A legnagyobb német bulvárlap lehozza azt az értékelést, amelyben Orbán Viktor Merkel 16 évét tekinti át, és amelyet pár napja magyarul már közzétett – a Bild Zeitung úgy látja, hogy az írással a miniszterelnök elhatárolódik az új német kormánytól. Az újság hozzáteszi, hogy a vitatott magyar politikus most már a legrégebben hivatalban lévő vezető az EU-n belül, de hogy ettől nagyobb lesz-e a súlya, az kérdéses.
Az írás fő mondandója, hogy a 2015-ös menekültválság Rubikont jelentett, mivel véget vetett az egységnek a két ország között. Merthogy kiderült: teljesen másként gondolkodnak filozófiai, politikai és érzelmi értelemben a nemzetről, a szabadságról és eltérően ítélik meg Németország szerepét is. Szerinte a kancellár posztkeresztény és posztnemzeti úton indult el.
A németek fontosnak tartják a migrációt, ez azonban gyengíti az európai összetartást, de Budapest és Berlin másként vélekedik a genderről, a közös adósságokról, a Brüsszelnek átadott jogkörökről is. Ily módon kemény erőfeszítéseket igényel az unióban az együttműködés újjáélesztése.
Scholz balliberális kabinetje pedig eltávolodik Kohl-féle nemzetek Európájától, és azt célozta meg, hogy Brüsszel a németek által dominált, központosított politikát folytasson, aminek része a migráció és a gender elfogadása. Itt Budapest és Berlin már nem ugyanazon az oldalon áll.
A konzervatív lap úgy látja, hogy a Bild Zeitungben megjelentetett helyzetelemzéssel Orbán jelezni kívánta: távolságot tart a Scholz-kormánytól, mert nincs jó véleménnyel annak programjáról. Úgy ítéli meg, hogy immár 6 éve mély árkok választják el a két országot és ez nem változik az új, koalíciós kabinet alatt sem.
Az újság megjegyzi, hogy a miniszterelnök, aki tekintélyuralmi módon irányítja Magyarországot, a törés okát abban véli felfedezni, hogy Merkel befogadta a menekülteket. A magyarok és más közép-európai államok számára viszont – hangsúlyozza Orbán – a haza immanens, a nemzeti és kulturális identitás alapvető.
A Die Welt ugyanakkor kitér arra, hogy a politikusnak jövő tavasszal az egységes ellenzék közös jelöltjével, a párton kívüli, jobboldali Márki-Zay Péterrel kell megküzdenie és a két tábor a felmérésekben fej-fej mellett áll.
Az Európai Unió zöld programjának felelőse attól fél, hogy a gazdasági gondok hatalmas félelmeket váltanak ki a társadalmakban, amik azután felhozzák a „sötét erőket”. Timmermans a Csillagok Háborújából vett hasonlattal igyekezett megvilágítani a veszélyt, miután az előző Bizottságban a jogállam felelőseként éppen eleget csörtézett Orbánnal, illetve Kaczynskival.
Mint mondta, a politikának meg kell akadályoznia, hogy a világ átcsússzon a rossz oldalra. Hiszen a bizonytalanság riadalmat kelt, az ijedtség dühöt eredményez, a harag gyűlöletbe torkollik, az pedig már egyenesen vezet a sötét erőkhöz.
És számítani kell rá, hogy lesz hátulütője, amikor ilyen magas az energiaár, illetve az infláció. A Bizottság pont azért javasolja egy 70 millió eurós alap létesítését, hogy a klímaváltozás kapcsán enyhítsen a legrászorultabbak helyzetén. Utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország elvileg azon tagok sorába tartozik, amelyek a legnagyobb támogatást kapnák e forrásból, noha mindkettő igencsak közel került az illiberális demokráciához, vagyis a sötét oldalhoz.
A politikus emlékeztetett azonban arra, hogy a jogállami mechanizmus értelmében csak akkor jogosultak pl. a gazdasági újjáépítési csomagra, ha eleget tesznek a demokratikus normáknak. Márpedig – hívta fel a figyelmet – időnként meg kell mondani, hogy eddig és ne tovább! Vagyis meg kell velük értetni, hogy az EU nem tud működni, ha nem mindenki tartja be a jogállamiságot.
Az újság budapesti tudósítója úgy érzékeli, hogy a Völner-ügy megrendítette Magyarországot, mivel a korrupciós botrány az államapparátus igen magas szintjét érinti. Az eset a nem éppen jó hírnévnek örvendő bírósági végrehajtókat érinti, akik magánvállalkozóként, de az igazságügyi tárca szigorú felügyelete mellett végzik munkájukat. A minisztérium részéről csakis Völner Pál volt a terület felelőse. A működési engedélyeket gyakorlatilag koncesszióként lehet megszerezni, de tülekednek érte, mert jó pénzzel jár.
Már régóta hallani lehetett arról, hogy a Kamara elnökétől meg lehetett venni egy-egy ilyen posztot, és az ügyészség szerint ő meg elérte az államtitkárnál, hogy a „megfelelő” jelölt nyerje ez a megbízatást. Schadl György már csaknem négy hete előzetesben van, mint ahogy a történtek 12 további gyanúsítottja közül még öten.
Nem egészen fél évvel a választás előtt az eddigi legmagasabb rangú fideszes nacsalnyik került a vádhatóság látókörébe. Orbán és Polt Péter szigorúan kézben tartja az ügyészeket. A testület nem szokott a családi klán tagjainak körmére nézni. A kormánypárt tagjai közül idáig legjobb esetben is csupán néhány kisvárosi polgármester és egy-két mezei tag ellen indult vizsgálat.
