Méretes pofont kapott a magyar és a lengyel kormány, amely meg akarta kötni az EU kezét, nehogy az lecsaphasson, ha valamely tagország megsérti a jogállamiság elveit: az Európai Bíróság főtanácsnoka azt javasolja az EUB-nak, hogy az utasítsa el a keresetet. A szakvélemény szerint az új szankciós mechanizmus jogilag teljesen megalapozott és összhangban áll az unió jogrendjével. Mellesleg a célja az, hogy ne lehessen lenyúlni közösségi pénzeket. A magyaroknál pont a korrupció a Bizottság fő aggálya. A lengyeleknél pedig az igazságszolgáltatás függetlensége.
Ha a legfelső európai bírói testület elfogadja az érvelést, akkor megszűnik az akadály, és megindulhat a jogállami eljárás. A lengyel helyettes szakminiszter, Sebastian Kaleta úgy minősítette a döntést, hogy ilyen rossz nap idáig ritkán fordult elő az EU életében. Kitartott amellett, hogy a szabályozás ellentétes az alapszerződésekkel. Kifejtette a lapnak, hogy a főügyész érvelése alapján lehetséges lesz önkényesen, illetve politikai alapon leállítani a kifizetéseket. Tehát itt valójában a zsarolás eszközéről van szó, ezt azonban országa nem tudja elfogadni, lévén egyenlő partnerekről szó. Azaz mostantól kezdve meghalt a tagok közti egyenlőség elve.
Varga Judit azt üzente a világnak, hogy a jogász túllépett a tényen, mármint hogy a mechanizmus egy sor nyilvánvaló jogi tévedésre épül, és ezek közül mindegyik önmagában indokolná, hogy töröljék el az új rendszert. Téves a jogi alapja, megkerüli a szerződéseket és sérti a jogállam alapvető követelményeit, így elsősorban a jogbiztonság és egyértelműség elvét.
A német szociáldemokraták nevében Katarina Barley, az EP alelnöke úgy értékelte, hogy a főügyész véleményének megfogalmazásával Európa egy hajszálnyival közelebb került a pénzcsap elzárásához, mármint hogy Orbán Viktor és a PiS ne kaphasson pénzt. Moritz Körner, az FDP-től úgy nyilatkozott, hogy a szakértő javaslata jó hír az alapértékek, illetve a közösség anyagi forrásainak védelme szempontjából. Így most már von der Leyen sem kertelhet tovább. A zöldek egyik európai képviselője, Daniel Freund kijelentette: most már nem lehet halogatni a szankciókat, mert közben Budapest és Varsó csak még jobban leépíti a jogállamot.
Ily módon mind közelebb kerül, hogy megbüntessék a két országot, és az sokba fog kerülni nekik. A bíróság várhatóan a jövő év elején mondja ki a döntő szót. De a Bizottság az eljárás előkészületeként már a múlt hónapban kérte a két kormányt, hogy adjanak részletes választ az aggályokra.
A mechanizmus egyébként arra épül, hogy független bírák és ügyészek nélkül büntetlenül el lehet tüntetni uniós forrásokat, mert a nyomozók visszariadhatnak, ha hatalom közeli intézményről vagy cégről van szó. Csak akkor lehet igénybe venni a szabályozást, ha uniós támogatások kerülnek veszélybe, más jogsértések esetében nem, a főügyész pont erre hivatkozott, amikor elvetett a magyar-lengyel kifogásokat.
A jelentés a jogvitához magyarázatként hozzáteszi, hogy az illiberális Orbán és a vele szövetséges, euroszkeptikus Jog és Igazságosság hadban áll a liberális tagországokkal, valamint a Bizottsággal a nők joga, a nemi kisebbségek, a migránsok, valamint a sajtó, a bíróságok és a tudomány-oktatás szabadsága miatt. Jogvédők ugyan riadót fújtak a jogállam visszaszorítása miatt, a magyar miniszterelnök és lengyel szövetségese odahaza mégis nagy támogatást élvez, köszönhetően a jelentős központi költekezésnek, a nacionalista retorikának és konzervatív politikának.
Az EU nemigen tudta rávenni a két volt szocialista országot a taktika módosítására, ám tavaly év végén megszavazta, hogy visszatarthatja a szubvenciókat az olyan tagoktól, amelyek megszegik a közös normákat, beleértve az emberi és polgárjogokat.
Kudarcot jelent a nacionalista magyar és lengyel vezetés számára a főügyész szakvéleménye, tehát hogy meg lehet vonni az anyagi eszközöket olyan kormányoktól, amelyek korruptak és beleszólnak az önálló bíróságok dolgába. Az időzítés pedig pont akkorra esett, amikor az EU sok milliárd eurót befagyasztott az újjáépítési keretből a két országgal zajló jogállami vita miatt.
Kovács Zoltán sietett kijelenteni, hogy ez még nem az ítélet, hanem csupán egy vélemény. Remélhetőleg azonban a bíróság csakis jogi érvekre támaszkodik és nem a főügyész téves indoklását követi majd, amikor meghozza a verdiktet.
