Valódi, érezhető bérrendezést szeretnének a pedagógusok, nem pótlékemelést és Szép-kártyát, amit a kormány ajánl – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből. A PDSZ azt követően indított kérdőívet, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló sztrájkbizottsági egyeztetések legutóbbi, november 18-ai ülésén egyértelművé vált, a kabinet januártól legfeljebb 10 százalékkal növelné a pedagógusok illetményét. Ráadásul nem az alapbér emelésével, hanem pótlékot vagy bértömeget (olyan összeg, amelyet az intézményvezető differenciáltan oszthat szét) biztosítana. Emellett évente egyszer 200 ezer forint (havi 16,6 ezer forint) összegű Szép-kártyát is adnának a közoktatásban dolgozóknak.
A szakszervezet felmérésében november 30-áig fejthetik ki véleményüket az érintettek - a következő sztrájktárgyalás december 1-jén lesz -, vasárnapig több mint 1100-an éltek a lehetőséggel. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja lapunknak azt mondta: a tendenciák egyértelműek, a pedagógusok többsége nem lenne elégedett a kormány ajánlatával. A legtöbben az alapbér legalább 50 százalékos emelését fogadnák el.
A kérdőívet kitöltők több mint 90 százaléka jelezte, anyagi gondjaik is vannak, a fizetésük nem elég arra, hogy minden szükségletüket fedezzék belőle és megvalósíthassák céljaikat. A napokban egyébként Pósán László, a Fidesz parlamenti képviselője is elismerte, a 10 százalékos emelés legfeljebb arra elég, hogy a tanárok azt érezhessék, a kormány nem felejtkezett meg róluk.
A PDSZ azt is kiszámolta, jelen állás szerint mennyi bruttó fizetésre számíthatnak jövőre a tanárok. Emlékeztettek: a legalább középfokú végzettségű munkakört betöltők garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, ugyanakkor a nevelés-oktatásban dolgozók bértáblája továbbra sem változik, emiatt több pedagógusnak a bére a garantált bérminimumnál is kevesebb lesz, amit a munkáltató kénytelen kiegészíteni, hogy jövőre elérje a bruttó 260 ezer forintot.
A szakszervezet rámutatott, a középfokú pedagógiai végzettséggel dolgozók – közéjük leginkább a középfokú óvónőképzőt végzett óvodapedagógusok tartoznak – egészen a “Pedagógus II.” kategóriáig bezárólag a teljes karrierjük során ugyanarra a bérre számíthatnak: a garantált bérminimumot kapják a pályájuk megkezdésétől nyugdíjba vonulásukig. A pályakezdő pedagógusok szintén csak a garantált bérminimumot vihetik haza kettőtől négy évig terjedő gyakornoki idejük alatt. De a PDSZ szerint az is megdöbbentő, hogy egy 14 éve a pályán lévő, “Pedagógus I.” kategóriába tartozó, főiskolai diplomával tanító pedagógus is bruttó 260 ezer forint bérminimumot kap.
Jövőre a minimálbér is bruttó 200 ezer forintra nő, de a pedagógusokat ez nem érinti, mert a béreik számításánál figyelembe vett vetítési alap nem a mindenkori, hanem a 2014-es minimálbér összege. A PDSZ azt is kiszámolta, mennyi pénztől esnek el emiatt a pedagógusok: munkaévektől és besorolástól függően néhány tízezertől több százezer forintig is terjedhet a bérek közötti különbség. Például egy 6-8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű, “Pedagógus I.” besorolású tanár bruttó 264 ezer forintot kereshet jövőre, de ha a bérét a 200 ezer forintos minimálbérrel számítanák, bruttó 520 ezer forint lenne a fizetése.
A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete közös sztrájkbizottsága ezért is követeli, hogy a tanárbérek vetítési alapja ismét a mindenkori, ne pedig a 2014-es minimálbér legyen.
