Európai Unió;Norvég Alap;

Korábbi felvétel a rendőrségi házkutatásról. FOTÓ: Népszava

- Megtorpedózták a közös közleményt

Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget szerdán Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, miután Magyarország nem adta a nevét a dokumentumhoz.

Amint beszámoltunk róla, ilyen még nem fordult elő az EU tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő együttműködési szervezet történetében. Magyarország alighanem azért blokkolta a zárónyilatkozat elfogadását, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást a Norvég Alapból.

„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Népszavának a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivője.

Mivel a budapesti álláspontot firtató kérdéseinkre nem kaptunk választ, csak feltételezni tudjuk, hogy Magyarország azért blokkolta a zárónyilatkozat elfogadását, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást a Norvég Alapból. A skandináv ország azért zárta el a pénzcsapokat, mert nem tudott megegyezni a kormánnyal a civileknek járó források elosztásáról. Emiatt Orbán Viktor több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói "kötelezettségszegésre. "

A rövid szerdai tanácskozáson a tagállamokat az EU Tanács soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő szlovén kormány egyik minisztere képviselte. Az ülés után kiadott sajtóközleményében az elnökség leszögezte: várják a hármak részvételét a jelenlegi, 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklus programjaiban.

Az EGT országok legközelebb jövő tavasszal ülnek össze Brüsszelben, de várhatóan már ezt megelőzően megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021-2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat, és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni.

Közvélemény-kutatás címszó alatt a Fidesznek kedves sugalmazásokat terítenek névtelen operátorok. Van, akit havonta hívogatnak.