fiatalok;kutatás;kivándorlás;

2021-12-07 16:05:38

Politikai szakadék választja szét a magyar fiatalokat

A harmincon aluli korosztályból kétszer annyi bizonytalan és háromszor annyi ellenzéki érez késztetést arra, hogy elhagyja Magyarországot, mint ahány kormánypárti.

Korábbi önmagukhoz képest a magyar fiatalok az utóbbi években nagyobb érdeklődést tanúsítanak a politikai ügyek iránt, de ilyen tekintetben még mindig jelentősen elmaradnak hasonló korú közép-európai társaiktól – derült Bíró-Nagy András és Szabó Andrea kedden ismertetett kutatásából, amely a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült.

A közéleti aktivitás többféle formáját megvizsgálták, a petíció aláírásától kezdve a tüntetésen való részvételig. Bármelyiket nézték is, a magyar 15-29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka lényegesen alacsonyabbnak mutatkozott, mint a V4 más országaiban (Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország Magyarország és Szlovákia).

A magyar fiatalok relatív többsége, négytizede nem küzd alapvető anyagi problémákkal a háztartásban, ahol él. Legtöbbjük azonban nagyobb kiadásokat – autóvásárlás, új lakás vétele – már nem nagyon engedhet meg magának. V4-es összehasonlításban a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.

Bár a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek a jelenlegi életükkel, a jövőt illetően – ennek ellenére, vagy éppen ezért – a legoptimistábbak. Félelmeiket úgynevezett posztmateriális ügyek uralják (klímaválság, társadalmi igazságtalanságok, korrupció), míg legkevésbé a bűnözéstől, a bevándorlástól és a terrorizmustól tartanak.

Kevesebb magyar fiatalt zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy roma család. Negatív érzéseket legkevésbé a homoszexuálisok és a zsidók irányába táplálnak. A magyar fiatalok közül többen bevándorlásellenesek (63 százalék), mint ahányan büszkék a magyar állampolgárságukra (40 százalék).

A vizsgálat megállapítása szerint a V4-eken belül a fiatalok nagy többsége maradna az Európai Unióban. A politikai csoportok között ugyanakkor nálunk a legnagyobbak a különbségek: az ellenzékiek és bizonytalanok közül csupán minden tizedik, míg a kormánypártiak közül minden ötödik fiatal támogatná Magyarország távozását az EU-ból.

Összességében – hangsúlyozta Bíró-Nagy András és Szabó Andrea – a magyar fiatalok értékvilágában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól megfér egymással. A globális, nemzeti és lokális identitások nagyságrendileg nem térnek el egymástól a visegrádi országokban, a leszűkítő, nacionalista gondolkodás távol áll a közép-európai 15–29 évesek világától.

A demokrácia és a politikai rendszer működésének megítélése egészen szélsőséges polarizációt mutat Magyarországon. Míg a kormánypárti magyar fiatalok közel hattizede szerint a választások szabadok és tisztességesek, az ellenzékieknél ez az arány mindössze 10 százalék körül van. A magyar fiatalok harmada (33 százaléka), az ellenzékiek több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt. A nyilvánosságban elérhető információk, a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatban is politikailag szélsőségesen megosztott magyar ifjúság képe rajzolódik ki.

A magyar fiatalok az ideológiai értékeket tekintve erősen fragmentáltak (töredezettek). A relatíve legnagyobb elfogadottsága a „liberalizmusnak” van (17 százalék), a második leggyakrabban megjelölt értékcímke a zöld, környezetvédő, amelyet minden tizedik 15–29 éves választott.

A magyar fiatalok kritikusan ítélik meg az iskolarendszer színvonalát. A politikai polarizáció ebben a kérdésben is tetten érhető: egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát.

A kutatás arra jutott, hogy a V4-ek fiataljai – így a magyar fiatalok – attitűdjeiben nincsenek empirikus bizonyítékai a generális lázadásnak, a szülők nézeteivel való nyílt szembenállásnak, a konfliktusos együttélésnek. A magyar fiatalok 12 százaléka nagyon egyetért szüleik politikai nézeteivel, további 29 százalékuk pedig nagy vonalakban azonosul azokkal. Ezzel a magyar fiatalok értenek egyet a legnagyobb mértékben szüleikkel a visegrádi országok között, és csak 18 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nem, vagy csak kicsit ért egyet velük.

Magyarországon óriási a politikai szakadék a kivándorlás kérdésében is: háromszor annyi ellenzéki (36 százalék) és kétszer annyi bizonytalan szavazó (24 százalék) szeretné elhagyni az országot, mint kormánypárti fiatal (12 százalék). A többi visegrádi országra is igaz, hogy nagyobb az ellenzéki és bizonytalan szavazók kivándorlási szándéka, de – hívta fel a figyelmet Bíró-Nagy András és Szabó Andrea – jóval kisebbek a különbségek a politikai csoportok között.