A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban, a demokrácia szülőhelyén. Ferenc szerint a demagógia és a tekintélyelvűség által kínált „könnyű válaszok” fenyegetik a demokráciát. Ezért arra szólított fel, hogy Európa a közös jót nézze, ne pedig a szűk, nemzeti érdekeket. Mint mondta, csakis az erőteljes nemzetközi együttműködés segíthet megoldani olyan feladatokat, mint a környezetvédelem, valamint a járvány és a szegénység visszaszorítása.
Aggodalommal állapította meg, hogy szorul vissza a demokrácia és nem csupán a kontinensen. A beszédben egyetlen országot sem nevezett néven, de a tudósítás emlékeztet arra, hogy az EU éles jogállami vitában áll Magyarországgal és Lengyelországgal. Mellesleg pont amikor az egyházfő a populista veszedelmet feszegette, Varsóban arra jutottak a jobboldali-populista pártok vezetői, hogy a nemzeti szuverenitás védelmében szorosabb összefogást alakítanak ki Strasbourgban.
Ehhez képest a szentatya arról beszélt, hogy a demokrácia egykori, görögországi bölcsőjéből mára a demokratikus népek nagy otthona lett. Ez pedig az Európai Unió és a béke és szolidaritás, amit a szervezet testesít meg oly sokak számára. Ám ez az álom most veszélybe került a gazdasági gondok és a járvány okozta pusztítások miatt. A kettő felszíthatja a nacionalista érzelmeket. Úgy jelenhet meg, hogy elkerülhetetlen az autokrácia, vonzónak tűnhetnek a populizmus könnyű válaszai.
Az ellenszer azonban nem az, hogy megszállottan hajhásszuk a népszerűséget, egy csomó kilátástalan ígéretet teszünk: jó politikát kell folytatni. Kitért arra is, hogy a vírust legjobban az oltásokkal lehet legyűrni. Az utat ugyanakkor beárnyékolta, hogy 3 napja meghalt a Vatikán brüsszeli uniós nagykövete, aki hivatalos közlés szerint Budapesten, a pápa kíséretében kapta meg a fertőzést.
Nemzeti Napkirályként mutatja be Orbán Viktort a lap, merthogy errefelé ő az állam. Az „Orbán és a demokrácia szétesése” című terjedelmes politikai körkép megállapítja, hogy az urambátyám-rendszer, az EU elleni támadások révén a kormányfő autokráciát csinál az országból. De miért engedik meg a magyarok, hogy ezt tegye velük?
Azt hirdeti a politikus, hogy Kelet és Nyugat, a gyökértelen liberálisok és a sziklaszilárd hazafiak között Hegyeshalomnál húzódik a határ. Csakis az ő hazájában nem kell még félniük az embereknek a bevándorlástól és a kereszténység elvesztésétől. Pedig annak idején nem így indult, ám az egykori cingár provokatőrre alig lehet ráismerni. Leszámol az EU jogi és erkölcsi normáival.
Ám úgy tűnik, lassan a végéhez közeledik a Bizottság és az Európai Parlament türelme, Von der Leyen visszatartja a 7,2 milliárd eurós gazdasági segélycsomag első részét és Brüsszel a napokban levélben diagnosztizálta az orbáni rendszer bajait: a sógorság-komaságot és az elfogult bíráskodást. Az eredmény az lehet, hogy Budapest rövidesen kénytelen lesz milliárdokról lemondani.
Miért tart az autokrácia felé az az ország, amely korábban igen nagy szerepet játszott a kelet-nyugati közeledésben? Hogyan lehetséges, hogy mintadiákból pária lett? Miként tudja Orbán, az egykori rettenthetetlen antikommunista manapság populista bujtogatóként meggyőzni a szavazók többségét?
Oroszi Babett újságíró azt mondja, Felcsút cseppben a tengerként mutatja a rezsim sajátosságait: a haverság fontosságát, a korrupciót, nagyzási mániát, a hagyományokra büszke magyarságot és a futball őrületet. Orbán tudatosan hangoztatja vidéki származását, nála ez a populista megjelenés alapvető része. Ám a szakértő biztos abban, hogy a szerénység csupán álca, mert Orbán módszeresen vegyíti a politikát és az üzletet.
A szakértő már kiderítette, hogy az Orbán-bányákból szinte az egész országba visznek követ a nagy építkezésekhez, a fiú gondoskodik az apa cégének megrendelésekről. Tavaly csupán az első párt hónapban négy olyan vállalkozás vitte el az állami megbízások jó egynegyedét, amely közel áll a miniszterelnökhöz. Köztük van a nemzeti vej egyik érdekeltsége is. Az összérték 80 millió euró, vetélytárssal a legtöbbször nem kellett megküzdeni.
A politikus cseppet sem titkolja, hogy a hivatalos versenytárgyalások gyakran politikai alapon dőlnek el, mert létre kell hozni a hazai vállalkozói réteget. Csak éppen Hatvanpusztán folyik a luxus uradalom építkezése és a Fideszben egyre többen félnek, hogy hasonló leleplező felvételek jelennek meg az elit palotáiról, amint amelyet Navalnij hozott nyilvánosságra Putyinról.
