A vírus negyedik hulláma egyelőre nem hozott lényegi változást a munkaerőpiacon, a KSH által októberben mért foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok legalábbis nem mutatnak kiugró eltéréseket. A foglalkoztatottak száma 4 millió 688 ezerre, a munkanélkülieké pedig 189 ezerre rúgott. Az előző hónapokhoz képest utóbbi enyhe csökkenést jelent, hiszen szeptemberben még 195 ezer, augusztusban pedig 194 ezer munkanélkülit találtak – igaz, júliusban viszont szintén 189 ezret. A foglalkoztatottak száma eközben szeptemberhez képest ezer fővel nőtt – igaz, júliushoz képest viszont 16 ezer fővel visszaesett. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest ugyanakkor ez jelentős javulás, hiszen a három hónap átlagában számított 4 millió 677 ezer foglalkoztatott 53 ezerrel több dolgozó embert jelent, mint tavaly ilyenkor. Persze nem árt tudni, hogy a KSH a nemzetközileg meghatározott definíció szerint már azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki az adott héten legalább egy órát pénzért dolgozott. A júliusi, rekordmagas 4 millió 704 ezer foglalkoztatott közül például csupán 3,1 millióan dolgoztak a klasszikusnak tekintet módon, napi 8 órában alkalmazásban, ezen belül is mindössze 2,8 millióan öt fősnél nagyobb cégnél. Pedig amikor a bruttó 430 ezer forint környékén járó átlagbért számítják, akkor csak utóbbi, az összes foglalkoztatott létszámánál majdnem 2 millió fővel szűkebb, jellemzően magasabb keresetű alkalmazott bérét átlagolják.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat részletezve arra is rámutatott: a gazdaságilag aktívak száma szeptemberhez képest 5 ezer fővel csökkent. A létszám fele az inaktívak számát növelte, másik fele pedig a 15-74 éves népesség csökkenéséből adódik. A munkanélküliek száma pedig úgy csökkent 6 200 fővel az előző hónaphoz képest, hogy a foglalkoztatás csupán 1 200 fővel emelkedett. Az elemző szerint mindezek alapján a munkanélküliségi ráta mérséklődése elsősorban a munkaerőpiacot elhagyók miatt következett be, nem pedig azért, mert a foglalkoztatás jelentősen megugrott volna. A következő hónapokban tehát nem csak a munkanélküliségi ráta alakulását lesz érdemes figyelni, hanem azt is, milyen okból következnek be a változások.
Arra ugyanakkor Virovácz Péter sem számít, hogy a Covid-19 járvány negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát okozna, így összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számol. Ennek két oka is van: egyrészt egyre szűkebb a potenciális munkaerőtartalék Magyarországon, másrészt a munkanélküliek is egyre kevésbé foglalkoztathatók, hiszen egyre nagyobb arányban vannak köztük tartósan, azaz több mint egy éve állás nélkül. A munkaerőhiány így tehát aligha mérséklődik majd. A munkanélküliségi ráta év végére így is 3,8 százalék közelébe mérséklődhet, mivel az erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére, és ismét élénkítheti a nagyobb távolságú ingázás valamiféle támogatását – vélekedett az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss munkaerőpiaci adatokban látható éves szintű javulásra számítani lehetett, és ez arra utal, hogy a munkaerőpiac kezd visszatérni a pandémia előtti szintekre. Az augusztus-október havi 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta határozott javulást jelent a korábbiakhoz képest, igaz, még van tér, hiszen a járvány előtt 3,2-3,3 százalék körül voltak a legjobb adatok. A 3 százalék körüli ráta pedig már lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti a magyar gazdaságban, hiszen akik ilyen szintnél is a munkanélküliek táborát gyarapítják, rövid távon várhatóan nem fognak megjelenni a munkaerőpiacon. A járvány utáni fellendülés viszont előhozta a koronavírus előtt már ismert problémát: egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac.
Munkaerőhiányos helyzetre utal, hogy tovább csökkent a potenciális munkaerő-tartalék: az elméletben még a munkaerőpiacra bevonhatók száma az augusztus-októberi időszakban 312 ezer fő volt. Hasonlóan alacsony – 300 ezer alatti - szintekre a járvány kitörése előtt, 2019 végén volt példa, amikor szintén komoly problémát okozott számos szektorban a munkaerőhiány. A szűk munkaerőkínálatra utalnak a beruházási adatok is, amelyek szerint egyre több vállalkozás igyekszik például gépek beszerzésével pótolni a szükséges munkaerőt. Németh Dávid ezzel kapcsolatban arra hívta a fel a figyelmet: béremelkedési nyomást, ezen keresztül pedig inflációs nyomást okozhat, hogy több ágazatban újra munkaerőhiányos helyzet alakult ki, ami kockázatot jelent az amúgy is nagyon magas szintre ugró pénzromlási ütem miatt.
