások egy részéhez.
A külföldi befektetők hirtelen rájönnek, hogy igen nagy kockázatok mutatkoznak Kelet-Európában, ideértve az EU és Magyarország, illetve Lengyelország jogállami vitáját, a belorusz-lengyel migránsválságot, a 20 éve nem tapasztalt inflációt, a jegybankok késlekedését, valamint azt, hogy Romániának még mindig nincs kormánya. Ezek a geopolitikai, illetve gazdasági veszélyek ugyan évtizedek óta jelen vannak, de a pénzpiac csak most kezd odafigyelni rájuk. A bajokat mellesleg csak tetézi a koronajárvány.
A forint árfolyama 12 éves mélypontra zuhant. Az államkötvényeket megviseli az egyre magasabb árszint, ami tönkreteszi a reáljövedelmeket. A magyar, lengyel és román papírok élenjárnak, ha a negatív hozamokat nézzük. A UBS egyik elemzője ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a régióban egyre romlanak a gazdasági alapok is.
Fokozódik az import, ugyanakkor mind nagyobbak az ellátási nehézségek, mivel akadoznak a szállítási láncok. A lengyeleknél mindehhez még hozzájön, hogy az országnak sokba kerülhet, ha nem sikerül orvosolni az ellentéteket az uniós, illetve a hazai jogrend elsőbbsége ügyében, miközben 9 éve először mínuszba került a kereskedelmi mérleg.
A JP Morgan úgy számol, hogy a fizetési mérleg egyre rosszabb állapota 2,9 százalékos lyukat üt a magyar GDP-n. Emiatt tovább gyengül a fizetőeszköz, ami, párosulva a gázárak 300 százalékos emelkedésével, felnyomja az inflációt és folyamatos kamatemelésre kényszeríti a Nemzeti Bankot. Akárcsak a lengyeleknél és a cseheknél. Ilyeténképpen nőnek a hitelkamatok is. A három országban az átlagos infláció 6,5 százalék.
Ivan Krasztev úgy látja: Európa meg van döbbenve azon, mekkora vonzerőt gyakorol a migránsokra, de a lengyel-belorusz vita arról árulkodik, hogy a földrész leginkább attól tart: visszatér a bevándorlás-ellenes jobboldali populizmus. A a világsajtóban igen sokat idézett bolgár politológus azt írja a kommentárban: Lukasenko újfent bebizonyította, hogy a bosszú a piti diktátorok igazi vallása. Nem valami nagyívű stratégia vezérelte, simán meg akarta torolni, hogy az EU a kormányellenes tüntetőket pártolta országában.
Egyben erősíteni igyekezett pozícióit Moszkvával szemben, azon felül próbálta elterelni saját lakossága figyelmét a belső gondokról. De abban nem sok új van, hogy eszközül a migrációt választotta. Az eltelt csaknem 75 évben a hozzá hasonlók sokszor járták be ezt az utat, ám a riasztó az, hogy nem ritkán értek is eredményeket vele. Mindazonáltal lehet, hogy Lukasenko – ritka kivételként – kénytelen lesz meghátrálni.
Az unió mégsem mondhatja, hogy győzött, mert látszik, hogy pánikban van. Európa külpolitikája beszorult a hangzatos retorika és a tagok reálpolitikája közé. Brüsszel gyorsan beállt Varsó mögé Minszkkel szemben, nehogy hat év után kiújuljon a kelet-nyugati megosztottság. A lengyelek viszont kettős frontot nyitottak. Egyfelől fel akarják tartóztatni a migránsokat, másfelől mindenképpen bizonyítani óhajtják, hogy az unió nélkül is képesek megvédeni a határokat.
Az EU úgy érzi, nem tud segíteni a tagországokban a demokráciáért küzdő tömegeknek, ugyanakkor retteg attól, hogy megint sok migráns próbál meg bejutni a földrészre. A legrémesebb félelme azonban az, hogy újból nyeregbe kerülnek a jobboldali populisták, mert az végzetesebb volna a jogállam számára, mind az egész járvány együttvéve. A földrész immár megtanulta, hogy mindig a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztére számítson.
És amikor azt látja, hogy pár ezren ostromolják a lengyel határt, rögtön beugrik neki, hogy a klímaváltozás során 2070-re nagyjából 3 milliárd ember kényszerül elhagyni lakóhelyét. A Covid pedig még a takarékosság legelszántabb híveit is arról győzte meg, hogy el kell felejteni a költségvetési fegyelmet, költekezni kell. Azaz a gazdaságpolitikában a kontinens balra tolódott.
A migráció ügyében viszont a Kelet, tehát a jobboldal diktál. Most már általános a vélemény, hogy zárva kell tartani a külső határokat. A bírálók ugyan nem szeretik elismerni, de ettől még tény, hogy Lukasenko igen hatásosan korbácsolja fel a félelmeket.
Pillanatnyilag nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország az eredetileg tervezettnél csak 1,3 milliárd euróval kevesebbet kaphat az újjáépítési alapból (már ha sikerül tisztázni a jogállami vitát a Bizottsággal – a szerk. megj.) Hogy csökken az összeg, azt az Európai Parlament gazdasági szolgálata számította ki, éspedig annak alapján, hogy a magyar gazdaság a vártnál erőteljesebben tér magához a járvány után.
Mellesleg ugyanezt a 27 tagállam közül további 19 mondhatja el magáról, ezért az EU előreláthatólag csaknem 12 milliárdot tud megspórolni ilyen okokból. Nagyon jól állnak a románok, így ők sokat vesztenek, csaknem két milliárdot. Utánuk Belgium következik, mínusz 1,38 milliárddal, míg a magyarok állnak a 3. helyen. A végleges számok azonban csak jövő június végére lesznek meg.
