23 város, 30 milliárd mínusz

Összes adóbevételük 14,3 százalékát vesztették el 2019 óta a megyei jogú városok, jobbára a kormány döntései miatt – derül ki a lapunk birtokába került összesítésből.

Több mint 10 százalékos adóbevétel-kiesést jelentett a 23 megyei jogú városnak az a kormánydöntés, amely a járványra hivatkozva megfosztotta őket a helyi adók egy részétől – olvasható ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) lapunk birtokába jutott összesítéséből. Míg 2019-ben a 23 település összesen 235,9 milliárd forintnyi adóval számolhatott, addig 2020-ban már csak 211,2 milliárddal, ami 10,5 százalékos csökkenés. Az idén szeptemberig pedig már csak 202,1 milliárd folyt be a kasszákba, ami a két évvel korábbihoz képest 14,3 százalékos csökkenés.

Reálisnak tartja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, hogy a szektor 10 százaléknál magasabb adóbevétel-kiesést szenvedett el. Schmidt Jenő – aki egyben Tab fideszes polgármestere is – fontosnak tartotta hozzátenni: az elvonásokon túl az önkormányzatok működési költségei jövőre legalább 10-15 százalékkal megemelkednek az infláció, az energia-áremelkedés, a minimálbér-emelés következtében. Ennek a fedezetét a belső tartalékokból kell majd kigazdálkodniuk, a nagyvárosok egy része pedig megint pótlólagos kiegészítést kér a központi költségvetésből.

– Jövőre már lesznek olyan települések, amelyek gazdálkodása átcsúszik a negatív tartományba – mondta TÖOSZ elnöke, aki ezzel együtt valódi önkormányzati csődökre nem számít. Megjegyezte: a torz kormányzati adózási filozófia próbálja eltakarni, hogy a magyar települések 95 százaléka már nem tud saját erős beruházásba fogni, legfeljebb pályázati pénzekhez igyekszik hozzájutni.

Mint arról korábban többször írtunk, a kabinet a járvány idején az önkormányzatok kontójára hozott több intézkedést, mondván a gazdasági károk enyhítésének költségeiből a településeknek is ki kell venniük a részüket. Az országosan ingyenessé tett parkolás, valamint a gépjárműadó addig helyben maradó részének – 40 százalékának – elvétele amúgy is komoly kiesést okozott az önkormányzatoknak, ám az igazi érvágást az jelentette: a kormány elengedte a négymilliárd forintnál kisebb árbevételű cégeknek a helyi iparűzési adó (hipa) felét.

A 23 megyei jogú városnak 2019-ben 183,3 milliárd forint bevétele származott a hipából, ez az összeg tavaly 167,6 milliárdra zsugorodott, az idei év első kilenc hónapjára pedig 12,7 százalékkal 159,9 milliárdra esett vissza. Helyi adóból, például építmény-, telek- és kommunális adóból szűk 300 millióval több folyt be ugyan a településekhez, ám közben 1,3 milliárdos idegenforgalmi adó kiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a turizmus visszaesése miatt.

Összegszerűen a települések közül egy év alatt Dunaújváros számolhatott a legnagyobb adóbevétel-veszteséggel. A Duna-parti városban 3,18 milliárddal kevesebb folyt be a kasszába tavaly, mint 2019-ben, az idei első kilenc hónapban pedig 2,98 milliárdos a mínusz. Csak viszonyításul: Dunaújváros 2021-es bevételi főösszege 16,5 milliárd forint. A második legnagyobb adóbevétel-csökkenést Székesfehérvár szenvedte el: 2020-ban 3,11 milliárddal, 2021-ben szeptemberig 3,36 milliárddal folyt be kevesebb pénz. Szeged tavaly 1,92 milliárdos, idén januártól szeptemberig pedig 2,53 milliárdos bevételkiesését volt kénytelen elkönyvelni.

A megyei jogú városokban a hiány legnagyobb része az iparűzési adóbevétel-kiesésből adódott, melyet láthatóan azok a települések szenvedtek meg inkább, ahol kevés a valóban nagy árbevételt elkönyvelő cég, s arányaiban a hipa jelentősebb része származik a négymilliárdos bevétel alatt maradó – így az adóelengedésre jogosult – kkv szektorból.

Noha gazdasági szakemberek azt mondják, az érintett cégek valójában nem spórolnak meg releváns összeget, viszont a települések számára komoly problémát okoz a kiesés, a kormány úgy döntött, jövőre is marad a hipa-kedvezmény. Az MJVSZ szerint az érintett városokban az összes iparűzési adóra kötelezett vállalkozás 97 százalékát érinti az adófelezés – összesen 197 ezer adózót –, ami előzetes számításaik alapján 2022-ben 34,2 milliárdos veszteséget jelent majd a hazai nagyvárosoknak, ami több mint duplája a 2020-as kiesésnek. A kormány ugyanakkor veszteségeiket nem, vagy csak alig kompenzálja – ellentétben a 25 ezer főnél kisebb településekkel, ahol a kieső bevételeket elvileg megkapják az önkormányzatok. Egyedi elbírálás alapján oszt ugyan pénzeket a kabinet nagyobb városoknak, de ez sok helyütt nem segít. Tavaly év végén a hipa-csökkentés bejelentése után a kormánypárti vezetésű megyei jogú városok között 22 milliárdot, az ellenzékiek között szűk 2 milliárdot osztott szét a kabinet, ráadásul utóbbiak csak konkrét feladatokra használhatták fel a kapott összeget.