;

infláció;áremelkedés;termelői árak;

- Durván elszálltak a termelői árak

A KSH tájékoztatása szerint a feldolgozóiparban átlagosan 19,9, az energiaszektorban viszont 42,9 százalékos volt az éves drágulás.

A belföldi termelői árak októberben 26,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. Ilyen durva termelői költségnövekedésre a magyar gazdaságban ebben az évezredben még nem volt példa, így közel negyedszázados rekord dőlt meg. A KSH tájékoztatása szerint a feldolgozóiparban átlagosan 19,9, az energiaszektorban viszont 42,9 százalékos volt az éves drágulás. A feldolgozóiparban a nemzetközi alapanyag hiány és az elmúlt hónapokban elszálló energiaárak együttesen emelték az értékesítési árakat, az energiaszektor pedig a globális áremelkedést érvényesítette áraiban.

Az elmúlt hónapokban a gazdaság újraindulásával szinte minden energiahordozó, a földgáz, a kőolaj, így az elektromos energia ára is drasztikusan emelkedett. Az elmúlt napokban enyhült ugyan a feszültség az energiapiacokon, a koronavírus omikron változatának felfedezése után nőttek a gazdaság lassulásával kapcsolatos várakozások, amely az olajárak csökkenését hozta magával. Az ipari termelői árak emelkedése ugyan közvetlenül nem hat az fogyasztói árakra, ám a 26,6 százalékos emelkedés egy része beépül azokba, vagyis plusz inflációs nyomást jelentenek a gazdaság számára a következő hónapokban is.

Míg az ipar belföldi értékesíti árai egy év alatt 26,6 százalékkal emelkedtek, az exportárak „csak” 18,5 százalékkal nőttek, ugyanis a forint gyengülése az exportőröket extra bevételhez juttatta, s így itt kisebb áremelésre kényszerültek. 

Felszálló magyar inflációt lát az OECDAz OECD friss  előrejelzésében idénre még 6,9, 2022-re pedig öt százalékos növekedést jósol a magyar gazdaság számára A gazdasági szervezet szerint az infláció az idei 5 százalékról hat százalékra emelkedik 2022-ben, s ez az első prognózis, amely az infláció emelkedésére számít Magyarországon. A szervezet szerint a kormánynak fékeznie kellene az inflációt a költségvetési költekezések visszafogásával.

A főpolgármester reméli, hogy a kormány nem tesz keresztbe nekik, mert az állami MVM már „befogadta” Budapestet az egyetemes körbe.