"Az apukám miatt vagyok itt, őt hoztam el"

Tízezrek jelentkeztek vakcináért az első olyan napon, amikor előzetes bejelentkezés nélkül kérhették vakcinát. Sokan sokféleképpen indokolták, miért épp most álltak be a sorba.

– Itt cseszem el az időmet egy baromság miatt! – dühöngött a kaposvári kórház előtt a várakozók sorából cigarettányi időre kilépő Sándor, aki az első oltásáért érkezett. – Nem akartam beadatni, mert nem vagyok kísérleti nyúl, de a cégnél kitalálták, hogy januártól csak oltottak dolgozhatnak, a többiek mehetnek fizetés nélküli szabadságra. Kénytelen vagyok tehát beoltatni magam!

Sándor egyike azoknak, akik éltek azzal a lehetőséggel, hogy a hétfő reggel indult „oltási akcióhéten” előzetes bejelentkezés nélkül kérjenek vakcinát – megmenekültek így egy néhány perces előjegyzési procedúrától, cserébe másfél órát is sorban állhattak mire eljutottak az injekcióig. Hogy miért épp így lett vonzó az oltás, arra sokféle magyarázatot kaptunk a Kaposváron sorban állóktól.

A 18 éves Kristóf, aki két barátjával jött, nevetve vágta rá:

– Éppen a matematika dolgozatot ússzuk meg, azért most jöttünk!

Aztán kiderült, hogy a matek legfeljebb az időzítésben játszott szerepet:

– A szüleim sokat veszekedtek, hogy beadassam az oltást vagy ne. Anyám beoltatta magát, apám eddig nem, végül rám bízták a döntést. Utánaolvastam a neten, és az okosok azt írják, jóval kisebb a veszélye a vakcinának, mint annak, ha oltás nélkül kapja el az ember a vírust. Az osztályból öten-hatan megbeszéltük, hogy eljövünk, és a matekdoga miatt direkt a ma délelőttöt választottuk.

Nem minden oltásindok volt ilyen derűs.

– Igazából miatta vagyok itt – mutatott a babakocsiban üldögélő, kétévesforma kislányra Nagy Attiláné. – Az első két oltást még felvettük tavasszal a férjemmel. Ennek ellenére a férjem elkapta a vírust, és bár kórházba nem került, elég rosszul volt. Ezek után elment a bizalmunk, de a múlt héten olvastam, hogy egy kisgyerek is belehalt a Covidba, így átbeszéltük, s úgy döntöttünk, Bianka miatt inkább beadatjuk a harmadikat, hátha így őt is tudjuk védeni valamennyire.

– Én az apukám miatt vagyok itt, őt hoztam el – vette át a szót Emmi, aztán egy szuszra mondta: – Hetvenkét éves, tavasszal elhitte, hogy a Sinopharm ugyanolyan jó, mint a nyugati vakcinák, de amikor a nyáron kiderült, hogy nem adott olyan védettséget, nagyon dühös lett, hogy átverték. Megmakacsolta magát, hogy többet ilyet nem enged beadni. Most is csak úgy tudtam meggyőzni, hogy az utcában az egyik idős néni kórházba került, s azt mondják, azóta lélegeztetőgépen van. Három órát üvöltöztünk apukával, mire beadta a derekát.

Ahogy Kaposváron, úgy más nagyvárosokban és Budapesten is jelentősen felpörgött az oltópontok forgalma hétfőn. A főváros nyolcadik kerületében, a SOTE egyik klinikáján kialakított oltópont előtt folyamatosan kígyózott a sor az utcán, általában fél órát kellett várni. A sorban állók többsége harmadik oltásért jött, de akadtak többen is, akik csak most érezték úgy, hogy kérik az első vakcinát.

– Nézze, kérem én szerintem hisztéria az egész – mondta egy középkorú férfi, aki csak keresztnevét árulta el. János ezután nyugodtan és higgadtan sorolta fel érveit a vakcina ellen, majd rögzítette: kizárólag azért van itt, mert szerinte idővel csak oltva járhat majd moziba, étterembe, erről pedig nem kíván lemondani. Mivel pedig most nem kellett jelentkezni, úgy gondolta, gyorsan átesik ezen a „kényelmetlenségen” az oltási akcióhéten.

A sorban találkoztunk egy fiatal külföldi orvossal is, aki még csak most várt az első oltására. Mint kiderült, szó sincs vírus- vagy vakcinatagadásáról: korábban az államvizsgára készült, be volt zárva a négy fal közé, aztán egy családi tragédia miatt szorult hátra a fontossági sorrendben a vakcina, most viszont rögtön élt a lehetőséggel, hogy hamar beoltják.

