– Az önkormányzatot elzárták attól, hogy a lakosság érdekeit az egyes kormányhivatalok kézivezérelt engedélyezési eljárásaiban érvényesítse – fakadt ki V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere a Népszavának, miután lapunk megírta, a Gellért-hegyi sikló engedélyezési eljárásába sem a főváros, sem az érintett városrész nem vett részt ügyfélként. Mint megtudtuk, Budavár Önkormányzata még augusztusban kérelmezte, hogy ügyfélként részt vehessen az eljárásban, ám ezt a Fővárosi Kormányhivatal szeptember 24-én kelt végzésével elutasította. Az indoklás szerint az „ügyben az önkormányzatnak, mint jogi személynek nincs közvetlen érintettsége, ennek hiányában pedig ügyféli jogállása sem.”
A kerület megtámadta a kormányhivatal végzését és a bíróságtól is kérte az ügyféli jogállás megállapítását. A Fővárosi Törvényszék azonban az önkormányzat megdöbbenésére elutasította a keresetet, vagyis a Törvényszék is úgy látta, hogy a sikló építési eljárásában a kerület nem lehet ügyfél – noha a sikló-projekt szinte teljes területe az I. kerület közigazgatási területén található. Az önkormányzat megítélése szerint a kormányhivatal jogsértő módon korlátozta az önkormányzat jogos érdekét és ügyféli jogállását azáltal, hogy az I. kerület területét, zöldfelületeit, turisztikai feladatait lényegesen érintő beruházás engedélyezési eljárásából gyakorlatilag kizárta.
A környezetvédelmi hatóság egyébként hivatalból megkereste az I. kerületi önkormányzatot, amely – mivel nem volt nagy mozgástere – közölte, hogy a sikló környezeti hatástanulmányában foglaltak megfelelnek a helyi építési, természetvédelmi követelményeknek. A kerületvezetés szerint a környezetvédelmi engedély ugyan fontos kellék a beruházás megvalósításához, de az építési engedélyezés még hátra van. Igaz, az előzőekben említettek okán kevés az esély arra, hogy abban részt vehessen a kerület. Mint lapunknak írták: „beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a területileg, gazdaságilag, infrastrukturálisan és funkcionálisan egyértelműen érintett önkormányzatok nemes egyszerűséggel kizárhatók lesznek a saját területükön folyó fejlesztésekkel kapcsolatos eljárásokból”. Egyébként a fővárosiaknak sem sok lehetőségük nyílt a beleszólásra, lévén a közmeghallgatást a pandémiás veszélyhelyzet miatt „az érintettek személyes megjelenése nélkül” tartották meg.
Mint arról beszámoltunk, november közepén megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyi sikló. A november közepén kiadott engedély 2031. november végéig érvényes, a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A döntéshozókat nem zavarta, hogy a környezetvédelmi eljárásához készült hatástanulmány szerint a sikló „ a főváros több nézőpontjából, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról is látható lesz” és „jelentősen megváltozik a Gellért-hegyi tájkép”. Bár azt nem tagadják, hogy a „tervezett beruházás miatt jelentős számú fa kivágását tervezik”, de az alsó épület és az alagútban vezetett szakasz nem jelenik meg markáns elemként, a magas vezetésű rész pedig „a környezetében lévő fák takarása következtében elviselhető táji hatást jelent”. A világörökségi hatástanulmány szerint „a sikló megépítésével a Gellért-hegy sziluettje és a Citadella látványa nem változik meg”.