Hivatalos tájékoztatást persze nem lehet kapni ilyen ügyekben, ezt Oroszi sűrűn tapasztalja. A hallgatás fala gátolja, hogy a sajtó túl mélyen beleláthasson az orbáni presztízs építkezések anyagi vonatkozásaiba, a család üzleti tevékenységébe. Egy gyerekkori barát úgy véli, hogy a miniszterelnököt a felkapaszkodottak becsvágya hajtja. Nem csupán a leghatalmasabb, hanem a leggazdagabb is ő akar lenni.
Erős vezetőként adja el magát. Azért népszerű, mert azt ígéri, hogy megvédi az embereket a bevándorlóktól, idegen hatalmaktól, a munkanélküliségtől. Tekintélyének még a Szájer-botrány sem ártott. Fodor Gábor azt mondja róla, hogy másoknál előbb fedezte fel: a piacon igény van a jobboldali-konzervatív nacionalizmusra.
Nem lehet azonban kideríteni, mi rejlik az élcsapat hermetikusan elzárt gondolkodásmódja mögött, mert az interjúkat lemondják, a kérdéseket előre be kell nyújtani, megjelenés előtt elkérik a cikkeket. Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közelinek tartott Nézőpont vezetője ugyanakkor azt állítja, hogy a külföldi tájékoztatás sok mindent félreért. Orbán nem Európa ellensége, csak nem kér idegen hatalmak gyámkodásából.
A Soros elleni propagandának pedig semmi köze az antiszemitizmushoz, csakis a liberális migrációs politika elutasítása mozgatja. Ivan Krasztev szerint a térségben általában fenntartásokat tapasztalni a Nyugati erkölcsi eszményeivel szemben, mert ezek az országok félnek attól, hogy felhígul a nemzeti identitás.
Magyarországon az eredmény az illiberális demokrácia lett, amelyben állítólag korlátlanul érvényesül a népakarat. Pl. amikor elveszik a menekültek jogait.
Az biztos, hogy Orbán a következő időszakban minden lehetséges eszközt igénybe vesz a kampányhoz. A sajtót, a bíróságokat, hatóságokat, egyetemeket és alapítványokat telerakta a saját embereivel. Így betehet a következő kormánynak, ha el is veszti a választásokat. Erősen korlátozta az önkormányzatok jogait. A fővárost saját ízlése szerint építteti át, ebbe a helyi vezetés nem szólhat bele.
Misszionárius küldetéséről árulkodik a dolgozószobájában kiakasztott fémtábla, rajta 7 bölcsességgel, így pl, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.
Nem léptek frigyre kétnapos varsói találkozójukon az európai szélsőjobb vezérei, köztük Kaczynski, Orbán és Le Pen. A 15 párt képviselői megvitatták a szorosabb együttműködést, továbbá hogy összehangolják álláspontjukat a szavazások előtt az EP-ben, de közös frakció létrehozása nem szerepel a záróközleményben.
A legnagyobb nacionalista, bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus tömörülések vezetői azért megint nekifutottak, hogy valamiféle nagy koalíciót hozzanak létre. Le Pen egyik strasbourgi képviselője elismerte azonban, hogy sokat nem értek el. Akárcsak a júliusban kiadott közös nyilatkozat, amelyből kimaradt, hogy egységes pártban gondolkodik a 16 aláíró szervezet.
Megvan az oka, hogy miért ilyen hideg-meleg a viszony a szélsőjobbon. Örülnek ugyan a sajtónyilvánosságnak, de szándékaik gyakorta eltérnek. Ideológiájuk kulcskérdésekben ütközik. Időnként pedig egyszerűen ki nem állhatják a másikat. Pedig volna teteje, hogy összefogjanak. Az ugyanis több pénzt, megszólalási lehetőséget, befolyást hozna nekik az Európai Parlamentben.
Egyesek számára viszont járna hátulütővel: A Konzervatív és Reformer frakció (ECR) már tett szert némi súlyra, a rivális Identitás és Demokrácia viszont meglehetősen elszigetelt. Ha egyesülnének, az ECR tagjai könnyen azt vehetik észre, hogy kitaszítottnak számítanak új elvbarátjaik oldalán.
Mellesleg már hetek óta megy az egymásra mutogatás köztük, ki a felelős, amiért nem sikerül az összekapaszkodás. A PiS-nek nincs kedve szövetkezni, mert akkor megszűnne jelenlegi, igen előnyös helyzete a konzervatívok és reformerek soraiban. Ezt az ID részéről a szemére is vetik.
A Fidesz egyik politikusa megerősíti, hogy a lengyelek egyelőre haboznak, viszont a magyar párt nagyon is szeretne egy új frakciót, hogy jobban tudja hallatni a hangját. Viszont ezt a törekvést akadályozzák az Oroszország körüli ellentétek.
