Politikai erővé váltak az oltásellenesek

Bár a pártprefenciát meghatározó tételek közül nem feltétlenül a vakcina témája a központi elem, szoros verseny esetén ez elegendő lehet arra, hogy döntsön a választás végkimeneteléről.

Korábban csak kisgyerekes családok szűk köre vallott oltásellenes nézeteket. A vírus hatására azonban az oltásellenesség tömegmozgalommá és politikai tényező vált – nyilatkozta lapunknak Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője, akinek arra is van magyarázata, hogyan jutottunk idáig.

A nyugati típusú demokráciákban kényesen ügyelnek az emberi jogok tiszteletben tartására. Az egészségügy esetében az állam oly módon érvényesíti a szabadságjogokat, hogy csak ajánlásokat fogalmaz meg és szolgáltatásokat nyújt, de a felnőtt lakossággal szemben, kivételes esetektől és balesetektől eltekintve, nem támaszt kötelező elvárásokat – kezdte Győri Lóránt.

Az egészségéről mindenki egyénileg, személyesen dönt, így arról is, hogy milyen orvosi tanácsokat fogad meg, mennyire folytat egészséges életmódot, mekkora kockázat hajlandó vállalni. Az állam ezeket a döntéseket tiszteletben tartja, az egészség védelmét ilyen értelemben a magánszféra részének tekinti.

Bár az oltásellenesek – folytatta Győri – különféle attitűdökkel rendelkező, meglehetősen heterogén csoportot alkotnak, legitimitást alapvetően két állításból igyekeznek meríteni. Egyrészt kétségbe vonják a vírus létezését, ha mégis elfogadják azt, megkérdőjelezik a vakcinák biztonságosságát vagy hatásosságát.

Másrészt arra hivatkoznak, hogy jogukban áll szabadon dönteni az oltás elutasításáról.

– A tudománytalan nézetek éppen úgy elfogadhatatlanok, mint az emberi jogokra való hivatkozás – állapította meg Political Capital elemzője. A Covid-világjárvány a demokratikus, individuális társadalmakban is fontos és gyökeres változást hozott, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. A vírus olyan veszélyhelyzetet teremtett ugyanis, ahol nem működnek az egyéni stratégiák: ahhoz, hogy visszaszorítsuk a járványt, kollektív fellépésre van szükség. Azok, akik nem veszik fel az oltást (vagy nem tartják be a szabályokat, zárt térben sem viselnek maszkot), nem csupán a saját egészségükkel játszanak, hanem embertársaik életét is kockáztatják.

Győri Lóránt az árvizet hozta fel analógiaként. Ha védekezni kell az áradat ellen, akkor egy utca lakói nem dönthetnek szabadon arról, hogy kívánatosnak tartják-e homokzsákok elhelyezését a házuk előtt. Homokzsákokra az összes háznál szükség van, ha csak egyetlen szakasz is kimarad, az egész utcát elönti a víz. A mostani járvány ugyanúgy veszélyhelyzetnek számít, mint az árvíz. Márpedig – mondta az elemző – veszélyhelyzetben korlátozhatók a szabadságjogok, persze: a jog által meghatározott világos célhoz vagy közérdekhez rendelt arányos eszközökkel.

Másként fogalmazva: nem múlhatnak életek azon, hogy valaki nem veti alá magát a veszélyhelyzetben szükségesnek tartott, széles szakmai és politikai konszenzust tükröző állami intézkedéseknek.

– Az oltottak nem kizárólag önmagukat védik a vakcinával, hanem közvetve másokat is – említett egy másik aspektust Győri Lóránt. Az oltatlanok viszont, akik az átlagosnál jóval nagyobb számban kerülnek kórházba, leterhelik az egészségügyet. Rontják ezzel azok gyógyulási esélyeit is, akik a vírus elleni védekezésként megtették a tőlük elvárhatót. Sokat beszéltünk már az oltatlanok döntési szabadságáról, ideje lenne foglalkozni az oltottak emberi jogaival is – közölte Győri Lóránt.

Az elemző hibának minősítette, hogy a magyar kormány, de az ellenzék se vette komolyan az oltásellenes nézeteket. Így történhetett meg, hogy a negyedik hullám idejére megerősödtek az oltásellenes mozgalmak. Alátámasztja ezt a Policy Solution kutatása, amelyről a Népszava is beszámolt: az emberek nagy része politikai hovatartozástól függetlenül ellenzi a kötelező oltás bevezetését, a legvadabb összeesküvés-elméletek népszerűsége is nőtt tavasz óta.

