Emmanuel Macron;

Macron budapesti látogatásán az EU jövője a tét

Miért látogat el Budapestre a francia elnök? – kérdezgeti a párizsi sajtó. Az okok többrétűek. Támogatókat keres az Unió reformját érintő elképzeléseire. Másrészt belpolitikai okokat is keresni kell a háttérben.

Macron budapesti vizitjének alapvető oka ismert, a francia elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik, részt vesz a visegrádi csúcson, és ellenzéki politikusokkal is eszmét cserél. Macron a január elején kezdődő francia soros elnökségre készül, aminek több szempontból is különleges jelentősége van számára. Mondhatni történelmi elnökségre készül, hiszen ezzel egy időben, áprilisban rendezik meg a francia elnökválasztást és ha sikerülne előmozdítania azokat az Európai Unió jövőjére vonatkozó reformterveit, amelyekkel már 2017 szeptemberében előállt, nyilvánvalóan újraválasztásának esélyeit is javítaná. Macron mindenesetre a harmadik francia elnökjelölt, aki – Éric Zemmour és Marine Le Pen után –, aki néhány hónapon belül Budapestre látogat.

Macron részéről tehát részint belpolitikai okai vannak ennek a diplomáciai offenzívának, amelynek egyik állomása Budapest. A konzervatív Le Figaro csütörtökön megjelent elemzésében egyenesen úgy fogalmazott, Macron „arra akarja használni Európát, hogy destabilizálja az elnökválasztáson induló ellenfeleit”. A megkérdezettek 32 százaléka úgy véli, hogy az államfő számára inkább előny, mint hátrány az uniós elnökség, csak 15 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt – derült ki az Odoxa-backbone Consulting felméréséből.

Macron csütörtökön ismertette a soros elnökség programját egy olyan időszakban, amikor az Európai Uniónak egyrészt nehézségekkel kell szembenéznie a migrációs kihívások, illetve a koronavírus-járvány miatt, másrészt átmeneti állapotban is van, hiszen Olaf Scholz német kormányának idő kell, míg az EU ügyeinek irányítását is teljes körűen át tudja venni. Az Elysée-palota ezzel kapcsolatban azt közölte, az elnök a következő hónapokban kiemelten foglalkozik európai szinten az éghajlatváltozást, a digitális átmenetet, az európai védelem megerősítését, a szociális Európa fejlesztését, valamint a menekültügy kezelését érintő kérdésekkel.

Macron csütörtöki beszédének egyik fontos célja az volt, hogy szélesítse a szakadékot az Európa-pártiak és az euroszkeptikusok között. Az uniós elnökség „lehetőség arra, hogy Európa a politikai vita középpontjába kerüljön, és mindenki tisztán lásson” – magyarázta a Le Figarónak egy az államfőhöz közel álló személy. És ez akár sikerülhet is neki, hiszen az elnökválasztás közeledtével minden jelöltnek állást kell foglalnia arról, milyen viszony fűzi őt az Unióhoz. Ez pedig azért tűnik jó stratégiának, mert a jobboldalon jóval mélyebbek az euroszkepticizmus gyökerei, mint a baloldalon, vagy a centristák körében. A magyar kormányt Nyugaton euroszkeptikusnak tartják, például éppen azért, mert az EU-t támadó Zemmourral barátkozik. Ám ha Macron leendő soros elnökként érkezik Budapestre, az kihívást jelent az euroszkeptikus francia politikusok számára is arra, hogyan értékeljék ezt a találkozót.

Macron célja lehet a budapesti vizittel, hogy elterelje a francia közvélemény figyelmét a menekültkérdésről.

A jobboldali pártok elsősorban ezt a témát tennék a kampány középpontjába, ami nem felel meg Macron érdekeinek, hiszen a biztonság javításával kapcsolatban a közvélemény általában jobban bízik a jobboldali politikusokban. Az Odoxa felméréséből kiderül például, hogy a jobbközép Republikánusok és Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés szimpatizánsainak háromnegyede ezt a kérdést tartja a legfontosabbnak. A baloldaliak és a Macron által fémjelzett Lendületben a Köztársaság (LREM) párt támogatói számára viszont a koronavírus elleni harc az elsődleges. Emmanuel Macron január 19-én természetesen nem elnökjelöltként, hanem köztársasági elnökként akar megjelenni az Európai Parlament előtt beiktatási beszédében.

A francia sajtót is foglalkoztatja Macron budapesti vizitjének időzítése. Ez már csak azért is érdekes, mert a Le Parisien nem is olyan rég, október 26-án azt írta, a jelek szerint Macron „nem tűnik késznek arra”, hogy Budapestre utazzon. „Novemberre terveznek egy horvátországi látogatást, de Budapestre nem terveznek semmit” – írta akkor a lap, amely emlékeztetett arra, hogy márpedig Macron ígéretet tett mandátuma elején arra, hogy végigjárja az Unió fővárosait. Akkor az Elysée-palota az esetleges budapesti vizittel kapcsolatban azt mondta a lapnak, „egyelőre nincs semmi tervbe véve”.

Ugyanakkor talán már a budapesti vizit előkészítését szolgálhatta az elnökhöz közel álló Clément Beaune, európai ügyekért felelős államtitkár október 13-án, Budapesten tett vizitje. A politikus akkor úgy fogalmazott, „Orbán Viktor tiszteli a politikai harcot, szereti azt. Emmanuel Macron a maga részéről soha nem zárkózik el a konfrontációtól, Európát politikai térnek tekinti, ahol vitatkoznunk kell, nem pedig szuvenírfotókat készíteni”. Beaune egyébként hivatalos budapesti útja során nem habozott találkozni az LMBT közösség aktivistáival. Franciaországban is nagy figyelmet keltett a magyarországi homofób törvény.

A lapok szintén úgy látják, hogy a látogatás elsődlegesen francia belpolitikai érdekeket szolgál, de fel akarja hívni a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök figyelmét. Így értékelt az Ouest France című lap, amely emlékeztet arra, hogy a francia elnök és Orbán Viktor szemben álltak egymással az európai színtéren, különösen Macron ötéves ciklusának elején. Előbbi az egységes és támogató Európa vízióját védte, így a menekültek befogadásának kényes kérdésében is, míg utóbbi a nacionalista, populista tábor szószólója volt.

November vége felé az Elysée-palota már nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy Macrone ellátogat Budapestre.

Mint az Ouest France írja, Macron budapesti útjával, amely az első francia elnöki látogatás Budapesten Nicolas Sarkozy 2007-es vizitje óta, befejezi a többi 26 uniós fővárosban tett körútját, amelyet ötéves hivatali ideje alatt ígért, és amelyet a koronavírus-járvány kissé lelassított.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Budapesten találkozik a visegrádi kormányfőkkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki „az értékek terén” ellenfele az EU-ban, de potenciális szövetségese olyan kérdésekben, mint a beruházások, az atomenergia és az európai védelem, amelyek a francia elnökség napirendjén szerepelnek.

A francia AFP hírügynökség szintén azt emeli ki, hogy Macron a budapesti úttal befejezte az Unió 26 másik fővárosában tett körútját. Az AFP utalt arra, hogy az Elysée palota szerint Macron beszél a vitás témákról. A francia elnök tiszteletét teszi a 2019-ben elhunyt Heller Ágnes sírjánál, „aki Orbán Viktor ellenzéki alakja volt, és akit 2018-ban Macron az Elysée-ben fogadott” – emlékeztet az AFP.

Természetesen a vizit célja lehet az is, hogy felmérje, a visegrádi államok, beleértve a rebellis Magyarországot és Lengyelországot, mennyire támogatják az EU jövőjére vonatkozó reformjavaslatait, egyáltalán mennyire egységesek ezekben a kérdésekben. Nem kizárt: a saját szemével akar meggyőződni arról, hogy a V4-ek itthon oly sokszor hangoztatott egysége csak retorikai fordulat. Az egyik ilyen kényes kérdés, mely visegrádi államokban megosztottak lehetnek, az EU döntéshozatalának reformja. Vagyis szakítás azzal, hogy a Tanácsnak bizonyos kérdésekben egyhangúlag kell szavaznia. Az új német kormány a programjában is deklarálta, felhagyna az egyhangúsággal. A másik fontos témakör Budapesten a védelmi politikát érintheti. Macron ezt a kérdést már beiktatása óta szívén viseli, de nem tudott sok eredményt felmutatni ezen a téren. Franciaország gyakran találta magát elszigetelve a katonai témákat illetően. Az Európai Bizottság a védelmi alapot a 2021-2027-es időszakban 7,9 milliárd euróval támogatja, miközben Párizs 13 milliárd eurós támogatást remélt. Összehasonlításként: francia hadsereg éves költségvetése 40,9 milliárd euró.

Mit tehet Macron? Amikor átveszi az Európai Unió Tanácsának elnökségét, meg kell próbálnia az úgynevezett „stratégiai iránytű” elfogadását. Ezzel megvalósulna az a régi terv, miszerint 2025-ig 5000 fős uniós intervenciós erőt hoznak létre. Az erről szóló megállapodás szövegét 2022 márciusában fogadhatják el, de a tartalma egyelőre kérdéses. Franciaország azt szeretné, ha Európának valódi európai hadserege lenne, hogy önállóbb legyen az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben. Ez az elképzelés messze nem élvez egyhangú támogatást. A balti államoknak, Lengyelországnak és Svédországnak különösen nem tetszik ez az elképzelés, és katonai szempontból inkább az amerikai befolyási övezetben maradnának. Ehhez a tervez kérheti Macron a visegrádiak támogatását.

Szóba kerülhet a menekültkérdés. Bár politikai megállapodás született az Európai Menekültügyi Ügynökség létrehozásáról, még mindig nincs kompromisszum az új ügynökség által végrehajtandó szabályokról. Általánosságban elmondható, hogy egyrészt a visegrádi országok ellenzik a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelező szolidaritási mechanizmust. Másrészt pedig azok az országok sem támogatják, ahová a menekültek elsőként érkeznek (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Málta, Bulgária). Ezen államok azt kifogásolják, hogy a reform új erőfeszítéseket követel tőlük. Így kénytelenek lennének hosszabb időre menedékkérőket befogadni.

Ez ügyben mit tehet Macron? Franciaország Németországgal és Belgiummal együtt kompromisszumot próbál találni az új európai paktum elfogadására. Párizs álláspontját egy 2021 szeptemberében közzétett szenátusi jelentés foglalja össze: „Franciaország kész részt venni a szolidaritási mechanizmusokban, de nem minden áron: egyidejűleg biztosítékokat kell kapnia a külső határok felügyeletének megerősítésére és a menedékkérők mozgásának csökkentésére magán az európai térségen belül”.

A francia elnökség lehetővé teheti bizonyos technikai kérdések megvalósítását. Ezek közé tartozik egy "szűrőrendszer" bevezetése az EU határain a személyazonosság gyors ellenőrzése, illetve a kiutasítások hatékonyabbá tétele érdekében.

Emmanuel Macron azt is hangoztatja, hogy szeretné átalakítani a schengeni övezetet, azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szabad határátlépést 22 uniós országban, és csökkenti az ellenőrzések gyakorlásának lehetőségét.

Az elnök politikai irányítást szeretne ezen a területen, de a javaslat a körvonalait még tisztázni kell. Emellett "vészhelyzeti támogatási mechanizmusokat" szeretne a migrációs válságok által érintett országok megsegítésére. Ez is téma lehet Budapesten.

Szó eshet a környezetvédelmi kérdésekről is, amelyek előmozdításában egyelőre nem mutat nagy lelkesedést Budapest. Emmanuel Macron szén-dioxid-adó bevezetése mellett érvelt. Az elképzelést, az Európai Bizottság is felkarolta, amely tavaly júliusban mutatta be Brüsszelben egy ökológiai program részeként. Az elképzelés az, hogy szén-dioxid-árat állapítsanak meg bizonyos nyersanyagok - például acél, vas, alumínium és nitrogénműtrágya - Európai Unióba történő behozatalára. Ennek a mechanizmusnak az a célja, hogy megakadályozza a szennyező iparágak áthelyezését a kevésbé szigorú előírásokkal rendelkező országokba. Mindenekelőtt az a célja, hogy megvédje az európai vállalatokat, amelyekre már most is vonatkozik a szén-dioxid-adó, a külföldi versenytől, emlékeztet a Marianne.net honlapja.

Ezt a 2026-ban hatályba lépő mechanizmust most kell érvényesíteni. Emmanuel Macron feladata lesz, hogy segítsen a környezetvédelmi jelentőségű dossziét érintő megbeszélések lezárásában. A Centre d'études prospectives et d'informations internationales szerint ez az adó 2040-ig mindössze 0,9%-os csökkenést eredményezne az üvegházhatású gázok globális kibocsátásában.    

Már három éve járt Pozsonyban Macron jóval hamarabb látogatott el Budapestre, mint Pozsonyba, még 2018 októberében. Akkor rendkívül határozottan és keményen kelt ki a varsói és a budapesti kormány ellen. Élesen bírálta például Budapest akkori Brüsszel elleni kampányát. Macron így fogalmazott: „Magyarországon és Lengyelországban egyes vezetők elfogadhatatlan ötlettel játszadoztak. Amikor hallgatom, ahogy összehasonlítják Brüsszelt és a szovjet korszak Moszkváját, ez elfogadhatatlan. Hazudnak a népüknek” – jelentette ki. Hozzátette, "amikor nagy plakátokat látok, amelyeken az áll, hogy 'Állítsuk meg Brüsszelt', akkor mit csinálnak? Meg akarják állítani Brüsszelt és a strukturális alapokat? Miből él (Orbán Viktor miniszterelnök pártja) a Fidesz, ki finanszírozza őket? Ki fizette őket? Ki csinált karriert? Az európai strukturális alapoknak köszönhették mindezt” – hangoztatta akkor Pozsonyban. Macron aztán a 2020 júniusában megrendezett uniós csúcstalálkozón felszólította az uniós partnereket arra, lépjenek fel az „illiberalizmus európai térnyerése ellen”, vagyis egyértelműen a progresszív tábor szószólójaként lépett fel. Ugyanakkor mindeközben, 2019 októberében a két vezető találkozott egymással az Elysée-ben, különösen a határvédelemről és az európai védelem szükségességéről tanácskoztak.