Csütörtökön 3,1 százalékról 3,3 százalékra tovább növelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézetek számára fenntartott egyhetes betéti kamatot. Az immár hetente ismétlődő emelés célja a novemberben már 7,4 százalékra ugró infláció letörése. Elemzők éves átlagban idén és jövőre is 5 százalékos pénzromlást várnak. Az emelkedő árak miatt a jegybank a következő hónapokban tovább szigorít. Az OTP elemzőközpontja azzal számol, hogy a jövő héten a Monetáris Tanács az egy hetes betéti kamatot további 0,3 százalékkal - azaz 30 bázisponttal - 3,6 százalékra emeli, illetve a heti kamatemelésekről várhatóan áttér a havira. A bank elemzői szerint 2022 első felében is folytatódik a kamatemelés. Az egy hetes betéti kamat akár 5 százalékon is tetőzhet.
A kamatemeléseket az akkori 0,6 százalékról még a nyáron indította el az MNB. Az alapkamat azonban egy ideje 2,1 százalékon áll, mert az utóbbi időben inkább az egy hetes betéti kamatot emelték. Mivel mára ez lett magasabb, irányadóvá vált és a bankok is ehhez árazzák piaci hiteleiket.
A forrásköltségek növekedése drágulást von maga után. A Bankmonitor összesítése szerint december első hetében 9 nagybank közül 6 érdemben emelt új lakáshiteleinek kamatán. November elejéhez képest így a jelenleg legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek teljes hiteldíjmutatója (thm) 0,37-0,87 százalékponttal emelkedett.
Ennek következtében egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztőrészlete 4-9,5 ezer forinttal emelkedhet. A teljes visszafizetendő összeg emiatt 20 év alatt 0,9-2,3 millió forinttal lesz több. Még jelentősebb a drágulás az 5 éves kamatperiódusú lakáskölcsönöknél, ahol 0,52-0,96 százalékponttal emelkedik a thm. Ez pedig egy 20 milliós kölcsön esetében 5 600-10 700 forintos törlesztőrészlet-növekedést okoz, a teljes visszafizetendő összeg pedig 1,3-2,5 millió forinttal ugrik.
Mindez csak az újonnan igényelt hitelekre vonatkozik. A már felvett kölcsönök árazása csak a kamatfordulókor változhat. A hosszabb távra nem rögzített kamatozású hiteleket ugyanis bizonyos időközönként – 3, 6, 9 havonta, vagy évente – átárazzák a bankok az aktuális kamatkörnyezetnek megfelelően.
Az MNB adatai szerint a teljes lakossági hitelállomány bő negyede éven belül változó kamatozású. A jelzálogkölcsönöknél az arány már 36 százalék. Igaz, ez utóbbi 2016-ban még 70 százalék körül állt. A változó kamatozású hitelek mellett azonban a hosszabb periódusú kölcsönök egy részénél is a következő évre esik a forduló. Összességében tehát a teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százaléka, mintegy 466 ezer szerződés árazódhat át a következő hónapokban. A második negyedév végén fizetési moratóriumban levő jelzáloghitel-állományon belül még magasabb az arány. E kölcsönök több mint felénél változik a kamat.
Az MNB a december elején megjelent pénzügyi stabilitási jelentésben azt is kiszámolta, mindez mivel jár. Eszerint egy 100 bázispontos kamatemelkedés az éven belül átárazódó hitelek 3 százaléka esetén növelné több mint 10 százalékkal a törlesztőrészletet. Egy 300 bázispontos növekedésnél az érintett hitelesek több mint fele, egy 500 bázispontosnál pedig háromnegyedük szembesülne 10 százalékot meghaladó havi kiadásemelkedéssel. A medián törlesztőrészlet-növekedés 100 bázispontos kamatemelés esetén havi 1370, 300 bázispontosnál 4200, 500 bázispontosnál pedig 7150 forintra jönne ki. A moratóriumban levőknél valamivel nagyobb lenne a többletkiadás: 100 bázispontnál 1670, 500 bázispontnál pedig 8780 forinttal nőne a havi törlesztő.
A jegybank szerint a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteiben gyorsan jelentkezhet a kamatemelési ciklus hatása. Az érintett adósok – köztük az egykori devizahitelesek – számára ebben a helyzetben a kamatok rögzítése jelentene érdemi segítséget. Erre a jelenlegi, még mindig alacsonynak számító kamatkörnyezet alkalmas is lehetne. Mégis nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Idén júniusig az érintett hitelek mindössze 6,5 százalékát váltották át hosszabb kamatperiódusúra. Az új hiteligénylők viszont már kerülik a kamatkockázatot. Az újonnan folyósított kölcsönök kevesebb mint 1 százalékánál változik éven belül a kamat. Az MNB 2019-es kamatkockázati felmérése szerint ugyanakkor a konkrét ajánlatok esetében a népesség – a megfogalmazástól függően – 54-72 százaléka nem ismerte fel a kamatfixált hiteltermékeket.