A pártnélküliek körében különösképpen sokan (80 százalékos arányban) utasítják el a kötelező oltás ötletét. Bíró-Nagy András, a Policy Solution igazgatója a kutatás eredményét bemutató rendezvényen arról beszélt, hogy méréseik szerint a felnőtt lakosság mintegy 25 százaléka tartozik a bizonytalanok táborába. A pártnélküliek túlnyomó többsége azonban se a kormányra, se az ellenzékre nem akar szavazni, ez a réteg „mozdíthatatlan a bizonytalanságában”. Bíró-Nagy András úgy kalkulál, hogy mindössze 5-6 százalékuk nyerhető meg valamelyik oldal számára.

Kérdés, a kormánypárti vagy ellenzéki szimpatizánsok között milyen arányban találhatók olyanok, akik annyira elszántan vakcinaellenesek, hogy készek átszavazni valamelyik oltásellenes formációra. Győri Lóránt elmondása szerint a pártpreferenciát meghatározó tételek közül nem feltétlenül az oltás témája a központi elem. A szavazótáborok közötti néhány százalékos mozgásról beszélhetünk, ami azonban szoros verseny esetén elegendő lehet arra, hogy eldöntse a parlamenti választás végkimenetelét.

Magyarországon a szélsőjobboldali Mi Hazánk és a Gődény György, azaz Doktor Gődény által gründolt Normális Élet Pártja (NÉP) próbál politikai tőkét kovácsolni a vakcina elutasításából. A Mi Hazánk a hagyományosan elitellenes – rasszista, vagy a rasszizmusra hajlamos – szavazókat szeretné begyűjteni, míg Gődényék azokat a politika iránt eddig csak felületesen érdeklődő állampolgárokat, akiket a vírushelyzet késztetett közéleti aktivitásra.

Győri Lóránt megjegyezte, hogy – bár történt rá kísérlet – más országoktól eltérően a két társaság nem fogott össze egymással. Doktor Gödény üzleti hasznot is húz az általa forgalmazott „immunerősítő termékekből”. Pártjának az állami támogatással járó egyszázalékos határ elérése, a Mi Hazánk számára a parlamentbe jutás a tét. A Political Capital elemzője úgy látja, mindkettőre van reális esély.

„Sok sötét és beteglelkű talpnyaló”

Most már mindenki tudja, hogy a tavaszi országgyűlési választás legnagyobb meglepetése a Normális Élet Pártja lesz, mert be fog kerülni a Parlamentbe, és gátat szab a járványfanatikusok tevékenységének, hiszen mi leszünk a mérleg nyelve – a közelmúltban erről biztosította híveit a közösségi oldalán Doktor Gődény, aki a jelek szerint a legcsekélyebb mértékben sem vádolható önbizalomhiánnyal.

„A mai magyar média ott tart, hogy minden félbolondnak helyet ad a mocskolódására, ha ezzel a járványhisztériát szolgálja. A sok sötét és beteglelkű talpnyaló pedig egymásra licitálva verseng abban, hogy ki tud nagyobb baromságot böffenteni, hogy elnyerje a gazdája és a politikusok kegyeit” – fakadt ki egy másik bejegyzésében.

Levelet küldött Orbán Viktornak, amelyben „összefoglaltam, és nemzetközi hivatkozásokkal is alátámasztottam, hogy melyek a jelenlegi tarthatatlan helyzet okai, mi lehetne a jó megoldás, és mit kellene felelős miniszterelnökként tenni ebben a helyzetben”. A lényeg az, hogy – idézzük Doktor Gödényt – „az oltások kényszerítése nem megoldás”.

A G7 portál idén júniusban arról írt, hogy a vírusszkeptikus, korábban a kamupártüzletben is főszereplő Gődény György szerepvállalása a bevétel milliárdos növekedéséhez segített egy étrend-kiegészítőket forgalmazó céget.

Gődény a Nutriversum nevű, étrendkiegészítő- és vitaminüzletben utazó cég szakértőjeként és reklámarcaként tűnt fel, több százezres, akár milliós nézettségű YouTube-videókban – számolt be a portál. A Nutriversum árbevétele a járvány előtti évben, 2019-ben 600 millió forint volt, tavaly azonban közel háromszorosára, 1,77 milliárd forintra nőtt (94 milliós adózott eredmény mellett).