külföldi lapszemle;Szabad szemmel;

2021-12-13 07:29:02

Szabad szemmel - Scholz kizárta, hogy Berlin eleget tegyen a lengyel követelésnek

A német kancellár azt emelte ki Varsóban, hogy az unió jogközösség, és remélhetőleg sikerül előrelépni Lengyelországgal a jogállamiság és a demokrácia kapcsán kirobbant ellentétek ügyében.

Die Zeit

A német kancellár azt emelte ki Varsóban, hogy az unió jogközösség, és remélhetőleg sikerül előrelépni Lengyelországgal a jogállamiság és a demokrácia kapcsán kirobbant ellentétek ügyében. Scholz, aki Párizs és Brüsszel után rögtön a lengyel fővárosban tett bemutatkozó látogatást – két nappal Baerbock külügyminisztert követően – rámutatott, hogy az EU a közös értékeken és jogon alapszik, a tagokat összeköti a jogállamiság elve. Ezért nagyon jó volna, ha mielőbb rendeződne a vita a két fél között.

Ugyanakkor kizárta annak a lehetőségét, hogy Berlin eleget tegyen a lengyel követelésnek és további kártérítést fizessen a háborúban okozott veszteségekért. Utalt arra, hogy országa igen sok pénzt tesz bele az unióba és a befizetés jelentős részét déli, illetve keleti tagok kapják meg, amivel nincs semmi gond. A vendéglátó Morawiecki megjegyezte, hogy népe igen sokat szenvedett a világháború során, de a jóvátételt konkrétan nem hozta szóba. Ugyanakkor közölte, hogy a legjobb volna, ha nem engedélyeznék az Északi Áramlat 2 használatba vételét, mert az oroszok zsarolni igyekeznek a gázzal.

Neue Zürcher Zeitung

Megoldatlan konfliktusok árnyékolták be az új német kormányfő, illetve külügyminisztere varsói útját. Európa és az energia ügyében két világkép ütközött egymással. Mindkét vendéget látványos bizalmatlanság fogadta, pl. akkor, amikor egy kormány közeli művész plakátja a német politikusokat Hitlerhez és Göbbelshez hasonlította. Mellesleg Kaczynski a minap úgy vélekedett, hogy az új koalíció a 4. birodalmat próbálja megteremteni.

A primitív hangvétel arra nyúlik vissza, hogy a lengyelek körében a 2. világháborúban átélt terror hatására elve ellenérzéseket tapasztalni Németországgal szemben, és ezek a felmelegített jóvátételi igényekben is megnyilvánulnak. De még nagyobb az ellentét az EU jövője ügyében. A német kormányszövetség az Európai Egyesült Államok létrejöttét tűzte ki távlati célul, erről a PiS hallani sem akar. Morawiecki még azt is megpendítette, hogy az elképzelés mögött ugyanaz a demokratikus centralizmus van, amit Kelet-Európa a szocializmus idején élt át.

Varsó szerint alapvető a visszaszerzett nemzeti szuverenitás, ennek megfelelően a nacionalisták nem hajlandóak további jogköröket átadni Brüsszelnek. Viszont Magyarország mellett főként a lengyelek provokálják az uniót tudatosan, az igazságügyi reformmal. Merkel az összefogás érdekében nem élezte ki a kérdést, az új német koalíció viszont nagyobb hangsúlyt helyez a jogállamiságra. Annak védelmében fokozottan alkalmazni óhajtja a meglévő jogi eszközöket, illetve támaszkodni kíván az Európai Bíróságra.

Lengyelország ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy őt nemigen köti a közösségi jog. Ennek megfelelően csak igen szűk ösvényen mozoghatott Varsóban Scholz és Baerenbock. Így várhatóan feszült marad a két ország kapcsolata.

FT

A radikális lengyel igazságügyi miniszter még egy lapáttal rátett az EU-val kialakult ellentétekre: a lapnak adott nyilatkozatban most már azzal fenyegetőzött, hogy országa megvétóz minden olyan döntést, ahol egyhangú támogatásra van szükség. Ziobro szerint a Bizottság törvénysértően jár el, ha a jogállami kifogások miatt nem folyósítja a Lengyelországnak szánt forrásokat. Ez esetben még azt is kilátásba helyezte, hogy Varsó nem fizeti be a maga tagi hozzájárulását, ami pedig elvileg kötelező. (Amúgy a lengyelek a szervezet legnagyobb nettó kedvezményezettjei közé tartoznak – a szerk. megj.)

A politikus, aki egy kicsiny pártocska élén áll, ám támogatása nélkül még a koalíció hajszálvékony többsége sem lenne meg, abban bízik, hogy az unió hátrál meg. De ha mégis beveti a jogállami szankciókat, akkor számíthat a már említett konkrét megtorlásra. Így nem lesz közös határozat pl. a klíma- és az energiapolitika kérdésében, az pedig azzal jár, hogy az égbe szökik az áram ára - mondta.

Jelezte viszont, hogy szó lehet a Fegyelmi Kamara szélnek eresztéséről, ahhoz viszont ragaszkodik a hatalom, hogy ne dolgozhasson az a kb. 600 bíró, akit a testület tiltott el hivatásától, illetve senki se vonhassa kétségbe a mostani kormány által kiválasztott bírák kinevezését. Szerinte a Bizottság elfogadhatatlan feltételeket támaszt, mert célja nem a jogállam, hanem a PiS megbuktatása. Ziobro szerint Brüsszel azt sulykolja a lengyeleknek, hogy megkapják a pénzt, ha kilépnek a Jog és Igazságosság mögül, ám ez politikai diktátum, amihez a szövetség zsarolást vesz igénybe.

Az unió ezzel szemben úgy látja, hogy lengyel részről az alapértékeket éri súlyos fenyegetés. Ziobro ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az EU rá akarja venni országát: fogadja el az Európai Egyesült Államok gondolatát, amit gyakorlatilag Berlin forszíroz. De előtte még megpróbálja padlóra küldeni a lengyel kormányt, miután az ellenzi a tervet. Szerinte a szervezetet továbbra is a szuverén nemzetek összefogására építeni és nem az ököljogra, továbbá nem diktálhat a senki által meg nem választott brüsszeli bürokrácia. A lengyel szuverenitást pedig nem lehet korlátozni, mert pártja soha nem fogadja el, hogy az ország gyarmat legyen.

Reuters

Lengyelország elpackázta, hogy milliárdokat kaphasson az EU gazdasági újjáépítési alapjából. A kiskaput az tette be, amikor az igazságügyi biztost a múlt hónapban brutális fogadtatás várta Varsóban: a szakminiszter a nyilvánosság előtt olyan fényképeket adott át a jogállam érdekében eljáró Reyndersnek, amelyek a 2. világháborúba lerombolt fővárost mutatták. Az üzenet az volt, hogy Európa már akkor is igazságtalanul bánt az országgal.

A gesztus végképp szertefoszlatta a reményeket, hogy enyhülés állhat be a kétoldalú viszonyban és így a PiS hozzájuthat a 36 milliárd euróhoz. Ziobro környezetéből azt közölték, hogy a brüsszeli vendéget nyilvánvalóan sokkolta az eljárásmód. Így az unió kénytelen volt szembenézni azzal, hogy reménytelen Varsótól engedményt várni.

A vita a demokratikus normákról folyik, ideértve a sajtószabadságot, de ettől még odahaza, a vidéki munkások és az alsó középosztály körében népszerű a Jog és Igazságosság nacionalista, euroszkeptikus irányvonala, mert a párt nem garasoskodik a társadalmi juttatásokkal.

Brüsszelnek leginkább a pénzzel tud hatásosan érvelni, és von der Leyen beavatott körök szerint addig nem nyitja meg a csapot, amíg Lengyelország nem számolja fel a Legfelsőbb Bíróság mellett létesített Fegyelmi Tanácsot. De a viszonyt közben még jobban beárnyékolta, hogy az új német kormány keményebb álláspontra helyezkedik a jogállam kérdésében, mint Merkel tette. Azon kívül szinte biztosra vehető, hogy az Európai Bíróság főtanácsnokának szakvéleménye nyomán reménytelen a magyar-lengyel próbálkozás a jogállami mechanizmus megfúrására. Amúgy pedig az is fenyeget, hogy Lengyelország az új, hosszú távú költségvetésből is jelentős alapoktól esik el.  

FAZ

Az előző kancellár alatt Ausztria Nyugat-Európából átcsúszott a földrész keleti felére, csak éppen ezt a lakosság nem vette észre, mert elvakította, hogy Kurz Trumppal pózolt és olyanokkal barátkozott, mint Orbán, Jansa, Babis és Netanjahu. Így látja a helyzetet vendégkommentárjában Armin Thurnher, a bécsi Der Falter c. hetilap főszerkesztője.

A politikus belpolitikai megfontolásokból ostorozta az EU-t, azt hangoztatta, hogy nem szabad megengedni a szervezet eladósodását, továbbá a határok lezárása mellett kardoskodott, de aztán egyik követelést sem vette igazán komolyan. Ám ennek inkább csak jelképes jelentősége volt. De mindenképpen politikai vörös vonalakat lépett át, éspedig leginkább pártja és saját politikai hasznát nézve.

Lojális, szakmailag harmatgyenge emberekkel vette körül magát, mert azoktól nem kellett félnie, hogy ellene fordulnak. A karizmája azonban odalett, amikor kiderült, hogy csodás felemelkedését feltételezhetően hamisított és a megvett bulvármédia által közzétett közvélemény kutatásoknak köszönhette. Konzervatív elemzők azonban így is bíznak a visszatérésében, hiszen mindössze 35 éves, ám a remény alighanem megalapozatlan.

Egyrészt mert ő maga a gazdaság felé orientálódik. Másrészt az ügyészség már kiértékelte az ellene szóló bizonyítékok jó egyharmadát. Harmadrészt a legfőbb tanácsadója okos telefonján talált üzenetek végképp tarthatatlanná tették a helyzetét. Egy olyan személyiség képe bontakozott ki, amely a hatalom megszállottja és narcisztikus zavarokkal terhelt.

A korábbi kormányfő évente 200 millió euróval kézből etette a sajtót, főleg a bulvármédiát. A Ballhausplatz kommunikációs szakemberei megadták a futó témákat, majd a miniszterek szajkózták az üzenetet. A szerkesztőségek pedig csócsálták. Az egész nagyon hasonlított arra, ami totalitárius rendszerekben van. Aki nem állt be a sorba, attól megvonták az állami hirdetéseket.

Az országnak most olyan erős politikusra volna szüksége, aki kellő meggyőző erővel rendelkezik és nem a korrupt sajtóbefolyás segítéségével irányítja Ausztriát. Kurz a járványt is saját propaganda céljaira használta, de kudarcot vallott.

A szélsőséges Szabadságpárt vezére, Kickl, aki az első Kurz-kabinetben belügyminiszter volt, most azonban történelmi esélyt szimatol, így hisztérikusan, részben a tényeknek ellentmondva uszít az oltások ellen. Tízezrek, sőt százezrek tüntetnek, így az általában idilli Ausztria némi képet kaphat arról, milyen is az a polgárháború, illetve amikor harcok dúlnak az utcákon. Hogy hol a kiút, azt jelenleg nem látni. Most bosszulja meg magát, hogy az FPÖ bekerülhetett a kormányba.

Az országnak a Kurz-féle svindli után megbékélésre van szüksége, ám az nem lesz egyszerű. A fertőzés ügyében a gazdaság és az idegenforgalom érdekei diktálnak, miközben az államapparátusban még csomóan ott ülnek Kurz emberei közül, beleértve a kormányt. A vállalatoknak szánt támogatásokról a pénzügyi tárca minden ellenőrzés alól kivont ügynöksége dönt. A miniszter, aki ellen szintén nyomozás folyik, lemondott. Volt főnökéhez hasonlóan Blümel is arra hivatkozott, hogy újszülött trónörökösével kíván foglalkozni. Hát, már csak így van ez, amikor a csodagyerekekből apák lesznek.