Emmanuel Macron francia elnök és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök még szeptember 28-án, ünnepélyes keretek között írta alá azt az 5 milliárd euró értékű megállapodást az Elysée palotában, amelynek értelmében Görögország hadihajókat és vadászrepülőket vásárol Franciaországtól.
Eszerint a francia Naval Group három védelmi és intervenciós fregattot épít meg a görög haditengerészet számára, amelyeket 2025-ben, illetve 2026-ban kell leszállítania. A megállapodás egy negyedik, opcionális fregattra, Aster légvédelmi rakétákra, Exocet hajók elleni rakétákra és torpedókra, illetve más támogató szolgáltatásokra is kiterjed.
A felek ugyanakkor kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megállapodtak.
A francia-görög fegyverüzletet alig két héttel azután hozta tető alá Párizs és Athén, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália a franciák háta mögött megkötötte az indiai-csendes-óceáni új biztonsági partnerségi szerződést AUKUS néven, aminek nyomán Ausztrália felmondta a franciákkal kötött 56 milliárd dolláros szerződését és az Egyesült Államokkal írt alá újat a tengeralattjárók megvásárlására.
A francia-görög megállapodás kapcsán az okozott váratlan bizonytalanságot, hogy pénteken az Egyesült Államok bejelentette, hogy zöld utat adott négy fregatt Görögországnak történő lehetséges eladásának, Párizzsal versenyezve. Miután az ausztrál tengeralattjáró üzlet miatti francia-amerikai diplomáciai-politikai feszültség feloldása komoly erőfeszítésekbe került, a washingtoni bejelentés a meglepetés erejével hatott és spekulációkat indított el a sajtóban a körvonalazódó újabb francia-amerikai válságról.
A francia kormány szombaton azt hozta nyilvánosságra, hogy Washington nem manőverezett a párizsi hatóságok háta mögött, ez alkalommal az amerikai bejelentés előtt tájékoztatták a francia kormányt arról, hogy ajánlatot tesznek Görögországnak a fregattokra. Micotakisz görög miniszterelnök pedig nyilvánosan leszögezte, a fregattokra vonatkozó francia-hellén megállapodás érvényben van, és továbbra is fennmarad, azt a lehető legmagasabb szinten kötötték meg.
Szakértők szerint a görög-francia fregattüzletnek mindenképpen köze van a botrányos AUKUS-szerződéshez, azt egyfajta bánatpénzként kaphatja meg különösebb ellenállás nélkül Párizs. Emmanuel Macron elnök számára az üzleten túlmenő jelentősége is van a görög-francia megállapodásnak, mivel az fontos lépés lehet az elnök által szorgalmazott, egyik uniós prioritásnak tartott közös európai hadsereg megvalósítása felé is. A görög kormány is vélhetően politikai célból fogadta el a francia ajánlatot, mintegy az uniós egység bizonyítékaképpen. Athén hat országtól kért árajánlatot, többek között az USA-tól, a francia pedig az egyik legdrágább ajánlat volt.
