Új éra kezdődik Németország életében Olaf Scholz hivatalba lépésével. A szociáldemokrata politikus szerdán, a Bundestagban tartott titkos szavazáson a 707 tagú parlamentben 395 támogató voksot kapott, kancellárrá választásához 369 szavazatra volt szükség. 303-an a nem gombot nyomták meg, hatan tartózkodtak. Mindez azt jelenti, hogy az új koalíció három pártja, az SPD, a Zöldek és a liberális FDP összesen 21 képviselője nem voksolt Scholzra, hiszen együttesen 416 mandátummal rendelkezik a kormányzati többség. Ám a korábbi bizalmi szavazásokon is gyakran fordult elő, hogy a kancellár nem kapta meg az összes voksot.
Scholznak mindkét nagypárt gratulált megválasztásához, elsőként Rolf Mützenich, az SPD frakcióvezetője, majd Ralph Brinkhaus, a CDU/CSU frakcióvezetője nyújtott át neki egy csokor virágot. A német politikai kultúrát az is híven jellemzi, hogy a keresztény uniópártok kancellárjelöltje, a voksoláson súlyos vereséget szenvedett Armin Laschet is gratulált neki.
Scholzot ezután Frank-Walter Steinmeier német elnök hivatalosan is kinevezte kancellárnak. A szociáldemokrata politikus ezután tette hivatali esküt a Bundestagban, formálisan is véget vetve annak a 16 éve korszaknak, amit Angela Merkel kancellársága jelentett a német plitikában. Scholz kormányfőként megtartott első beszédébében többek között hitet tett amellett, hogy mindig a németek jólétét tartja szem előtt.
Az új kormány egyik legfontosabb feladata a világjárvánnyal szembeni küzdelem lesz. Scholz már a kinevezése előtt rámutatott, a pandémia visszaszorításának egyedüli módja az oltatlanok jogainak korlátozása. Élesen bírálta azokat az oltáselleneseket, akik nyíltan megfenyegették Szászország szociáldemokrata egészségügyi miniszterét, Petra Köppinget: a fáklyás menettel vonultak a háza elé.
A járvány elleni küzdelmet Karl Lauterbach egészségügyi miniszter irányíthatja, akinek a kinevezése az utolsó pillanatig kérdéses volt. Remek szakembernek tartják, de nem könnyű ember. Jó három évtizede nem fogyaszt sót, s ha valakivel együtt ebédel, nem is mulasztja megemlíteni az illetőnek a sófogyasztás súlyos veszélyeit. Végzettségét tekintve epidemiológus, sokszor szerepelt a televíziós műsorokban, s beszélt arról, hogy a legkeményebb intézkedésekre van szükség a járvány visszaszorításához, beleértve a lezárást és a kötelező maszkviselést. Lockdown, teljes lezárás azonban aligha lesz, ehhez vélhetően nem járulna hozzá az FDP, amely már szinte ettől a szótól is hideglelést kap. De a kötelező oltás bevezetéséhez hozzájárult a párt.
A kabinetnek azonban más, egyebek mellett külpolitikai kihívásokkal is meg kell küzdenie. Ezek közé tartozik az orosz-ukrán határon kialakult feszültség. Az új kancellár aggodalmát fejezte az orosz csapatösszevonás miatt. Rámutatott, az európai biztonságot egyebek mellett a határok sérthetetlensége garantálja. „Az Ukrajnát fenyegető fenyegetés elfogadhatatlan - tette hozzá.
Keményebb fellépés várható a német kormány részéről Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, de e tekintetben mintha nem lenne teljes egység. Míg a Zöldek, élükön Annalena Baerbock külügyminiszterrel radikálisabb fellépést szeretnének, az SPD visszafogottabb. Scholz a két országot illető jogállamisági vita kapcsán óva intett Európa további megosztásától. Lengyelországot illetően úgy fogalmazott, a cél a baráti viszony kialakítása.
Az új kormány programjában központi szerepet kap az klímavédelem. Robert Habeck zöldpárti gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter kifejtette, nagy erőfeszítéseket tesznek a megújuló energiák gyors bővítéséért. Az új kormány azt tervezi, hogy 2030-ra 80 százalékra növeli a megújuló energiák arányát a villamosenergia-fogyasztásban. Ugyaneddig az időpontig szakítanak a szénenergiával. Az eredeti terv még 2038 volt.
A pénzügyminisztérium élére Christian Lindner került. Eredetileg a környezetvédők is e posztra pályáztak, de a kompromisszum értelmében lett Habeck egyfajta „szuperminiszter”. Lindner méltatta az előző pénzügyminiszter, Olaf Scholz érdemeit. Az új tárcavezető ragaszkodott ahhoz, hogy ne legyen adóemelés, cserében hozzájárult Scholz legfontosabb követeléséhez, az óránkénti 12 eurós minimálbér bevezetéséhez. 2023-tól visszaáll az adósságfék rendszere, ami azt jelenti, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát.