gyilkosság;börtön;újságírók;jogvédők;

Képünk illusztráció.

- Csaknem 300 újságíró szenved börtönben, 24-et megöltek a munkájukért

Kína és Mexikó a világ két legveszélyesebb országa a médiamunkások számára.

Ismét rekordszámú újságíró volt börtönben, és legkevesebb 24 újságírót gyilkoltak meg munkájával összefüggésben az idén a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók védelmére (CPJ) nevű újságíró-jogvédő szervezet csütörtökön hajnalban kiadott éves jelentése szerint. Ebben az évben - december 1-jéig - 293 újságíró volt börtönben, míg tavaly 280.

Azokon kívül, akiket bizonyítottan munkájukkal összefüggésben gyilkoltak meg, 18-an haltak meg úgy, hogy gyaníthatóan munkájukért ölték meg őket, de túl nehéz volna bizonyítani ezt az indítékot - fogalmaz jelentésében a nonprofit szervezet. A dokumentum kiemeli: noha a bebörtönzések indoka országonként nagyon eltérő, a rekordszámú eset jól érzékelteti a világban zajló politikai felfordulást és a független újságírással szembeni egyre nagyobb türelmetlenséget.

„Ez már a hatodik egymást követő év, amelyben a CPJ adatai szerint rekordot dönt a börtönben lévő újságírók száma”– állapította meg közleményében Joel Simon ügyvezető igazgató.

A szervezet 40 év óta tartja számon az újságírók elleni erőszakcselekményeket és törvénytelenségeket. Simon szerint az újságírók számára óriási nehézséget jelent, hogy a kormányok egyre eltökéltebben akarják az ellenőrzésük alatt tartani és érdekeiknek megfelelően tárni a nyilvánosság elé az információkat. Különösen szomorú – fogalmazott az ügyvezető –, hogy hogy Mianmarban a február 1-jei katonai hatalomátvétel óta - és Etiópiában ismét elnyomják a sajtószabadságot.

„A legtöbb újságíró - 50 - Kínában volt börtönben az idén, utána Mianmar következik 26-tal, aztán Egyiptom 25-tel, Vietnam 23-mal és Fehéroroszország 19-cel”– áll a jelentésben.

A CPJ dokumentumai idén említik meg először a Hongkongban bebörtönzött újságírókat. A nyugati féltekén az újságírók számára továbbra is Mexikó a legveszélyesebb ország, mert a szervezett bűnözést és a korrupciót felfedni akaróktól rendszeresen így szabadulnak meg a bűnözők.

DNS-minták segítségével azonosították az eddig eltűntnek hitt, 1995-ben a szerb csapatok által lemészárolt embereket.