Ugyanakkor a szakértői állásfoglalás nyomást gyakorol a Bizottságra, hogy az fokozza akcióját Budapest, illetve Varsó ellen. A magyarok háza tájáról már jó ideje érkeznek a jelentések, hogy Orbán barátai és családtagjai megszedték magukat olyan, túlárazott közbeszerzéseken, amelyeket Brüsszel finanszírozott.
Alighanem néhány hónapon belül megszületik az Európai Bíróság határozata a jogállami mechanizmusról, de az alapértékekről folyó jogvita még inkább kiélezte a viszályt az unióban. A lengyel kormány szóvivője úgy értékelte, hogy az EU jogalap nélkül jár el, mert nincs felhatalmazása arra, hogy meghatározza a jogállam fogalmát. A támogatások folyósításáról pedig objektív és konkrét feltételek alapján kell dönteni.
A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy Brüsszel bevárja az EUB verdiktjét és csak utána mérlegeli, hogy javasolja-e a támogatások visszafogását. A lap hozzáteszi, hogy a demokrácia állapota miatt mind Budapest, mind Varsó problémás gyereknek számít a szervezeten belül. Milliárdokat markolnak fel, mégis eljárás zajlik ellenük a 7-es paragrafus alapján. A magyaroknál elsősorban a menekült-, sajtó-, oktatáspolitikát, valamint a bíróságok elleni fellépést érik bírálatok.
Magyarország és Lengyelország közelebb került ahhoz, hogy kénytelen legyen jelentős brüsszeli pénzeknek búcsút inteni, újabb vereség vár rájuk az Európai Bíróságon. Ily módon a Bizottságnak első ízben lesz hatékony eszköz a kezében, hogy megbüntessen olyan tagokat, mint a magyar és a lengyel, merthogy azok évek óta bontják le a jogállamot, pl. amikor politikai ukázokat adnak bíráknak és ügyészeknek.
Ugyanakkor bírálók nehezményezték, hogy a mechanizmust csak akkor lehet alkalmazni, ha uniós pénzeket kell megvédeni, viszont akkor nem, ha, mondjuk, a sajtószabadság, vagy a kisebbségek joga kerül veszélybe. De most úgy néz ki, hogy pont ez a körülmény tette lehetővé a budapesti, illetve varsói semmisségi kérelem elutasítását.
A lap különösnek nevezi, hogy Brüsszel nemrégiben levelet küldött Varsóba, mert az OLAF szerint az országot nemigen lehet korrupcióval vádolni. Ugyanakkor Magyarországot illetően a Bizottság mérlegelte, hogy már az Európai Bíróság ítélete előtt beélesíti a mechanizmust. De most marad az eredeti tervnél, azaz bevárja a végső döntést, ami azonban még egy-két hónapot igényelhet.
A francia elnök azt ígéri, hogy országa nagyon odafigyel majd a jogállamra, amikor a jövő hónaptól fél éven át ellátja az EU soros elnöki teendőit. Macron az EP régiós bizottságának meghívására fejtette ki terveit, illetve álláspontját a demokráciáról és az európai értékekről. Úgy fogalmazott, hogy jogállam nem lehetséges független és elfogulatlan bíráskodás, korrupciómentes kormány és sokszínű média nélkül. Márpedig – tette hozzá – mindez veszélybe került több tagállamban is, amivel az olyanokra utalt, mint Magyarország és Lengyelország.
A politikus elismerte, hogy a demokráciát soha nem lehet véglegesnek tekinteni, márpedig létkérdés a földrészen, hogy mindenütt tiszteletben tartsák a közös elveket, valamint a fékeket és ellensúlyokat. Azt is nagyon lényegesnek minősítette ugyanakkor, hogy semmilyen formában ne lehessen manipulálni a demokráciát, legyen szó félrevezető információkról, vagy a világhálón át érkező fenyegetésről. Utóbbit Európa és a liberális demokrácia ellenségei szokták igénybe venni, mutatott rá.
Fontosnak nevezte egyúttal, hogy hatékonyabb védelmet nyújtsanak az újságíróknak, illetve hogy szigorúbban szabályozzák a politikai pártok finanszírozását és az online politikai hirdetéseket. Kiemelte, hogy meg kell óvni a független sajtót, mert az alapvető a jogállam szemszögéből. Mint mondta, a szerkesztőségi véleményt nem lehet pénzzel előírni, és közölte, hogy ez ügyben Párizs fontos indítványokkal kíván jövőre kirukkolni.
Kaczynski azzal vádolta meg Németországot, hogy az 4. birodalmat akar kiépíteni. A Jog és Igazságosság képviselője, miközben vitába keveredett az EU-val a jogállamiság miatt, egyre élesebb hangot üt meg Berlinnel szemben. Ezt tanúsítja a PiS frakcióülésén elhangzott beszéde, miszerint nehéz próbatétel előtt állnak az európaiak, mert a németek kiterítették kártyáikat és látni, hogy 4. birodalomban gondolnak, ám ezt Varsó nem fogja megengedni.
