Alexander Van der Bellen osztrák elnök számára tulajdonképpen már rutinfeladat a kancellár kinevezése. 2017 januárja, államfői beiktatása óta, hétfőn már hatodik alkalommal került sor a ceremóniára. Ezúttal a volt belügyminiszter, Karl Nehammer próbálhat szerencsét. 1945 decembere és 1986 júniusa között, tehát 41 év alatt szintén hat kancellár szolgált Ausztriában, ami jól érzékelteti, hogy a mostani nem éppen a politikai stabilitás időszaka. Ebben egy sor tényező játszott szerepet. Egyrészt az, hogy a politikától múlt héten visszavonult Sebastian Kurz volt kancellár miatt véget ért a konszenzuspolitika, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokrata közötti nagykoalíció korszaka, másrészt nagy súllyal esik a latba Kurz korrupciós és egyéb botránya. A „csodagyereknek” tartott politikus politikai pályafutása csúfos kudarccal ért véget.
Hogy most már biztosabb jövőre számíthatunk majd Ausztriában, erre sem vennénk mérget. Ehhez arra lenne szükség, hogy a jelenlegi koalíció két politikai ereje, az ÖVP és zöld párt, képes legyen a gördülékeny együttműködésre. Majd kiderül, ez sikerül-e. Mindenesetre az ÖVP-nek már nincs olyan könnyű dolga, mint Kurz botrányainak kitörése előtt. A legutóbbi felmérések szerint most először szerezne többséget a parlamentben egy előrehozott választás esetén a szociáldemokraták, a zöldek, valamint a liberális NEOS hármasa, s az ÖVP csak második helyre szorulna az SPÖ mögött. Ennek ellenére láthatóan a környezetvédőknek is kényelmes a jelenlegi helyzet, csak legvégsőbb esetben kezdeményeznék keményvonalas pártkatonának tartott Nehammer bukását.
Van der Bellen elnök hétfőn kora délután a kancellár mellett további négy minisztert nevezett ki. Az egyik újonc már különösen jól ismeri a Hofburgban zajló ceremóniát, jegyezte meg találóan a Der Standard. Alexander Schallenbergről, a múlt héten lemondott kancellárról van szó, aki 2019 júniusában lépett be először a Mária Terézia-terembe, hogy Brigitte Bierlein szakértői kormányában átvegye a külügyi tárca irányítását. Kurz bukása után kancellár lett, miután azonban régi barátja bejelentette távozását a politikából, elvesztette legfőbb támogatóját, így nem maradhatott a szövetségi kormány élén. De ő nem intett búcsút a politikának, tegnap visszatért az osztrák diplomácia élére, az eddigi tárcavezető, Michael Linhart nem túl nagy örömére, aki szívesen irányította volna a továbbiakban is a külügyminisztérium munkáját. Van der Bellen Magnus Brunnert, az ÖVP volt államtitkárát pénzügyminiszternek, Martin Polascheket, a grazi egyetem rektorát, oktatási miniszternek nevezte ki, az alsó-ausztriai néppárti politikus, Gerhard Karner pedig belügyminiszter lett.
Az osztrák elnöknek az alkotmány értelmében meg van kötve a keze. Most mégis ő képviseli a stabilitást. Figyelmeztette is a néppártot arra, hogy ugyan rajta áll a döntés, kit nevez ki az egyes posztokra, „de azt is tudnia kell, hogy a legmagasabb állami tisztségek betöltéséről van szó, nem pedig pártlogikáról”. Hozzátette, arról is gondoskodni kíván, ne csak a hatalmi érdekek kerüljenek középpontba, hanem az emberek sorsa. Ehhez azonban "erős, megfontolt, cselekvőképes kormányra" van szükség, mutatott rá.
Maga Nehammer is elismerte, "fontos, hogy cselekvőképes kormányunk legyen, amely a lehető leggyorsabban megkezdi a munkát. Egy világjárvány ellen kell harcolnunk, amihez minden erőnkre szükség van”. Az idő valóban sürget. Jövő héten esedékes a döntés nemcsak a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetéséről, hanem további, a járvány megfékezését célzó intézkedésekről is. A jelenlegi, egész Ausztriára kiterjedő lezárás a tervek szerint szombaton ér véget. S ezt a gordiuszi csomót sem lesz egyszerű átvágnia Nehammernek, mert saját pártján belül sincs egyetértés abban, meghosszabbítsák-e a lockdownt vagy sem.
Peter Filzmaier politológus az osztrák rádióban úgy vélte, jelenleg a koronavírus kezelése az első számú feladat. Mint mondta, nem alaptalanok a vádak az előző kormányokkal szemben a pandémia kezelését illetően, vagyis lehetett volna többe tenni annak csillapításáért. Szerinte a kormány túlélésének kulcsa az lesz, sikerül-e megfékezni a járványt.