Hamarosan elveszíthetjük a leghatásosabb fegyverünket a baktériumokkal szemben. A szakértők úgy vélik, hogy az antibiotikumnak ellenálló baktériumok által okozott fertőzések katasztrofális méreteket ölthetnek 2050-re, amikor már 10 millió ember halálát okozhatják évente a világon. Jelenleg ez a szám 700 ezer (a SARS-CoV-2 vírus áldozatai jelenleg a 5,2 milliót közelíti.) Az antibiotikumokra rezisztens baktériumokat általánosan szuperbaktériumoknak nevezzük, de többféle ellenálló kórokozó létezik: vannak olyanok, amelyek csak egy-két antibiotikumra fejlesztettek ki rezisztenciát, de van egy olyan csoport (Enterobacteriaceae) is amely már mindennel, vagy majdnem mindennel szemben ellenálló.
Bár véglegesnek tűnő megoldás egyelőre nincs, a kísérletek folynak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézmények 1,8 millió dollárt biztosított Joseph Bollnak, a Texasi Egyetem docensének, hogy azonosítsa és elfojtsa az Acinetobacter baumannii védekezőrendszerét, amely a klinikák, kórházak rettegett kórokozója. Ez a baktérium a vérben, a hugyutakban, a tüdőben és a sebekben okozhat fertőzéseket bárhol a testen, de több fajtájuk ellenáll minden kezeléseknek. ,,Korábbi kutatásaink során felfedeztük, hogy az A. baumannii azaz antibiotikumok hatására módosítja a sejtfalát, hogy hosszabb ideig ellen tudjon állni a gyógyszernek. Ez az idő elég ahhoz, hogy valódi rezisztenciát alakítson ki, ami a kezelés kudarcát okozza. Ez az antibiotikum beadása után 24 órán belül megtörténhet” - mondta Boll. A folyamat tehát kétlépcsős, és kutatócsoportjával azt szeretné kideríteni, hogy milyen sejtfal-adaptációknak köszönheti a baktérium a túlélést az antibiotikum jelenlétében, és ez hogyan járul hozzá a valódi rezisztencia kialakításához.
A kutatás során egyik társa, Hannah Bovermann végzős biológus-mikrobiológus hallgató elkülönítette azokat a géneket, amelyek ezeket az enzimeket aktiválják, hogy kiderítse, milyen hatásokra lépnek működésbe. Hozzákapcsolta őket azokhoz a génekhez, amelyek kékre színezik a baktériumot, így amikor azok színe megváltozott, meg tudta állapítani, mikor lépett életbe a sejtfalellenállás. Antibiotikumoknak, különböző hőmérsékleteknek, eltérő pH-értékeknek, tápanyaghiánynak tette ki a mikroorganizmusokat. “Minden válasz közelebb hozott minket ahhoz, hogy megértsük, hogyan segítik a sejtfalátalakulások a baktériumot ahhoz, hogy sértetlenül átvészeljék a stresszhatásokat” - magyarázta Bovermann. A kutatók azt remélik, hogy így olyan célpontokat találnak a baktériumok sejtfalán, ahol a gyógyszerek támadni tudnak, és leküzdhetik az ellenálló A. baumannii baktériumokat.
