Bár továbbra is csak félgőzzel megy a termelés a legtöbb autó-, gép- és elektronikai ipari üzemben a világszintű alkatrészhiány és logisztikai problémák miatt, több helyen még így is csak a dolgozók túlóráztatásával tudják teljesíteni a megrendeléseket. Egy alföldi autóipari alkatrészgyártó jelenleg például a járvány előtti szint 60 százalékán termel csak, mégis berendeli a szabadnapjain is a munkavállalókat, mert olyan kevesen vannak. Újakat pedig nem tud bevonzani. A munkaerőhiány azonban egyelőre inkább csak a jövőre nézve fáj a cégek többségének, most még a hamarosan lejáró munkaidőkeretekben felhalmozódott ledolgozatlan mínuszórák okoznak fejtörést. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett, a kormánytöbbség által éppen három éve megszavazott törvénymódosítás lehetővé tette ugyanis, hogy a cégek több éves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelések mennyiségéhez a dolgozók munkaidejét. Ha kevés a megrendelés, kevesebbet kell dolgozni, ha több, akkor ezeket a mínuszórákat ledolgoztatják, de mindig alapbér jár csak, túlóradíj nem. A járvány berobbanásakor tucatjával bevezetett hosszabb munkaidőkeretek év végén, illetve jövő tavasszal kifutnak, a kényszerű leállások miatti mínusz órákat viszont továbbra is nehezen tudják ledolgoztatni a cégek.
Az ágazatban arra számítanak, hogy február végére, március elejére helyreállnak az ellátási láncok, és onnantól gőzerővel beindulhat(na) a termelés. Csakhogy a cégvezetők azt is látják, hogy a jelenlegi dolgozói létszámmal aligha lesznek képesek nagy ugrásokra. Pláne, hogy több gyárban is március, április környékén járnak le a dolgozókat most még röghöz kötő munkaidőkeretek.
Abban a pillanatban dolgozók százai fognak ugyanis egyszerre fölállni, és másik céghez „igazolni” – mondta lapunknak László Zoltán. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke Észak-Magyarországról és a Közép-Dunántúlról is említett olyan cégeket, amelyekhez április 1-jei kezdéssel már most aláírta új munkaszerződését több mint száz, ugyanazon ipari park másik üzemének alkalmazottja. Ezek a dolgozók több szempontból is elégedetlenek jelenlegi munkahelyükkel. Csakhogy amíg a munkaidőkeret nem jár le, addig nem tudnak váltani. Ha előbb kilépnének a cégtől, a jelenlegi szabályozás értelmében vissza kellene fizetniük a termeléskiesések során felhalmozódott ledolgozatlan órák ellenértékét. A munkaidőkeretek végén azonban ezeket a mínuszórákat le kell nullázniuk a cégeknek, így akkor a dolgozók is munkahelyet tudnak váltani.
László Zoltán szerint a munkaidőkeretek kifutására a konkurens cégek is készülnek, és igyekeznek már most magukhoz csábítani a dolgozókat, ezért tavasszal nagy munkaerőmozgások lesznek az ipari parkokban. Mindezzel a vállalatok is tisztában vannak, és igyekeznek magasabb kezdőbérekkel magukhoz vonzani a dolgozókat. Ám megtartani már nehezen tudják őket - mondja a szakszervezeti vezető. A fluktuáció hatalmas: a három hónapnál rövidebb ideje egy adott cégnél dolgozó munkavállalók fele odébbáll - esetükben még nem halmozódik fel jelentős mennyiségű mínuszóra sem -, és a külföldi vendégmunkások is meglehetősen gyorsan cserélődnek a gyárakban.
A tőkeerősebb cégek ezért is hajlanak most jobban a nagyobb, akár kétszámjegyű béremelésekre, és a cafeteria-jutattások növelésére. Azt látjuk, hogy a vállalatok most a jövőt árazzák be – fogalmazott László Zoltán. Mint elmondta: a Vasas helyi tagszervezetei eddig nyolc gyárban állapodtak meg a jövő évi fizetésekről, ezek közül csupán egy helyen nem sikerült kétszámjegyű béremelést elérni. László Zoltán azonban biztos benne, hogy a januári 6,5 százalékot a jövő év során itt is további bérfejlesztés követi. A többi helyen ugyanakkor már most 12,5-18,7 százalék közötti béremelésről szóló megállapodást írtak alá, a cafeteria-keretek pedig évi 100-200 ezer forinttal bővülnek. A legtöbb cégnél viszont még most is zajlanak a bértárgyalások. László Zoltán szerint év végére mintegy 40 helyen fognak megállapodni, a többi helyen tavaszra lesz egyezség – a szakszervezet reményei szerint kétszámjegyű béremelésekről.