Hírek szerint véleményét a képviselők nagy tapssal fogadták. Képviselők szerint a megnyilatkozás mozgósítani kívánt, miután fontos szavazások jönnek, de amit mondott azt metaforaként, illetve karikírozásként kell érteni, és Németország hegemonikus törekvéseire utalt. Korábban ugyanakkor többször is azt taglalta, hogy Merkel lengyel szemszögből is a legjobb kancellár, továbbá hogy a lengyel politika utol akarja érni a német életszínvonalat.
Közben a kormányfő ismét szóba hozta, hogy jó volna, ha Berlin kártérítést fizetne az okozott háborús károkért. Megerősítette, hogy e cél érdekében intézetet hoznak létre, azon kívül jövő februárban közzéteszi jelentését a parlamenti bizottság, amely a kártérítési igényeket összesíti.
Idekapcsolódik, hogy jó ideje németellenes plakátkampány folyik Lengyelországban, a többi közt éppen a háborús veszteséget megtérítését követelve. A posztereken látható a kulturális tárca logója is.
Le Pen is ott lesz holnap, holnapután Varsóban, ahol 15 szélsőséges párt vezetői, köztük – hírek szerint – Orbán Viktor az együttműködés elmélyítését, szövetség létrehozását tekintik át a júliusban megfogalmazott közös nyilatkozat alapján. Ezt maga a francia politikus hozta nyilvánosságra. Konkrét célként azt jelölte meg, hogy közeledjenek egymáshoz azok a hazafias pártok, amelyek jelenleg két külön frakcióhoz tartoznak Strasbourgban.
Magyarország – ezúttal az észtekkel az oldalán – most éppen azt próbálja meggátolni, hogy az EU új szabályokat hozzon a tagok közti adóverseny ellen. Brüsszel azért tartja fontosnak a lépést, mert a nagy konszernek adott adókedvezmények minden évben sok-sok milliárd euróba kerülnek a tagállamok számára. Ezért szigorítana a Magatartási Kódexen, ám ezt a két nagykövet két napja megakadályozta.
A nagy erőpróba jövő kedden a pénzügyminiszteri bizottságban jön, mert a szlovén elnökség a magyar és észt ellenkezés dacára napirendre tűzte a kérdést. Vita nem lesz, csupán szavazás, de az elfogadáshoz egyhangú döntés szükséges. De hogy ezek után összejön-e, az kétséges, amit csak fokoz, hogy a gazdasági biztos három napja az Európai Parlamentben nyilvánosan is szóba hozta az ellentéteket, azaz kivitte a vitát. Lépése meghökkenést váltott ki a tanácsban, mert csak még jobban megnehezíti a megállapodást.
Előző osztrák kancellár maga ásta meg a saját sírját, mert öncélnak tekintette a hatalmat. Így látja a történteket az elemzés, miután Kurz közölte, hogy véglegesen hátat fordít a politikának. Rámutat, hogy a kudarcért nem lehet a sajtót, vagy az igazságszolgáltatást okolni, arról csakis a korrupciós botrányba keveredett vezető tehet.
A próbálkozás izgalmas volt és az elején sokat ígért, sőt, eredménnyel kecsegtetett. Egy fiatal, lendületes és kétségtelenül tehetséges ember megpróbálta felkavarni a politikai állóvizet. Saját hálózatán keresztül kézbe kaparintotta a Néppártot, meggyőzően érvelt. Mármint hogy új szelekre van szükség, de majd ő! Sokan hittek neki, miközben programját populista, célzottan idegenellenes vonulattal körítette. Merthogy azzal sok voksot lehetett szerezni.
És jöttek a sikerek, bevette a Kancelláriát, majd ott támadhatatlanul körbebástyázta magát. De utána következett az FPÖ ibizai botránya és Kurz nem vette komolyan az igazságszolgáltatást, ami azután a bukását eredményezte. A nyomozás kiderítette, hogy pont azokkal az eszközökkel élt, amiket előtte nem győzött elítélni: az urambátyám-rendszer, a sajtó megvásárlása hirdetésekkel, a kéz kezet mos-elv.
Nála a megjelenés minden esetben felülírta a tartalmat, a cél az volt, hogy eladja magát és üdvözítő üzeneteit a közvéleménynek. Kizárólag barát-ellenség-sémában gondolkodott, aki nem állt be a sorba, az ellenfélnek minősült. A köz érdekét saját előrejutásának vetette alá. De pont itt mutatkozott meg a gyengéje, hogy ti. nincs jövőképe az ország számára. Egyre világosabban kirajzolódott, hogy itt hatalmi politizálás folyik, feladata, hogy bebiztosítsa Kurz karrierjét. A nép jóléte nem számított.
Óriásit bukott, mert nem volt mögötte semmiféle tartalom, és nem bizonyult erkölcsilag érinthetetlennek. Saját érdekében megosztotta az országot, kirekesztett, ha úgy hozta a szükség, radikalizált. Azaz politikája nagyon is régivágású volt, csak a csomagolás számított újnak.