Találkozunk egy testvérpárral, akik egészen rendhagyó oltási tervvel érkeztek.

– Kipróbáljuk, hogy mi lesz, és meglátjuk – mondta az öccsével sorban álló nő, majd pontosította, mit is jelent ez: előbb csak a testvére kéri a vakcinát, és ha vele „nem történik semmi olyan”, akkor majd ő is beoltatja magát. Az egészre egyébként – tették hozzá – csak azért szánták rá magukat, mert szerintük már egyre több hátrányt jelent, ha nincs védettségi igazolásuk, és „nem akarják, hogy üldözzék őket”.

Amikor arról kérdeztük őket, miért félnek az oltástól, elárulták: egy egészségügyben dolgozó ismerősük javasolta nekik, hogy ne erőltessék az oltást, várják meg, míg kiderül, másokból mit vált ki a vakcina. Az csak kicsit később derült, ki, hogy az egészségügyis ismerős a János kórház korábbi biztonsági őreként tett szert oltásügyi értesüléseire.

Hosszú sor volt tegnap a Szent Imre kórház előtt is, ide szinte mindenki a harmadik oltás miatt érkezett. Többségük idősebb volt, és szinte mindannyian azt mondták: a korábbi oltásokat még a házi orvos adta be nekik, most viszont már nekik kellett volna regisztrálni, amit nem tudtak megtenni számítógépen, így kapóra jött az oltási akció.

Cikkünk megjelenéséig az oltási akcióhét első napjáról azt közölték, hogy délig 51 ezer koronavírus elleni oltást adtak be, ami kifejezetten magas értéknek számít. Ezek közül 42 ezer harmadik, 2 ezer második, 7 ezer pedig első oltás volt. Ez utóbbi az elmúlt másfél-két hónap napi teljesítményének sokszorosa.

Tartanak a kötelező oltástól

A vállalatok 9 százaléka döntött eddig a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele mellett, a cégek csaknem fele még kivár, 43 százalékuk viszont már elhatározta, hogy nem él a kormány által elérhetővé tett lehetőséggel – derült ki a HR-Evolution Kft. 151 vállalatot érintő, nem reprezentatív, novemberi online kutatásából. November 1-jén lépett életbe az a rendelet, amelyben a kormány rátolja a cégekre a kötelező oltás elrendelésének felelősségét, azóta csupán néhány vállalat – például a Mol és a Richter – tette közzé, hogy él a lehetőséggel. A Portfolio cikke szerint a dunaföldvári Pannonia Bio pedig amellett, hogy kötelezővé teszi az oltást, maximum nettó 360 ezer forintos bónuszt is fizet a vakcinák beadatása után. Aki viszont nem él ezzel január 1-ig, azt fizetés nélküli szabadságra küldik.

A HR-Evolution felmérése szerint a HR-vezetők 38 százaléka ugyan egyetért a kormányrendelettel, jelentős részük azért nem akarja mégsem kötelezni az oltásra a dolgozókat, mert félnek a fluktuáció megugrásától. Jelezték jogi aggályaikat is: az új szabályozás nincs összhangban A munka törvénykönyvével. A GDPR-előírások értelmében pedig nem is tarthatják számon a munkáltatók, ki van beoltva. (A cégek 40 százaléka nyilvántartja az oltottságot.) Az is kérdéses, kié a felelősség, ha a kötelező oltás miatt lesz a dolgozónak egészségügyi problémája.

Ezzel kapcsolatban Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje arra hívta fel a figyelmet, a kormányrendelet a kötelezővé tett oltás esetleges mellékhatásai vonatkozásában nem mondta ki sem az állam, sem a munkáltató felelősségét. A jelenleg hatályos szabályozási rendszerben eddig csak az állam által kötelezővé tett védőoltások mellékhatásaiért tartozott az állam kártalanítási kötelezettséggel, amelyben a munkáltató által elrendelt kötelező oltások nehezen értelmezhetők - az állam által adott felhatalmazás és a védőoltások állami engedélyezése ellenére is. A felelősség kérdésére így a munka törvénykönyve adhat választ, mely kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért – véli a szakértő. A munkáltató az oltás kötelezővé tételével azt ellenőrzési körébe és objektív felelősségébe vonja, így amennyiben káros mellékhatások lépnének fel az oltás következtében, azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az esetleges mellékhatásokból származó károkat a munkáltatónak kellene megtérítenie.