Budapesten az a hír járja, hogy Völner kapcsán a nyomozás váratlanul kicsúszott az ellenőrzés alól, miután Schadl őrizetbe vételét heteken át igyekeztek eltussolni. Olyannyira, hogy hatósági hírzárlatot rendeltek el. A dologban az a pikáns, hogy az államtitkár volt a felelős ellenzékiek, újságírók, jogászok és üzletemberek nyilvánvalóan törvénytelen lehallgatásáért, amihez a Pegasus kémprogramot használták.
A populizmus egyik szakértője szerint egy év után vegyes Biden mérlege a demokrácia megújításáért vívott harcban, mert nemigen lehet stratégiát látni nála és lehet, hogy Trump felett aratott győzelme csupán átmeneti és intő meseként szolgál. Yascha Mounk, aki a Johns Hopkins egyetemen tanít, megállapítja, hogy a világban továbbra is egyre magabiztosabbak a tekintélyuralom képviselői. Ugyanakkor egy csomó demokrácia odahaza a demogógokkal néz farkasszemet.
Az új amerikai elnök ugyan programja középpontjába állította a demokratikus értékek védelmét, ám a gyakorlatban sokat nem tett az olyan autoriter rezsimet feltartóztatására, mint Oroszország és Kína. Nem sikerült mérsékelnie a populista veszélyt, amely Magyarországtól Indiáig terjed. Továbbá nagyon messze van még attól, hogy helyre tudja állítani az általános bizalmat a demokrácia iránt.
A balsikernek részben objektív okai vannak, de azt is látni kell, hogy az eddigi módszerek nem alkalmasak az autokrácia megállítására. Trump csak bátorította ezeket az erőket, így azok most meglepő módon jönnek fel. Biden ugyan kemény szavakat használ ellenük, de nem világos, hogy milyen eszközökkel tudja sakkban tartani őket. Hiszen pl. képtelen rávenni Putyint, hogy ne fenyegesse egyre jobban Ukrajna területi épségét. A kaotikus afganisztáni kivonulás szintén nem sokat segített a tekintélyuralom elleni küzdelemnek.
Trump olyanokkal állt össze, mint Orbán vagy az indiai államfő, akik hazájukban alá akarják ásni a demokratikus intézményeket. Az új kormányzatnak viszont a jelek szerint nincs átfogó elképzelése, hogy miként bírja jobb belátásra az autokrácia felé tartó vezetőket, a többi közt Lengyelországban.
A ma kezdődő kétnapos washingtoni csúcskonferencia aligha alkalmas arra, hogy ott meghatározzák, mit lehet tenni a demokrácia erősítésére. Inkább csak az látni, hogy megrendezésével az elnök beváltja a kampányban tett ígéretét.
Az amerikai társadalom óriási megosztottsága folytán bizonytalan a demokrácia jövője az USÁ-ban is. Ez pedig nemigen serkenti a jogállamba vetett hitet a világ többi részén. Biden viszont még a választási hadjárat során nem mérte fel az előtte tornyosuló akadályokat, ennélfogva túl sokat ígért a demokrácia megerősítésére.
Így most azt kell fő teendőjének tekintenie, hogy bejáratott demokráciák ne csússzanak vissza, illetve autoriter rendszerek ne bővíthessék ki befolyási övezetüket. De ehhez meg kell mutatnia, hogy nem ússzák meg azok a populista vezetők, akik saját országukban a szabad intézményeket támadják. Az nem elég, hogy nem hívják meg őket a mai csúcskonferenciára.
Ám lehet, hogy még így sem lesz sikeres. De amit mindenképpen meg tud tenni, az az, hogy őszinte lesz az Egyesült Államokkal és a világgal. És meg kell mondania, ha úgy látja, hogy nem éri meg a küzdelem a demokráciáért és a liberalizmusért a fasizmus és az autokrácia ellen.
Schwezoff Dávid lett Rajna-Pfalz-tartomány első rabbija, miután ott most bevezették ezt a tisztséget. A 42 éves zsidó pap a felkérés bejelentése után arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi 10 évben Európa nagy részén, így Németországban is erősödik az antiszemitizmus. De a nemzeti szocializmus rombolására emlékezve meg kell akadályozni, hogy bárki gyűlölet célpontja legyen. A helyi zsidó közösség egyébként 3 ezer tagot számlál és Mainzban, Wormsban, valamint Speyerben olyan középkori zsidó emlékek vannak, amelyek a világ kulturális örökségének részét képezik.
Schezoff családja részben Oroszországból, részben Németországból származik, ő maga Magyarországon nőtt fel. A zsidó teológia mellett tanult gazdasági és pénzügyi ismereteket, valamint nemzetközi kapcsolatokat, de van tanári diplomája is. Megjegyzi, hogy 20-egynéhány évesen kirándult a színház és a showbusiness világába is, amiről később úgy gondolta, hogy ez nem az ő útja. Egyébként tud zongorázni, orgonálni és jól énekel.
(A rabbit a pár évvel ezelőtti magyar cikkek tanúsága szerint 2015-ben – nagyjából egy év után - elmozdították a Budapesti Zsidó Hitközség igazgatói állásából, mert kiderült, hogy korábban transzvesztita előadóművészként lépett fel, de volt katolikus kántor is – a szerk. megj.)
