Tudomány;rezisztencia;szuperbaktériumok;

- A szuperbaktériumok által okozott fertőzések katasztrofális méreteket ölthetnek 2050-re

A kutatók rendre új antibiotikumot fejlesztenek, amire a baktériumok rendre ellenállóvá válnak. Lassan ott tartunk, hogy a bakteriális rezisztencia meghaladja az új antibiotikumok fejlesztését.

Hamarosan elveszíthetjük a leghatásosabb fegyverünket a baktériumokkal szemben. A szakértők úgy vélik, hogy az antibiotikumnak ellenálló baktériumok által okozott fertőzések katasztrofális méreteket ölthetnek 2050-re, amikor már 10 millió ember halálát okozhatják évente a világon. Jelenleg ez a szám 700 ezer (a SARS-CoV-2 vírus áldozatai jelenleg a 5,2 milliót közelíti.) Az antibiotikumokra rezisztens baktériumokat általánosan szuperbaktériumoknak nevezzük, de többféle ellenálló kórokozó létezik: vannak olyanok, amelyek csak egy-két antibiotikumra fejlesztettek ki rezisztenciát, de van egy olyan csoport (Enterobacteriaceae) is amely már mindennel, vagy majdnem mindennel szemben ellenálló.

Bár véglegesnek tűnő megoldás egyelőre nincs, a kísérletek folynak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézmények 1,8 millió dollárt biztosított Joseph Bollnak, a Texasi Egyetem docensének, hogy azonosítsa és elfojtsa az Acinetobacter baumannii védekezőrendszerét, amely a klinikák, kórházak rettegett kórokozója. Ez a baktérium a vérben, a hugyutakban, a tüdőben és a sebekben okozhat fertőzéseket bárhol a testen, de több fajtájuk ellenáll minden kezeléseknek. ,,Korábbi kutatásaink során felfedeztük, hogy az A. baumannii azaz antibiotikumok hatására módosítja a sejtfalát, hogy hosszabb ideig ellen tudjon állni a gyógyszernek. Ez az idő elég ahhoz, hogy valódi rezisztenciát alakítson ki, ami a kezelés kudarcát okozza. Ez az antibiotikum beadása után 24 órán belül megtörténhet” - mondta Boll. A folyamat tehát kétlépcsős, és kutatócsoportjával azt szeretné kideríteni, hogy milyen sejtfal-adaptációknak köszönheti a baktérium a túlélést az antibiotikum jelenlétében, és ez hogyan járul hozzá a valódi rezisztencia kialakításához.

A kutatás során egyik társa, Hannah Bovermann végzős biológus-mikrobiológus hallgató elkülönítette azokat a géneket, amelyek ezeket az enzimeket aktiválják, hogy kiderítse, milyen hatásokra lépnek működésbe. Hozzákapcsolta őket azokhoz a génekhez, amelyek kékre színezik a baktériumot, így amikor azok színe megváltozott, meg tudta állapítani, mikor lépett életbe a sejtfalellenállás. Antibiotikumoknak, különböző hőmérsékleteknek, eltérő pH-értékeknek, tápanyaghiánynak tette ki a mikroorganizmusokat. “Minden válasz közelebb hozott minket ahhoz, hogy megértsük, hogyan segítik a sejtfalátalakulások a baktériumot ahhoz, hogy sértetlenül átvészeljék a stresszhatásokat” - magyarázta Bovermann. A kutatók azt remélik, hogy így olyan célpontokat találnak a baktériumok sejtfalán, ahol a gyógyszerek támadni tudnak, és leküzdhetik az ellenálló A. baumannii baktériumokat.

Minden a penicillinnel kezdődöttAlexander Fleming 1928-ban fedezte fel a penicillint, majd 1941-ben vezették be rutinszerű gyógyszerként. Ez indította el a különböző baktériumok örökítő anyagaiban is azokat a változásokat, melynek következményeként mára szuperbaktériumokról beszélhetünk, mely az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása lesz a XXI. században. Ez a folyamat rendíthetetlenül halad előre, egyre több baktériumot hívhatunk szuperbaktériumnak, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy ebben pozitív változás következhetne be. Nincs olyan antibiotikum, ami valamennyi kórokozó ellen hatásos lenne, továbbá előbb-utóbb valamennyi szerrel szemben kialakul valamilyen szintű ellenálló képesség, azaz rezisztencia.  

A rászorulóknak elsősorban tartós élelmiszerre, tisztító- és tisztálkodási szerekre van szükségük, és csak ezek után a jó minőségű, ruhára, játékra, könyvre.