Ha falun is előbbre akar lépni az egyesült ellenzék, akkor kénytelen lesz egyezséget kötni azzal a közel 50 ezer családi gazdálkodóval, akik a Fidesz kedvezményezettjei és támogatói, mert közülük több ezren ennek köszönhetik, hogy ma már milliárdosok - állapította meg Raskó György, agrárközgazdász Facebook-oldalán. Szerinte vidéken a népszerűség növelése érdekében azt minimum meg kell ígérni ennek az igencsak vagyonos, de szűk társadalmi csoportnak, hogy a szerzett jogaikat - többek között az őstermelők, családi gazdaságok adókedvezményeit - nem csorbítják az összefogáshoz tartozó pártok. Még akkor sem, amennyiben az esetleges választási győzelem után másokat szeretnének jobb anyagi és szociális helyzetbe hozni. Ezt azért tartja fontos lépésnek az agrártárca egykori közigazgatási államtitkára, mert a falu voltaképpeni, valódi elöljárói, informális urai, azok az egyéni gazdák, tehetős vállalkozók, akik az EU-ba való belépés után, az úgynevezett aranykor alatt a legtöbb uniós támogatáshoz jutottak.
Sokan nem értik, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt miért zárkózott be a magyar falu - jegyezte meg a falusi emberek helyzetét jól ismerő agárszakember. Úgy látja, hogy ennek számos oka van, ám ezek közül az egyik a mezőgazdaság, és az abból élők marginalizálódása, és a feleslegessé válás érzése. Emiatt egyre nagyobb lett az elvándorlás a községekből, és eljutottunk oda, hogy ma több száz kistelepülés elnéptelenedett az országban.
Most már nem a szocialista rendszerben kiemelt és megbecsült téesztagok, háztájin gazdálkodók és állami gazdasági alkalmazottak laknak falun, hanem a sok nehéz sorsú, kiszolgáltatott ember. Annak a rétegnek a presztízse sokat zuhant, amelyik jól élt a kistelepüléseken, és annak idején többségben is volt, majd észrevétlenül eltűnt onnan. Ebből a társadalmi csoportból csak hírmondó maradt- emlékeztet az agrárközgazdász.
A statisztikai hivatal adataiból kiderült, hogy 1990-ben még 967 ezer mezőgazdasági háztartás, vagyis árutermelést végző birtok volt Magyarországon, 2010-ben már csak 416 ezer, öt évvel később 351 ezer, 2020-ban pedig mindössze 234 ezer szerepelt a nyilvántartásban. Eltűnt tehát 733 ezer agrártermeléssel foglalkozó falusi háztartás. Ezen belül 59 ezerre zsugorodott azon porták száma, ahol haszonállatot is tartanak, ellenben harminc évvel ezelőtt még 780 ezer olyan gazdálkodó volt, aki a közvetlen otthoni szükségletről rendszeresen gondoskodni tudott. Ennek következményeképpen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma is drámai gyorsasággal csökkent, és máig valamivel több mint 800 ezer mezőgazdasági munkahely szűnt meg. 2020-ban csupán 214 ezer embert foglalkoztatott az ágazat, és azon belül a főfoglalkozású csak 98 ezer volt. A magyar falu egy emberöltő elmúltával annyit változott, mint korábban tíz alatt. Olyan megrendítő mértékű átalakulásra kevés helyen akad példa a világban, mint amilyen nálunk lezajlott, talán Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban hasonló a helyzet - hívja fel a figyelmet Raskó György.
