A bécsi kijárási tilalom utolsó szombatján mintegy 44 ezren demonstráltak a Ringen a koronavírus oltatlanjainak "üldöztetése" ellen. A más tartományokból is a fővárosba ömlők megmozdulásának szónoka Herbert Kickl, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke volt, aki nemrégiben maga is átesett a fertőzésen, szerencséjére csak annak enyhe lefolyású változatán. Mivel, a kormány csak nemrég ismertette a jövő februártól életbe lépő kötelező oltás mikéntjét, a magas pénzbüntetést, a munkahelyi elbocsátások lehetőségét, félő volt, hogy a tüntetők radikálisabbak lesznek, mint a korábbi hétvégéken. Ezúttal 1400 rendőrt vetettek be a rendbontók ellen, a tiltakozók közé ezúttal is neonáci szervezetek keveredtek, a hitleri karlengetésre letartóztatás volt a válasz.
A parlamentben egyre inkább elszigetelődő FPÖ vezetője a koronavírussal kapcsolatos radikális megnyilvánulásaival növelte a párt népszerűségét (22 százalékra). Ebben az is belejátszott, hogy Kickl a múlt héten felmondta Vlagiymir Putyin orosz elnök pártjával, az Egységes Oroszországgal még 2016-ban kötött barátsági megállapodást, amely delegációk cseréjét, közös eszmecseréket irányzott elő. Az egykoron Jörg Haider, majd a 2019-ben megbukott Heinz-Christian Strache pártelnök mellett tanácsadói szerepet betöltött politikus kifejtette, hogy ma Ausztriának annyi belső válsággal kell szembenéznie, hogy az orosz kapcsolatok élénkítésére egyáltalán nincs ideje. Hozzátette, hogy ő 5 évvel ezelőtt sem látta értelmét a barátkozásnak. A nemzetközi sajtó sokáig feltételezte, hogy Putyinék anyagi támogatást nyújtanak a szélsőséges pártnak, esetleges belső ausztriai politikai konfliktusok előidézésére.
Kickl az egyetlen pártvezető, aki kívül rekedt azon az összefogáson, amely az utóbbi napokban formálódott a parlamentben. Kezdeményezője a Mikulás napján felesküdött új néppárti kancellár, aki a lemondott Kurz-kormányban még a belügyi tárcát vezette. A 49 éves Karl Nehammer eddigi megmozdulásai kedvező visszhangra találtak, ahogy Ausztriában szokás mondani, szemmagasságban kezeli az ellenzéket, kíváncsi a véleményére, a megbeszéléseket a tárgyilagosság és tényszerűség jellemzi. A merevnek és szigorúnak ismert Nehammer párbeszédre törekszik a népszerűségben a 24 százalékon álló Osztrák Néppártot (ÖVP) pillanatnyilag két százalékkal előző szociáldemokratákkal (SPÖ), valamint a liberálisokkal. De szelídebb hangot üt meg az FPÖ-vel is, szeretné, ha a most a kereszténydemokratáktól odapártoló tagok inkább a néppártban maradnának. Az oltásellenesség nem jellemzi az egész szabadságpártot, sokan, köztük a régi radikális Andreas Mölzer is értelmét látja a védekezésnek.
Az ÖVP-vel tavaly január óta koalícióban kormányzó zöldek vezetője, Werner Kogler alkancellár is azt mondta, hogy jobb a viszonya az új kancellárral, mint a régivel. A politikus, akinek higgadtsága nagyban hozzájárult a két párt együttműködésének a fennmaradásához, a hétvégén nagyinterjút adott a Der Standard című napilapnak. Ebben elmondta, hogy úgy látja, Nehammer fontosnak tartja az elmúlt hetek viharainak lecsöndesítését, és a változatlanul súlyos pandémia elleni összehangolt küzdelmet. Szerinte az új felállásban megvan az esélye annak, hogy a koalíció fennmarad a törvényhozási ciklus végéig, 2024-ig. Kogler elmondta, hogy Ausztria nem vesz részt 15 uniós ország azon kezdeményezésében, amely 40 ezer afgán menedékkérő arányos befogadásáról szól. Ez még a Kurz-kormány könyörtelen menekültpolitikájának a következménye, amelyben „tettestársként“ Nehammer is részt vett, de a zöld politikus szerint talán lesz esély arra, hogy Ausztria saját kontójára magas képzettségű afgán nőket fogadjon be.