Orbánnak jól jön a varsói fórum, mert alátámasztja, hogy másokkal együtt ő mozgatja a szálakat a jobboldalon. Miután kilépett a Néppártból, igyekszik szorosabbra fonni a viszonyt Lengyelországgal és Olaszországgal. Ideértve, hogy most már hajlandó tárgyalni Le Pennel is, mert új szövetségesekre van szüksége. Hiszen egyre jobban magára marad az EU-ban és kemény erőpróba elé néz a jövő évi választáson.
Le Pen Varsó után is kénytelen tovább keresni az európai nacionalisták szövetségét. A cél változatlanul az, hogy egybeolvadjon a két érintett frakció Strasbourgban. A francia párt egyik EP törvényhozója bizakodik, hogy meglesz az egység még a mostani parlament mandátumának lejárta előtt, szerinte efelé halad a történelem. Nicholas Bay azzal érvelt, hogy 7 éve még teljesen lehetetlennek tűnt a közös csoport létrehozatala, de ma már cseppet sem az.
Az igazság persze az, hogy a mostani, kétnapos tanácskozás alig-alig vitt közelebb az áhított célhoz, annyi a gátló tényező. Hiszen ezek a pártok sokszor vetélkednek egymással, elég csak Olaszországot venni. Philipe Lamberts, a belga zöldek vezetője emlékeztet arra, hogy a szélsőjobb történetét végigkíséri a kis szekták rivalizálása. És nem mindenki hajlandó feladni mégoly csekély hatalmát sem. Az ECR a strasbourgi cordon sanitaire jó oldalán van, nem szeretne átkerülni a rossz oldalra, ahol az ID található.
Orbán sem vágyik arra, hogy elvesszen a befolyása, ha a 12 fideszes képviselő belépne az új szövetségbe. Azon kívül összerúgná a patkót Németországgal, ha összeállna az AfD-vel. Viszont már tárgyal Le Pennel, ami sokat elárul arról, hogy annak pártja már nem számít annyira veszélyesnek, de azt is mutatja, hogy Európa közeledik a szélsőjobbhoz.
Az európai nacionalista pártok vezetői megvitatták az átfogó szövetség tervét, de hivatalos megállapodásra nem tudtak jutni. Le Pen mindenesetre így is örül és eredményesnek tartja a találkozót, főleg, mivel lesznek további egyeztetések. Szükségesnek tartja azonban, hogy mindenképpen alakuljon meg az új képviselői csoport, mert az új német koalíció célként jelölte meg az Európai Egyesült Államokat. Azon kívül bizonyosan rásegít, hogy még nagyobb legyen a migrációs nyomás.
Az Osztrák Szabadságpárt, amelyet az alelnök asszony képviselt Varsóban, nyilatkozatban erősítette meg, hogy teljes mértékben egyetért az elfogadott közös nyilatkozattal. A cél az, hogy megmaradjon Európában a szuverén nemzetállamok kulturális és politikai sokszínűsége, illetve legfőbbképpen, hogy ne összpontosuljon még több hatalom Brüsszel kezében. Ezen felül azt is el kell érni, hogy minél több jogkör kerüljön vissza a nemzeti kormányokhoz a többi közt a migráció és a határvédelem kérdésében.
A törekvések összehangolása Strasbourgban pedig azt segíti, hangsúlyozza az FPÖ, hogy a hazafias erők hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket, jobban bele tudjanak szólni a földrész jövőjébe. A lap megjegyzi: ezek a pártok félnek attól, hogy országuk veszt szuverenitásából az EU miatt.
Kelet-Európa elnéptelenedik, mert alacsony a születésszám, és minden évben 100 ezrek vándorolnak nyugatra. A szerb kormány úgy akar gátat vetni ennek a folyamatnak, hogy emeli a juttatást az újszülöttek után. Vucsics elnök szerint lassan megszűnik a nemzet, itt tenni kell. Ezért januártól megháromszorozzák a jelenleg 850 eurós összeget.
A vírus is megtizedelte a lakosságot, a szerbeknél tavaly 115 ezer áldozatot követelt, míg csupán 62 ezer gyerek jött a világra. Azon felül évente 50-60 ezren mennek külföldre dolgozni munkát keresve. Az ENSZ most megjelent tanulmánya szerint ezek az emberek stabil életkörülményeket akarnak, jobb kilátásokat, de elegük van a korrupcióból is.
Viszont ily módon odahaza iskolákat, kórházakat, rendelőket zárnak be, ami szintén hozzájárul az emigráláshoz, illetve a lakosság elöregedéséhez. A régió azonban már csak azért sem tud igazán kitörni az ördögi körből, mert nyugaton magasabb az életszínvonal és a folyamatosan szükség van új munkaerőre.
Bevándorlók ezzel szemben azért nem jönnek a térségbe, mert alacsony a bérszínvonal, meg azután a populista magyar és lengyel kormány hallani sem akar migránsokról. A térség a 90-es évek óta 18 millió embert vesztett, de az előrejelzések szerint a helyzet csak egyre rosszabbra fordul. Ezen még az állami ösztönzők és a hazafias, patetikus jelszavak sem segítenek.
