Ellentmondásos klímaexpo - Orbánék rombolják a környezetet

Bár Áder János Glasgow-ban "pr-mutatványok helyett cselekvést" sürgetett, a budapesti "fenntarthatósági expo" is erős pr-jegyeket mutat - véli a Greenpeace.

Kedden politikai beszédekkel folytatódott a Planet Budapest 2021 című, a Hungexpo területén megrendezett, december 5-ig tartó "fenntarthatósági expó és világtalálkozó". A fővédnök, Áder János beszédében Márait idézve az igazság kimondására buzdított, majd bölcsességeket módosított. Így azt, hogy gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan, kevesli, mert globálisan is cselekvésre hívott. Illetve úgy vélte, Ken Liu, kínai származású amerikai író mondása, miszerint "nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele", ma már úgy hangzik: az is számít, mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele. A Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biológiai sokféleség megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak - tette hozzá.

A főbb témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetését vagy lehetőségeit, az energiabiztonság és a nemzetközi stabilitás ellentmondásait, valamint a körforgásos gazdaság és zöld pénzügyek, a víz- és élelmiszerbiztonság, a közlekedés és szállítás, valamint a hulladékgazdálkodás kérdéseit. Hogy pontosan mely államtól vagy ágazattól mit várna, nem részletezte, az Orbán-kormányt viszont dicsérte. Magyarországon 1990 óta 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kedvezőbb az uniós átlagnál. Ráadásul eközben 64 százalékkal bővült a GDP - emelte ki. A megtermelt áramunk 70 százaléka szén-dioxid-mentes, száz év alatt megkétszereződött az erdőterület. Mi lenne, ha csak a a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelős, legfejlettebb G20-ak hasonló mutatókkal rendelkeznének - tette fel a költői kérdést.

Andrzej Duda lengyel államfő beszédében főképp a visegrádi négyek közös környezetvédelmi és gazdasági erőfeszítéseit emelte ki. Videóüzenetében Zuzana Caputová szlovák államfő utalt a térség természeti összefüggéseire. Szerinte a környezetvédelmi nyomást a glasgow-i konferencia után is fenn kell tartani. Szlovákia 1990-hez képest 46 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésnél jár, illetve áramuk 80 százalékát karbonszegény forrásokból állítják elő - tette hozzá. A cselekvést e téren is nehezítő dezinformációk elleni küzdelem végett a független média védelmét is sürgette. Mathias Cormann, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szintén jelen lévő főtitkára a nemzeteket vállalásaik további fokozására hívta és az önkormányzatok támogatását is sürgette.

António Guterres ENSZ főtitkár videóüzenete szerint a túlélés érdekében meg kell változtatni az előállítás és a fogyasztás módját. Szerinte már az emberiség járvány előtti életmódja sem számított fenntarthatónak. Az átalakulásban Közép-Európa fontos szerepet játszhat - emelte ki. A konferencián Nagy István agrár-, ahhoz kapcsolódóan pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dicsérte saját intézkedéseiket. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ugyanakkor azonnali fenntarthatósági fordulatot sürgetett.