Norvég Alap;Magyarország;

2021-11-24 06:00:00

Revans a Norvég Alapért

Három évtized után most először nem lesz közös zárónyilatkozat az EGT országainak együttműködéséről. Orbánék vétója az első visszavágás Norvégiának.

Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térség országai mai brüsszeli találkozójukon közös közleményt fogadjanak el — értesült a Népszava több, egymástól független diplomáciai forrásból. Ez lesz az első eset az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről.

A budapesti lépés visszavágás lehet Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A skandináv ország azért zárta el a pénzcsapokat, mert nem tudott megegyezni a kormánnyal a civileknek járó források elosztásáról. Emiatt Orbán Viktor több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”. A jelek szerint a mai brüsszeli vétó lehet az első a sorban.

“A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz” – fogalmazott lapunknak egy tagállami diplomata. Így nem maradt más hátra, mint közös nyilatkozattervezet nélkül nekivágni az ülésnek.

Az Európai Gazdasági Térség országainak képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, hogy áttekintsék a kapcsolataikat és határozzanak az együttműködésük lényeges kérdéseiről. A tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni. Minden döntést egyhangúan kell meghozniuk, így egyetlen ország ellenállása elég egy nyilatkozat vagy megállapodás zátonyra futtatásához. A szerdai ülést előkészítő tárgyalásokon megtorpedózott deklarációnak inkább politikai, mintsem gyakorlati jelentősége van.

Kerestük Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét és a norvég külügyminisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Izland, Liechtenstein és Norvégia szorosan kapcsolódik az európai integrációhoz, használja a belső piacot és cserébe felzárkóztatási támogatást nyújt az unió fejletlenebb országainak. Ez a Norvég Alap, amelyből 14 másik tagállammal együtt Magyarország is részesedik. Mint korábban beszámoltunk róla, hamarosan elkezdődnek a felek között a megbeszélések arról, hogy mekkora legyen a három ország pénzügyi hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021-2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban. A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Ám akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni.